Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-24 / 12. szám
V. évfolyam. Nagybánya, 1912. március hó 24. 12. szám. NAGTBANTAI HÍRLAP TÁRSADALMI ÉJS SZÉ3FXRODALMI HETILAP Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának és a Nagybányai Ipartestületnek Hivatalos Közlönye Előfizetési árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, fiegyédévye 1.50 korona; egy szám ára 12 fillér. Megjelenik minden vasárnap 8-12 oldal terjedelemben. ■ a a f ■■ ' Felelős szerkesztő-tulajdonos: Dr. AJTftl NAGY GÁBOR. Fomunkatí.rs: RÉVAI KÁROLY. Szerkesztőség: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldendők » "" Kiadóhivatal: Morvay Qyula könyvnyomda-bérlete, Rákóczi-(Fő)-tér 14. ■ hol az előfizetések és hirdetések fölvétele eszközöltetik. ' . Képviselőnk itthon. Március 18. Választókerületünknek ismét ünnepe volt. A múlt hét végén körünkben időzött Földes Béla dr. udvari tanácsos, egyetemi tanár, országgyűlési képviselőnk, kinek fogadtatásáról és a Polgári Olvasókörben tartott Széchenyi emlékbeszédéről lapunk múlt számában már részletesen beszámoltunk. A tudós képviselő átengedte lapunk számára ezt az emlékbeszédet, melynek bő kivonatát a következőkben hozzuk: ,, Tisztelt Polgártársak! Az isteni gondviselés a magyar nemzetet a 19-ik század első felében három nagy állam- férfiúval ajándékozta meg: gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos és Deák Ferenc e három állam- férfiú. Mindenik a magyar géniusz egyik sajátságát képviseli; Széchenyi a fajszeretetet, Kossuth a szabadság-szeretetet, Deák az Igazságszeretetet. Mindhármat ünnepelhetnők a mai napon, mindmindhárom összefügg március Idusával, de elsősorban mégis Kossuth Lajost illetné az ünneplés, a ki akkor már a nemzet első vezére volt. Ha azonban ez alkalommal mégis Széchenyi emlékének áldozunk, ezzel a kör hagyományának felelünk meg anélkül, hogy elfelejtenők e nagyságok összemüködésének és együtthatásának tényét. Hiszen Széchenyi volt az, a ki a nemzetnek odanyujtotta az élet fáklyáját, Kossuth azzal meggyujtotta a szabadság oltárát, Deák pedig melegítette az alkotmányos élet tűzhelyét. Emerson mondja, hogy akárhány nagy embernél azzal a sajátszerü jelenséggel találkozunk, hogy tettükben nem találjuk eléggé megmagyarázva nagyságukat. Washington tetteiből nem magyarázható ki történelmi alakjának óriási mérete! Széchenyivel nem úgy vagyunk ugyan, de tetteinél mégis nagyobb volt benne az a lelkes erő, mely egyéniségét alkotta. Széchenyi első sorban modern ember volt. Tanulmányai, utazásai azt a vágyat ébresztették benne, hogy a nemzetet uj, boldogabb életre ébressze. Ezért hangoztatja ő a Magyar- ország nem volt, hanem lesz-t, a mi természetesen nála sem akarja a múlt megtagadását. De hamar be kellett látnia, hogy egy ember, sőt egy nemzedék is képtelen a nagy feladatra. Innét származik lelki életének feldulása, melyet a Kossuthtal való konfliktus fokozott, innét vissza-visszatérő melancholiája, öngyilkossági szándékai! Széchenyi állambölcseleti munkájának nagyságát csak kevesen tudják teljesen megvilágítani. Újabb és újabb vizsgálódások szükségesek arra, hogy tejjesen áttekinthessük az ő szellemi örökségét. És igy is jól ismertek meggyőződésének azon tételei, melyek még ma is irányitói lehetnek nemzeti életünknek. Kettőt akarok ezek közül kiemelni: Széchenyi az egész nemzetért dolgozott, soha nem osztályokért. Széchenyi a tár- | sadalmi tevékenység intenzivitását sürgeti és . óva int attól, hogy mindent a kormánytól várjunk, bár néha ő is kénytelen volt kitörni a bécsi kormány szükkeblíiségs ellen. így mikor a műegyetem felállítása ügyében Bécsben járt, ott azt a választ kapta, hogy a rendek emeljék fel előbb a só árát, mire ő a következő# megjegyzést Írja a naplójába: „Mindent a so felemelt árából!