Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-24 / 12. szám
2 Nagytoányal Htrlap 1912. március 24. második fogzás. 14-20 éves korában ivarfejlődés. 25 éves korában testi és lelki fejlődés befejezése. Ha ezek hiányosan vagy elkésve jelentkeznek, akkor elmebeli fogyatékosság van jelen. Hülyeség, elmegyöngeség, melyet az ügye- fogyott beszéd és mozgás, téves fogalmak, illetlen magaviselet jellemeznek. Elmekórlátolt- ság, erkölcshiány, beteges hangulat, mindennel összeütközésbe jön. Ilyenekből lesznek a család rémei, szélhámosok, csalók, hazugok, prostituáltak, börtönjelöltek, a tébolydák izgága, félelmes lakói. Ezek a bajok lehetnek vele születettek és szerzettek. Az átörökítésnek az alkohol, a tuberkulózis és a szifilis lehetnek okai. A szerzett bajok okai a fertőző betegségek, bélhurut, rossz táplálkozás, sérülés, megsiketülés, vakulás, pálinkázás, emlő-szifilis, paizs-mirigy betegség. Ezek ellen védekezni okos élettel, az alkohol kerülésével lehet. A beteg gyermekek nevelése nagy türelmet igényel. A hülyéket és bügéket adjuk javítóintézetekbe, a kevésbbé fogyatékosokat pedig neveltessük gyógypedagógiai iskolákban. A gyermekkor hamis érzései, téves eszméi, hiszékenysége, sugallékonysága ideges alka- tuaknál áll elő. A szülők betegsége vagy rossz nevelés ezeknek az oka. Az ideges hajlandóság nem betegség, csak akkor, ha a nevelés túl kimerülést vagy tulpihenést okoz. Az ideges hajlam könnyebb ingerelhetésben, könnyebb fáradásban nyilvánul, a fokozott ingerlékenység hevesebb visszahatással, a fokozott fáradékonyság elégtelen életmunkávaf jár. Az ingerlékenység érzésben párosulva a visszahatásban való fáradékonysággal, nem egyéb, mint neuraszténia. Fáradékonyság érzésben és ingerlékenység a visszahatásban képezik a hisztériát. A neuraszténiás gyermek ingert nem tűr, mosástól fél, rosszul alszik, gyomra türelmetlen, gyakran fáj a feje, lelki és testi elfáradás jeleit mutatja. Érzéki csalódások érik, üldöztetési mániába szenved, mindenért érzékenykedik, aggódik, fél, szórakozott, magábazárkózott. A tanulás, vagy figyelmének egy dologra összpontosítása nehezére esik. A hisztériás gyermek érzései tompultak, főként a sugallékonyság jellemzi, megsiketülés, megvakulás, görcs, bénulás, sirás, nevetés állhatnak be nála, tisztán sugallásra. Jellemzi még gyakori eszméletlenség, íráz, vitustánc, alvajárás, ködös révedezés. Mindkettővel gyakran együttjár az értelem korai érettsége, a figyelem tulélénksége, lobbanékonyság, szertelenség, nyugtalanság, korai ösztön, természetellenes törekvések. Mindkettőt gyakran a rossz és helytelen nevelés fejleszti ki. A korai érettségre legtöbb szülő büszke szokott lenni, fitogtatni szereti azt, pedig inkább meg kell előzni. Kifejlesztheti az érettségit, ha igen korán túlsók szórakozást szerez a gyermeknek, — ha sokat vannak nagyok társaságában, ha korán szokja meg az éjjelezést, szinházbajárást, ha bálokba, nyilvános parádékra viszik idő előtt, ha már mint gyerek zsu- rozik és ott pletykákat hallgat. — Ezek mind megerőltetik a gyermeket, túl sok képzeletet fakasztanak, korai vágyakat ébresztenek. Eredménye a testi visszamaradás, lelki fertőződés, kora vénség. Káros lehet még a sok mese, a túlságos kényeztetés, ha minden vágya teljesül és a henyélés, ha sokat foglalkozik önmagával. Ezzel szemben a helyes nevelési eljárás az, ha gyermekeinket korán lefektetjük, rendszert tartunk az evésben. Kiméljük a fáradtságtól, hamis, érthetetlen