Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-17 / 24. szám
VI. évfolyam. Nagybánya, 1913. junius 17. 24 szá Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának és a Nagybányai Ipartestületnek Hivatalos Közlönye? Előfizetési árak : Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 82 fillér. Megjelenik minden kedden 8-12 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos : Dr. A J T A I NAGY GÁBOR. Fomunkatárs: RÉVAI KÁROLY. Szerkesztőség;: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldendők Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Hid-utca (Bay-ház), ------------ hol az előfizetések és hirdetések fölvétele eszközöltetik. ... A községek zárszámadása. A vármegyei tavaszi rendes közgyűlések tárgysorozata tele van a múlt évi községi zárószámadások felülvizsgálatára vonatkozó intézkedésekkel. Két-háromszáz község zárszámadása van nagyobb vármegyékben a közgyűlés előtt, ami már magában véve jóformán teljesen kizárja annak a lehetőségét, hogy a felülvizsgálat alapos, részletekre kiterjedő legyen. A járási számvevő tételenkint átvizsgálta, a vármegyék számvevősége kontrollálta a számadásokat, de olyan, aki a községi gazdálkodás lényegébe, a községi háztartás mélyének vizsgálatába belement volna, nincsen sem a járásokban, sem a vármegyéknél. Pedig nagyon érdekes dolgokat lát az, aki a községi számadásokat és rajtuk keresztül a községek háztartását alaposabb figyelem tárgyává teszi. Látja az abnormisan nagy pótadók ellenére is a községek koldussze- génységét és látja azt a kétségbeesett küzdelmet, amelyet a községi jegyző a deficit ellen viv. Az a régi, patriarchalis állapot, amikor a községi vagyon jövedelme fedezte a kiadásokat és igy a községi háztartást pótadó nélkül is lehetett adminisztrálni, már a mithosz világba esik. Ma már úgy áll a dolog, hogy ritka község, ahol 60—70 százalékon aluli pótadóval beéri a háztartás, legtöbb helyt 80—150 percent is szükséges, hogy a községnek anyagi kötelezettségei teljesítéséhez elegendő fedezete legyen. Addóssága úgyis van minden községnek : a jegyzői lak, orvosi lak, községháza, vágóhíd, iskolaépítés költségei, amelyeknek évi kölcsön részlete állandó tétele a községi háztartásnak, ami más szóval any- nyit jelent, hogy a község ingatlanai 30— 50 évre jól meg vannak terhelve. Napról- napra jönnek újabb szükségletek, iskolafejlesztés, állati hullaégető kemence, községi járványkórház stb., amely szükségletek fedezésére semmi más nem szolgálhat, csupán a polgárság pótadóviselő képessége. Jön silány termésű esztendő, jönnek kedvezőtlen közgazdasági alakulások, amelyek gyökerében támadják meg az adófizetők fizetőképességét. Egy-egy ilyen esztendő után felgyűlik az adóhátralék, ami keserves dolog a községi háztartásra, mert akármennyire biztosítja is a hátralékot az esetleges telekkönyvi bekebelezés, a község bekebelezett adókból nem fizetheti folyó kiadásait, elárvereztetni pedig csak nem lehet egy-egy ingatlant azért, mert adóhátraléka van ? Régóta hangoztatják a kormányok azt, hogy a községi háztartás hibáin segíteni kell. A segités állítólag két irányú volna: egyrészt a községi adózást helyesebb, jogosabb alapokra fektetnék, másrészt pedig a községeket bizonyos állami jövedelmekből (fogyasztási adó, késedelmi kamatok) részeltetnék vagy azokat nekik egészükben átengednék. Az eddigi kormányok programmjában volt a községi háztartartási bajok rendezése és mind utódjára hagyta ezt a kérdést. Pedig nemcsak érdemes volna, de kellene is erről a kérdésről gondolkozni, mert falusi kisgazdáink létérdeke forog kockán, már pedig hogy az állam, életnek milyen készséges és nagy táboru adózó publikuma a kisgazda, az nem szorul igazolásra, ha pedig a községek — terheik alatt összeroskadva — csődbe kerülnek, ez a körülmény befejezné anyagi romlásukat, amelyet a legutóbbi idők silány közgazda- sági viszonyai nem éppen eredménytelenül kezdettek meg. A „WAgYBÁNYAI HjRLAP" TÁRCÁJA Bartók Lajos* Mióta bezártak sötét kopoisóba, Sok tavasz virult ki és nyílt el azóta, Tested alaktalan porrá bomlott már rég, De az elmúlásod most is egyre fúj még! Hiába mondják, hogy boldog, aki elment, Letett a temetőn minden földi terhet, Nem nyomja több bánat, nem öli több kin ott: Mégis csak egyre fáj nekünk a te sírod! Fáj az a sok nemes, el nem mondott ének, A mik oda vesztek mindörökre véled, Mint a fával, melyet ha korán kivágnak, Oda vész termése sok jövendő nyárnak. Fáj, hogy annyi erő szilaj harci kedve, Annyi vágy, akarat mind sírba van fedve! Fáj, hogy a roppant tűz, mi szivedben égé, Úgy kialudt, mint egy gyönge mécses fénye! Nem is ember voltál: eleven tüzoszlop, Melyből világosság és melegség omlott; De mivel lobogni, fényleni születtél: Végre, mint minden tűz, — te is hamu lettél! Marok hamu lettél, hideg sirgödörben, Hol más pora többé nem búsul, nem örvend, Ámde a te porod nyughatatlan ott is, A te porod, tudom érez, szeret most is. Mely álmatlanná tett itt fenn annyi éjét: Honszerelmed gondja, tudom, most is éget, S melynek ölén a szép gyermekévek teltek: Szülőfölded után most is sir a lelked. Visszasírsz te oda, folyvást visszavágyol, Álmot szövögetve onnan egy kis lányról, Kiről a nagy költő bús szerelme zengett Egykor a tó partján, szomorafüz mellett. És ha éjközépen pattannak a zárak, Boldogan hagyod el síri nyoszolyádat, S hol mélán tűnődik az erdödi várrom, Haza röppensz oda egy holdvilágszálon. Sorra látogatsz ott minden kedves helyet. Mindenüvé elvisz a hű emlékezet, Az apai házba, az udvarra, kertbe, Senkitől se látva, senkitől se sejtve, Aztán ha bejártál mindent a faluban, Utad egyenesen fel a várba suhan, Melynek sötét falán régi, fényes kornak Lejárt századai némán bóbiskolnak. És elbeszélgetsz ott, mig a kakas szólal, Két szintén bujdosó, szomorú vándorral; Petőfi az egyik, másik meg a párja, Szép szerelmes mesék tündér Juliskája. Jakab Ödön. * A Bartók Lajos szülőházára tett emléktábla tetep- zési ünnepélyén, junius 8-ikán szavalta a szerző. Meny'asszonyágy. Irta : Török Teofil. Rendkívül vig, érdekes s minden izében magyar menet közeledik Nyirád felől a siroki puszta felé. Tóth Gábor híres juhászgazda bogárA B I K S Z Á D I Árjegyzéket kívánatra küld a Bikszádi gyógyfürdő igazgatósága. természetes ásványvíz gyógy- hatása- hirrotos bántalmaknál páratlan; a legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve • kitűnő italt szolgáltat. % A A A A A A Kapható mindenhol.