“ Jóleső a büszkeség, mely őt nemzete iránt eltölti, melyből kifolyólag külföldön is mint magyar akar imponálni. Mikor a Lánchíd ügyében először kereste fel Clarkot Londonban, a mérnöknél elő kellett magát jegyeztetni. Egy-egy óra dija egy font volt. Hogy imponáljon, mindjárt több órára jegyeztette elő magát. — Ez a büszkeség nem bírta ki azt, hogy amikor egészségi okokból Balatonfüreden tartózkodott s ott az éjjeli lárma és cigányzene miatt aludni nem tudott, - meg ne jegyezze naplójában: Még egészséges sem lehet az ember ebben az országban! ... És mégis, Széchenyi minden nagysága mellett politikai téren oly ponton állott meg, melyet a későbbi fejlemények meghaladtak. Magyarország nem avitikus alkotámnyának sértetlen fentartásában látta eszményének netovábbját, hanem modern alkotmányos berendezéseket vívott ki: parlamentet, felelős minis- teriumot, talán azt mondhatjuk, parlamentaris kormányzatot, miből- az a tanulság, hogy még a legnagyobb embereknél is nagyobb a nemzet, nagyobb az állampolgárok összessége; ezekben rejlik a haladás legfőbb feltétele. Felemelem e serleget, áldom és köszöntőm Széchenyi halhatatlan szellemét! És minthogy az Olvasókör bármily szerény tevékenységében is' magát e serleg alapításával a nagy államférfival kapcsolatba hozta, emelem poharam Nagybánya lelkes polgárságára!“ A szombat d. u. 5 órakor a Lendvay színházban tenger közönség jelenlétében megtartott beszámoló beszédet laptársaink szükebb-bővebb hű kivonatban már közölték s igy a VáracLy József gyorsirástanitó stenografálása utján nagy fáradtsággal megszerzett, értékes és nagyarányú gondolatokban gazdag beszámoló közzétételét mellőzzük. Szombaton este Földes Béla előkelő társaság körében az István szállóban vacsorázott; vasárnap pedig a déli vonattal elutazott. Itt tartózkodása alatt Bónis István pártelnök vendége volt, aki szombaton - mint már említettük -- fényes ebédet adott a képviselő tiszteletére. A gyermek kóros szellemi világáról. Dr. Lechner Károly kolozsvári orvos-professzor nagy értékű előadást tartott Kolozsvárt az „Anyák Iskolájában.“ A jeles tudós előadása oly általános közérdekű, hogy nem végzünk felesleges munkát, ha kivonatosan leközöljük a tanulságos előadást, mely a gyermekek lelki nevelésének helyes irány mutatója. Vajha, minden anya megszívlelné a tudós tanár által elmondottakat. Az előadás rövid kivonatban igy szól: Anyának lenni, magasztos feladat, nemcsak a szaporodás ténye: terhesség, szülés, szoptatás, ápolás kell, hogy az anya szemei előtt lebegjenek. Nemcsak a gyermek testi nevelésére, ápolására kell gondot fordítania. Az anya feladata ennél sokkal magasztosabb. Lelket lehelni a kisdedbe, érzésekkel tölteni meg értelmét, irányítani jövőjét. Hivatását csak akkor töltheti be, ha mindig szemmel kiséri gyermekének alakuló lelki világát. Az egészséges gyermek szellemi