Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-24 / 47. szám
V. évfolyam. Nagybánya, 1912. november hó 24. 47. szám. TÁRSADALMI BS SZEPIITODALMT HETIL.AP. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának és a Nagybányai Ipartestületnek Hivatalos Kőznuiyj^. Előfizetési árak : Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, j negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 12 fillér. Megjelenik minden vasárnap 8 — 12 oldal terjedelemben. j Felelős szerkesztő-tulajdonos: Dr. AJTAI NAGY GÁBOR. Fonsunkatárs : RÉVAI KÁROLY. Szerkesztőség: HUnyady Jánös-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldi Kiadóhivatal: Morvay Gyufa könyvnyomda-bérlete, ———— hol az előfizetések és hirdetések fölvétele eszközöltetik. Gyermekvédelem. — Irta: Dr. Kádár Antal. — Az országban az előző évtizedekben különféle egyesületek, de egy cél kitűzésével alakultak, s kisebb-nagyobb eredménnyel működtek a gyermekvédelem körül, miglen az államkormányzat belátva ennek messzekiható üdvös jelentőségét, magához véve az egyes csoportokat egységes ala- J pon és nagy áldozattal úgy reorganizálta az egészet, hogy ezen cselekedetével világra szóló intézményt létesített, még pedig oly eredménnyel, hogy a külföld és a cöntinensen túli államok is nemcsak nagy elismeréssel adóznak a magyar államnak ezen intézményéért, de állandóan szaktudósokat küldenek ki tanulmányozására, hogy azt saját államukban, a mienkhez hasonlóan systemati- zálva megvalósítsák. Az államhatalomnak ezen üdvüs intézkedése előtt tehát mindenkinek meg kell hajolni, mert Krisztusnak azon beláthatatlan nagy horderővel biró socialis kinyilatkoztatását, hogy „bocsássátok hozzám a kisdedeket“, megvalósította. Ez eddig mind rendben lenne, de szomorúan kell tapasztalnunk, hogy dacára annak, miszerint a fertőző betegségek elleni óvóintézkedés törvénnyel, szigorú rendeletekkel van szabályozva, — mégis — különösen azon ragályos betegségekkel szemben, melyek leginkább a kisdedeket lepik el, s egy-egy járvány alkalmával oly puszti- I tást végeznek, hogy azon időben, mikor a gyermek [ sereg, mint érett ifjú. sor alá kellene, hogy kerül- I jön, nincs kit sorozni, mert a ragály elpusztította: sem az intéző körök, sem a szülők részéről ideje- j 9 ilaitfliáap Hírlap ímja. Beteg emberek. — Irta: Isac Emil. — korán nem történik intézkedés a ragály megszüntetése vagy legalább csökkentése körül. Ilyen sok esetben hiányzik az intézőkörök lelkiismeretessége s ez állítható sok szülöről-hozzátartozóról is, de végtelen sok esetben a tudatlanság is oka a ragály terjedésének. Igen sok szülő követi el a legnagyobb és legfőbb mulasztást, különben rajongásig szerető beteg gyermekévéi szemben, mert elmulasztja az idejekorán való megállapítását annak, ha váljon gyermeke ragályos betegségben szenved-e? Nagyon helytelenül cselekszik azon szülő, ki ha gyermeke nappali órákban megbetegszik; vár délutánig, vár estig, a végén éjjel hivat orvost, s ha a gyermek pl. vörhenyben betegedett meg, bizony mesterséges világításnál az alig ismerhető fel, vagy ha ragályos torokbántalomban betegszik meg, az amúgy is nehezebben megvizsgálható gyermeknél, éjjel gyertyával bevilágítva torkába, kell megállapítani a kóros elváltozást; hogy pedig az ily eljárás a szenvedő kisded előnyére nincs és nem lehet, azt igen gyakran tapasztalhatja orvos és szülő együttesenA legközelebb múlt hetükben a napilapokból vehettünk tudomást a Budapest szék- és fővárosban igen nagy arányban föllépett vörheny járvány ellen tett óvóintézkedésekről; dacára annak hogy ott mindent elkövettek, nem kímélvén anyagi áldozatokat, csakhogy a járványt csökkentsék, vagy éppen megszüntessék, mégis hosszabb idő telt el, mig ezen pusztitó betegségnek terjedését számban képesek voltak leszállítani; nem csoda, mert hisz egy nagyobb város is, hát még egy metropolis a forgalom, közlekedés, az üzletek ezerféleségének lebonyolítására oly embertömeget mozgósít minden kigondolható forgalmi eszközzel és