Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-24 / 47. szám
T 2 Nagybányai Hírlap 1912. november 24. A betegség kezdeti tünetei olyanok, mit csakis orvos ismerhet föl, azért kell tehát a kisdedekhez idejekorán orvost hb’íii; lefolyásában azonban igen súlyos következményekkel jár, mert ha nem minden esetben halálos a betegség kimenete, rendszerint az alsóvégtagok, de fordult már elő eset, hogy a felső végtagokat i£ hüdés-bénulás éri, A nem halálos kimenetű esetek kóros elváltozásai -a betegség kezdetétől 3-4 napra már mutatkoznak, s ha még ezen állapotában is a kis beteghez orvost" nem hívnak, az alsó végtagok (néha a felsők is) oly állapotba jönnek, hogy a kisdedek áilani, járni képtelenek, vagy ha a felsővégtagokat is éri a bántalom, kezeiket felemelni, vagy azokkal valami tárgyat megfogni nem képesek, még pedig maradandóan, tehát nyomorékká lesznek. Ezen pár szóval ismertetett betegség mibenlétét és következményeit bárki is megértheti, most azonban az a kérdés, hogy mi módon óvjuk a lehetőségig kisdedeinket? Minden ragályzó betegség legfőbb óvószere általános tisztaság úgy egyénileg, mint házilag, továbbá — az emésztőszervek rendben tartása; ne terheljük kisdedeink gyomrát oly eledelekkel, melyeket megemészteni azok gyenge gyomrocskája nem képes; tartsunk velük pontos étkezési időt és naponta fürösszük meg 26 fokos vízben, de óvjuk a meghűlés ellen is különösen a nedves ködös, hűvös időben;ám azért tiszta levegőről is gondoskodjunk, mit a gyakori alapos szellőztetéssel érünk el. Mindezt ha betartjuk és követjük, a kisdedek szervezetét ellentállóvá tesszük, nem csak a fent említett, de minden ragályozö betegséggel szemben. Ha azonban a betegség már meglepett egy-egy kisdedet, alkalmazkodjék minden szülő az orvosa által adott gyógykezelési és tisztasági követelmények pontos betartásához, hogy a már fellépett betegség lefolyása enyhébb legyen; ne hallgasson senki a laikus tanácsadókra, mert ezek bármily jóindulattal legyenek, súlyosbítják a baj lefolyását és az orvos működését; kiváltképen pedig óva intünk mindenkit a ragályos betegek látogatásának végzetes következményeire. ' Mindezek mellett az intéző körök figyelmét is fölhívjuk, hogy mindazon: úgy ezen-mint általában a ragályos betegségek terjedése és megszünA király vagyonának legnagyobb része a sok és hatalmas dominium, ami Magyarországon Csehországban és Ausztriában terül el. Ezenkívül több bérháza is van a királynak. A papírokat, melyek kiegészítik az uralkodó vagyonát, a családi alapítványok igazgatóságának fenhatóságával egy nagy bécsi bankban őrzik. Érdekes és alig ismert tény, hogy a király nagyon kevés kastélyt nevezhet magáénak. Ezekhez tartozik az ischli kastély, melyet fivérével örökölt, de amelynek később a mürzstegi és neubergi várral együtt egyedüli birtokosa lett. Ferenc Ferdinánd trónörökös egyik élvezője az estei birtokok jövedelmének, ami udvari körök tudomása szerint 900.000 koronát tesz ki évenkint. tetése tárgyában főnálló törvényeket és szabályrendeleteket kérlelhetetlen szigor és nagy lelkiismeretességgel hajtsák végre, mert ha az igy történik, bizonyára a magasztos cél elérése nem marad el, de meg nagy lel ki megnyugvást is szerez azoknak, kik azt eszközük, végtelen hálát és örömet pedig a szülőknek. Végezetül csak azt jegyezzük még meg, hogy a gyermekvédelem csak akkor lesz tökéletes és teljes, ha úgy a szülők, mint áz intéző körök, teljes lelkiismerettel fogják föl azon pár közegészségi igazságot, mit fentebb mindnyájunk részére elmondottunk. Új feminizmus. — Irta: Egy róm, kath. lelkész. — Korunknak heves és gyors a vérkeringése. Nem csoda! Sajtó, táviró, telefon egy-kettőre szétviszi az események hírét,, az uj gondolatokat s száz és száz jó eszme hozza, mint egy villám- ütésre, lázba az emberiséget. A XX. századnak úgyszólván minden társadalmi rétege forrong; valami újat, valami jobbat kíván az eddigi állapotoknál. Ma az emberiség minden > egyes tagja úgy, amennyire, öntudatára ébredt annak, hogy bármilyen kis tevékenységet fejt is ki, bármilyen kis körben munkálkodik is, számottevő része a történelem nagy gépezetének. Tudja, hogy — miként az órában nemcsak a rugó fontos, hanem minden kis kerék és sróf is — rá is szüksége van a társadalomnak. Természetes tehát, hogy a női társadalom is mozgolódik; észreveszi magában azokat a nagy értékeket, mellyekkel felruházta a természet s érvényt is iparkodik szerezni nekik. S ez egészen rendjén van. A helyes fejlődés, az isteni törvény maga is