világa tele van tökéletlenségekkel. A kiskorú fejlődés négy időszakának jellemző tulajdonságai a következőképpen ismertethetők: A csecsemő kort a butaság és önzés jellemzi. A gyermekkort hamis érzékelések, téves eszmék, hiszékenység, naivitás, félelem. A serdülőkort, uj tapasztalatok és csalódások, tökéletesebb észrevevés, tisztultabb fogalmak, kételkedés, a lelki én nagyobbodása, kamaszkodás és sokszor kényszer alatt áll a gyermek. Az ifjúkor a hangulatok kora. Az ivar élet fejlődése. Túlértékelik önmagukat, ideálisták, szentimentálisok, nagy remények töltik el, tettvágy, virtuskodás, nagy lelkesedés, ami azonban csak szalmatüzhöz hasonlatos. Jellemzi még a könnyelműség. Az ivaré^ssel jár az érthetetlen vágyakodás, epekedés, sejtelmek után, boldogtalan szerelem, világfájdalom, félszeg Ítéletek. Mindezek a tökéletlenségek a fejlődés e négy korszakában a korral járnak. Felnőtteknél azonban a tökéletlenségek elmebajok. De az ifjúkorban mutatkozott jelenségekből is kórság fejlődhetik ki, öröklés testi betegség, elhanyagolás, avagy rossz nevelés folytán. Butaságból elmeíogyatkozás, téves eszméből elmeelkorcso- sodás, kamaszkodó kényszerből elmezavar, ifjú érzelmek elfajulásából hibbanás válhatik. Máskülönben a butaság az okulás lépcsője. A téves eszme múló illúzió, a kényszer pajkos játék, a kedélyháborgás lelki torna. Minden gondos anya ne csak ápolja, szeresse, gondozza gyermekét, hanem tartsa szemmel a lelki fejlődés tökéletlenségeit is, mert ezeket észrevenni és megfigyelni, első sorban igazán ő van hivatva. A gyermek érzéseit kell szemmel tartania, mert ezek az elmeműködés alapkövei. Az érzelmek a négy fejlődési fokban négyfélék lehetnek: fogyatékosak, hamisak, zavarosak és túlzottak. A csecsemőkor fogyatékosságai: a rossz közérzet, a visszahatások tökéletlensége, az érzékhiány, nem akar szopni, a kiürülés tökéletlensége, nyafog, sir, fölösleges, vagy hiányos mozgás, tunya, szeret piszokban heverni. Fődolog, hogy a fogyatékosságokat korán vegyük észre, az anya szeme az esetek százalékában látja meg a bajt első évben, ötven százalékánál 2 - 3 éves korában és húsz százaléknál pedig csak az iskolába kerüléskor állapítható meg. Általában a fejlődés különböző fokain a következő jelenségekre kell figyelemmel lenni, melyek ha egyáltalában nem, vagy csak elkésve következnek be, egész biztosan következtethetünk elmebeli fogyatékosságra: Két-három napos korában a gyermeknek már meg kell találnia az emlőt, meg kell hogy tanuljon szopni. Három héten belül tűszurásra fájdalmat mutat, 6 hetes korában sir és mosolyog. 3 hónapos korában figyel, érdeklődést tanúsít; 4 hónapos korában megismeri anyját; 5 hónapos korában megfogja a tárgyakat. Hat hónap múltával utángagyog, elsőfogai megjelennek; 7 hónap után megkülönbözteti a személyeket és tárgyakat, fél az idegenektől; 8-9 hónap után felül, nevet, érti a szót, könnyez, utánoz; 9-12 hónapos korában megtud állani, utánmond; 18 hónap múlva értelmes szavakat mond, egyedül jár, 2 éves korában mondatot beszél, hibásan.; csókol, a tisztaságot kedveli. 3 éves korában először kérdezősködik önmagáról, a színeket megkülönbözteti, hangjukról megismeri az embereket, első fogzás vége. 4 éves korában teljesen beszél, fogalmak, képzetek alakulnak lelkében. 5-14 éves korában Lapulik. mai száma 8 Oldal.