irányban, hogy Egy nagy temetőn vonulta': keresztül, Hol szemükben többé egy köny se’ rezdtií. Románból: Révai Károly A király vagyona. ilyen formán pár óra alatt beláthatatlan irányokban elszállítva adja át a ragályt egyik a másikának. A vidéki kisebb központokban vagy községekben ez nincs igy, s mégis ha egy ragályos betegség járvány alakjában föllép, aránylag sokkalta nagyobb a megbetegülések és a halálozások arányszáma, melynek oka a fentebbiekben elmondottakra vezethető vissza. I Ezek fölemlitése után tekintettel, hogy kisdedeinket - egy újabb eredetű ragályos betegség fenyegeti, nem találjuk helytelennek, ha úgy az az intéző körök, mint a szülök figyelmét fölhívjuk az óvakodásra, az óvóintézkedések betartására, szigorú és lelkiismeretes végrehajtására, mert csak- szülők és intéző körök együtt működésével -érhetünk célt. j • Ugyanisa gyermekbénulás fhüdés), mely ragályos betegség, az elmúlt és a folyó évben, az ország különböző területén járványosán lépett fel. Ezen betegséget, mint ragályost egy svéd orvos Heine- Medin észlelte meg legfigyelmesebben, le is irta és a világ orvosirodalomra bocsátotta A betegség maga a gerincagyvelőben talál magának ragályozás utján fészkét, s leginkább a három éven aluli- gyermekeket lepi meg, de azért a hét éven felüli gyermekeknél is nagy számban fordul elő. Mint minden ragályos betegség, úgy ez is főképen azbn helyeken fordul elő leggyakrabban, hol a közegészségi intézményeket „zaklató intézménynek,, tartják, s ott, hol a szeny-piszok nagyobb; nincs azért kizárva, hogy az a legépebb és legjobb kö egészségi viszonyok között élő gyermekeket is meg ne lepje. leg 21 millió korona, amiből elsősorban az uralkodó-család tagjainak jár az apanázs. A főhercegek apanázsai nem egyformák. Frigyes főherceg például, akinek óriási vagyona van, nem élvez apanázst és Jenő főhercegnek, a Mái tanrend nagymesterének sincs udvari járandósága. A többi főhercegek vagyonuk arányában részesednek a civillistából kiszakított illetményekben. Messziről jöttek némán, hallgatag Szomjas ajakkal beteg férfiak. Nyomon kisérte őket a dal árja, Virág, patak, szemek és napsugára. Előttük az enyészet útjain A megfeszítés, a rablánc s a kin. így mentek ők mind némán, hallgatag, A szomjas ajkú beteg férfiak. És amint mentek, — kutatták az útat, Hol ne legyenek többé nyomorultak, S amint keresték azt a szent helyet, Egyszerre fény gyúlt a fejük felett: Bizonyára érdekes tudni, hogy mennyi vagyona van a királynak, aki a leggazdagabb európai uralkodók egyike. Az alább következő adatok megbízható helyről valók, azonban még nem lehetnek teljesek. Elsősorban különbséget kell tenni az uralkodó magánvagyona és a királyi család birtokai között. Ferenc József, Ferdinánd császár halála után hatalmas vagyont örökölt. Az akkori becslések szerint mintegy 70—80 millió forint értéke volt ennek a vagyonnak. Azóta egészen valószínű, hogy a kezelés folyamán és az értékek általános emelkedése révén megkétszereződött ez az Összeg. Nem kell azonban felejteni, hogy a kiadások is évről-évre nőnek és a civillistából — ami pedig ugyancsak horribilis — nem fedezhetik teljesen az udvartartás költségeit. A király civillistája tudvalevőAz uralkodó vagyonának kezelését felette megnehezíti a különféle várak és paloták fentar- tása. Csak Bécsben és környékén a Hofburgot, Schönbrunnt, Hetzendorfot és Luxemburgot kell gondozni. Ehhez jön még Prágában a Hradsin, Salzburg, Insbruck, Ambras vára, a krakkói Wavel, a budai vár, Gödöllő és egész sereg kisebb vadászkastély. Hogy fogalmat alkothassunk az udvartartás költségeiről, meg kell említeni; hogy csupán Schönbrunn kiadásai 6—700.000 koronát tesznek ki, a császári istállók egy millió koronába kerülnek s az udvari kertek gondozására 800.000 koronát fordítanak. Ha azonban mindezek a költségek és az udvari színház kiadásai nem haladták meg a bevételeket, hátra vannak még a jótétemények, amiket többször nagy arányokban gyakorol az uralkodó. Lapunk mai száma 8 oldal.