azt követeli, hogy a természetben semmi se menjen hasszontalan.ságba, hanem hogy minden erő, minden tehetség érvényesüljön, És ki ne látná ép a női nemben azt a hivatást, azt az értéket, melyet képvisel? Ennek elvesznie, vagy rossz irányban fejlődnie nem szabad, mert egész nemzeteket vinne romlásba. Helyesen irta nemrég a Budapesti Hírlap a következőket; „Egy államot a férfiak tartanak ugyan fenn, ők erősitik és támogatják, de szépítésére, emelésére, lelkesítésére és lealacsonyitására csakis az asszony képes — Amilyenek lesznek Magyarország eljövendő anyái, olyan lesz egész hazánk jövője“. A női szív, a női lélek áll tehát az emberiség s igy a mi jövőnk bölcsője mellett is. Ha az életküzdelemben ez a szív is hideg lesz; ha a politikában ez a lélek is számitóvá válik; ha a sok harcban és kudarcban ez az ajak is elnémul: ki fogja uj boldogságba ringatni, ki fogja kitartásra tüzelni az emberiséget? Aggódó lélekkel nézzük tehát azt az irányt, helyesebben: azt a törekvést mely a nőt is bele akarja vinni az élet, , a politika szennyes áramába, meg akarja fosztani- attól a koronától, mellyel az emberiség évezredek óta övezte! Kétségtelen, hogy a nő és a férfi egyeniőrangu tényezői a társadalomnak s igy az, aki a nőnek a férfival való egyenrangúságot és szabadságot nem akarja megadni, nemcsak barbár, de antikrísztianus gon- dolkozásu is. Még barbárabb azonban az, aki, a feminizmus címén, structollas kalap helyett lószőrös csákót akar a nő fejére tenni s le akarja a hőt rántani arról a piedesztálról, melyre erénye s lelke helyezte. A női társadalomnak magának kell megmozdulnia, tiltakoznia ez ellen a merénylet ellen s új programra, uj feminizmusra nevelnie a modern női társadalmat. A történelem megtanítja erre. A nők javáért küzdő tábornak azokat a nőket kell példaképnek tekintenie, a kik a női I nemnek dicsőséget szereztek, akik a férfiakkal szemben tiszteletet és jogokat vívtak ki maguknak. Olyan jogokat, aminőket a férfitársadalom most is szívesen megadna azoknak, akik úgy akarnak a haladásnak szolgálni, miként azok az igazán nagy asszonyok. És itt nem Heródiásra, Klopatrára, nem Pompadourra gondolok, kiknek kéjes tüzében nagy férfiak tehetsége hamvadt el, országok nyomorúsága és belső viszálya született meg, hanem a Gracchusok anyjára, Helena csá- szárnöre, Zrínyi Ilonára, Árpádházi szt. Erzsébetre, Mária Antóinettre. Ezekben, ezek jószivében, nagy lelkében látom én a női nemet teljes jogában s a férfinemmel nemcsak egyenlő, de felülmúló magasságban. A világ a nőben ma is mást keres, mint ami( a lármás feministák keresnek, - akik az angol miniszterelnök fejével szardiniás dobozok segítségével disputáinak. A történelem bizonyítja, hogy a nőt nem az teszi naggyá, ha országok sorsának intézésébe avatkozik, hanem, ha erényeivel, jó szivével, mint az ideális-olasz királyné, vigasztalja, ápolja az emberiség betegeit, letörli az árvák könnyeit, meleg ruhára, puha kenyérre, gyűjt a szegényeknek, a nyomorgóknak; ha védőangyala a családnak, a férfinak. „Dem Mann hebenden zur Gefährtin ist das Weib geboren.“ Ez volna a feminizmus igazi feladata. Visszaállítani a nőt a régi erényeibe és méltóságába: akciót indítani maguk között az aszfaltbetyárok és becsületrablók ellen s azok ellen, kik könyvkirakatokban, színházakban, újságban, élclapokban a női nemet legyalázzák és erényeit közprédának teszik ki. Tömörülni olyan egyesületben, melyben az uj programmra egymást buzdítsák. Tartsanak össze, egy sziwel-lélekkel álljanak ki a XX. század eszme- és élethalálharcába s ha a férfinem olyan gyönge, olyan gyáva, hogy nem tudja, nem meri védelmezni hazánk hitét, erkölcsét, jövőjét s a nőt, védje meg a női társadalom maga. Ez lesz legszebb hivatása! S ezért minden embernek, ki a hazáját szereti, valláskülönbség nélkül csak örülnie kell annak, ha a nők is a harcvonalba sorakoznak. A különböző nőegyletek szép eredményeket tudnának felmutatni. Tagjaik az intenzív, egyéni hit élet keretében tudnák hivatását megvalósítani. Ennek pedig őszinte barátja kell, hogy legyen mindenki. Ha igy lesz, akkor nemcsak kívánság, hanem valóság lesz a felelet, amelyet Jaques Normand a „Les Annales“ c, francia újság körkérdésére adott: „Azt kívánom, legyenek (a nők) olyan jók, mint édesanyáink voltak,“ természetes gyógyásványviz vegyi alkatrészeinél fogva a legjelesebb gyógyhatása felülmúlja a hason összetételű külföldi ásványvizeket. Kapható mindenhol, árjegyzéket kívánatra küld a Bikszádi Gyógyfürdő Igazgatósága. 1 \ j