érzéstől megóvjuk, a gondolat világának megfelelő játékokról gondoskodunk, tiltjuk az alkoholtól, hiszékenységét, sugallékonyságát nem használjuk ki megtévesztésére. Az iskola rendszerint nem árt, de nem szabad igen korán megkezdeni és a tanulókat erejükön felül dolgoztatni. Az egészséges gyermek hat, az ideges csak 7-8 éves korában kezdje el az iskolába járást. Ha erején felül dolgozik a gyermek, koravén ideges lesz, kifárad. A túlságos nagy becsvágy, hogy mindig első tanuló legyen, még megfeszített munka árán is, nem vezet jóra. A legfárasztóbbak az indulatok. Nagyon káros és úgy a testet, mint az idegrendszert kimeríti az iskolai drukkolás. A túlságos fegyelem, a mi ezt előidézi, éppen azért elitélendő. Elején négy, később hat óránál többet nem szabad dolgoztatni, az alvás idejét majd 10 órában kell megszabni és játékra 6 — 8 órát fordittatni. Gondosan kerülni kell mindent, ami kedvetlenséget, kedvtelenitést idéz elő. A szidás, leszólás, megszégyenítés, korholás, büntetés megörli a munkaképességet, a jóakaró biztatás, támogatás, bátorítás, szeretet sokkal többet használnak. A gyermek kíváncsisága, a meddig lehet kielégítendő, ezzel hozzájárulunk ahhoz, hogy helyes képzeteket alkosson magának. Ne tévesszük meg őt hazugságokkal, ne növeljük félelmét, ne csigázzuk túl fantáziáját. Nem szabad túlterhelni emlékezését, például magolta- tással. Ne követeljük gyermekeinktől, hogy úgy gondolkozzanak és úgy érezzenek, mint a nagyok — és mutassunk mindenekben gyermekeinknek jó példát. Nagyon igaza van Luid- saynak: A gyermekek rosszaságának oka a hibás nevelés. Kitűnő, tiszta és gyors kiszolgálásáról jól ismert Tréger Lajos elsőrendű borbély- és fodrász-terme, illatszer-raktára: Rákóczi=(Fó)-tér, Minorita-rendház alatt. - Ugyanott megrendelhető mindennemű hajmunka és köpülyözés; eszközöltetik massirozás és tyukszemvágás a legnagyobb szakszerűséggel és vigyázattal. * Fogműterem áthelyezés. A Lengyel- féle fogműterem folyó év április hó 15-ikétől Felsőbányai-utca 4. sz. (dr. Lakatos Mihály v. tiszti orvos ur házába) lesz áthelyezve. Versek. — Irta: Egy nagybányai leány. — I. Ha a virágok . . . Ha a, virágok beszélni tudnának Elmondanák, hogy mint sírok utánad! Én mindennapon tőlük kérdezem: Látlak-e téged még, vagy sohasem? És vissza térsz-e újra hozzám ? Sok boldog percünk jut-e még eszedbe ? Vagy a felejtés árnya száll felette? Mikor hűséget esküvél nekem, Hogy nem feledsz el soha — sohasem : Tanúm a fehér rózsa bokra. Azóta sokszor nyilt a fehér rózsa, Hogy föltegyem menyasszony homlokomra. Most újra nyílik, s én úgy érezem, Nyitó rózsáknak most hasznát veszem : Egy koszorú kell koporsómra! . . . II. Boldog voltam . . . Boldog voltam valamikor régen, Nekem is volt csillagom az égen; Amikor még én a tied voltam: Szerelemről, boldogságról Be sokat daloltam ! De mióta utaink elváltak, Nincs egyebem, csak örökös bánat. Lehullott a csillagom az égről, Szomorufűz hajtott ki a Szivem közepéből . . . HÍREK. Március 23. Tavaszi tüzek. Azt hihetnék, hogy a lángoló tavasz, mezők virágai, vagy az erdő rügyező fái közt imbolygó lidérc-tüzekről fogok szólani. Avagy tán a holdtalan ég mélységes csillagairól, a lappangó és ki-kigyuladó füzekről? 0, nem, édes Istenem, — csak egyszerű kis füzekről van itt szó. Amolyan kis lángokról, mik rőzse-rakások oldalain 'csapnak fel szerte a mezőn, a kertekben, hegyoldalakon és - a ligetben. Ó, szegény tavaszi vándor, kiben feltámadva a frissült vér, a tavasz levegőjét megyen szívni a szabadba! Szegény eltévelyedett, azt hiszed, hogy a végtelen térségek felüdült levegőjét találod a ligetben ? Azt hiszed, hogy a nyomott és füstös városi levegőtől futva kint könnyű és szabad levegőt találsz ? — Járd végig a tavaszi vándor martir-utját és meggyőződől, hogy mindez csak a elméletben, a te fel- I izgult agyadban él. Kint a ligetben s a ligeti utón , pernyét fúnak a szelek s fojtó, iszonyú füstöt. 0, tavaszi tüzek, ti keltitek e pernyét és füstöt s ti telítitek meg vele a mezőt, a rétet, a hegyoldalt és ligetet s ti tesziték járhatatlanná a különben oly ritka élvezetet nyújtó tájakat. És Nagybányán ez nem baj. Nagybányán ez rendjén van. Arra való a rét, a mező, a hegyoldal, de főként a liget, hogy benne tavasz- szal, mikor a legszebb és legvonzóbb, elhullott leveleket és galyakat égessenek! Hogy legyen mitől fuldokolni a város levegőjétől félhalottan kimenekülő embernek. Hogy megátkozza azt a rendet, mely a szépséges helyektől száműzi az embert, ki örvend, ha egyszer-egyszer fefrissit- heti tüdejét ó/onos levegővel. Mert - itt mondom - az a rend, hogy a város területén belül vagy közvetlenül a szélin állítanak fel krematóriumot az őszszel elhalt leveleknek és gályáknak. Itt az a rend, hogy a ligetben virágot tépni, fát rongálni és füvet tiporni tilos, ami helyes is, de az már nem tartozik a rendhez, hogy a liget levegőjét s a benne sétáló vagy tovahaladó ember tüdejét rongálni az égő gályák ei- képzelhetlenül fojtó füstjével nem szabad. A közigazgatás az ember egészségét — legalább e tekintetben - teljesen figyelmen kívül hagyja. Mintha azokat a leveleket nem is lehetne elégetni a városon kívül, a Zazar partján! Muszáj azokat épen a ligetben és a liget felé vezető utón elégetni? Nem szólok a magánosokról, kik a saját területükön azt teszik amit akarnak, bár ők is csak akként cselekedhetnek, hogy más kárt, hátrányt ne szenvedjen. De a város ilyeténi cselekedete ellen, mivel könnyen lehet rajta segíteni, kötelességünk felszólalni. A városnak nem szabad lakossága érdekei, egészsége ellen cselekedni, sőt jó példával, ha kell kényszerrel, a magánosokat is rá kell szoktatnia, hogy ez egészségre káros s a liget forgalmát is teljesen tönkretevő tavaszi tüzek minél elébb lidérc füzekként kiimbolyogjanak a város határain túlra. Fejes-Boldlzsár Ferenc. Kinevezések. A m. kir. földmivelési miniszter Szepessi Gusztáv erdőmérnököt főmérnökké, Terray Gyula és Zachár Ádám segédmérnököket mérnökké, Kővári György és Blick- hárdt József tisztjelölteket segédmérnökké nevezte ki. Eljegyzés. Nagysomkuton korláthi Dienes Sándor szolgabiró eljegyezte Olsavszky Mar- gitot. Újítás a postán. Ismét egy uj intézmény lesz rövidesen bevezetve az itteni postán, mely Stella, Sándor köztiszteletben álló postafőnök tevékeny ambíciójára vall s a közönség elismerését kell, hogy tetézze. Ugyanis a kereskedelmi minister elrendelte a postai csomagoknak házhoz való ki kézbesítését s a szállítással Miszti Lajos postai szállítót bízta meg. A mint a város belhogy WEINTRAUB FARKAS cipő- és férfi-divatáru üzletében (Rákóczi- 2 tér, István-szálló alatt) kizárólagos saját készítésű cipők kaphatók a legújabb fazonban és hogy mérték szerinti cipők készítése, valamint javítások szolid, olcsó árak mellett ott eszközöltetnek legpontosabban. — Kalapok, ingek, nyakkendők, sétabotok és utazótáskák dús választékban vannak raktáron. Megtudtam már
