Nagybányai Hírlap, 1912 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-28 / 4. szám
V. évfolyam. Nagybánya, 1912. január hó 28. 4. szám. AGTBAHYAI HÍRLAP TÁRSADALMI 33S SZÉPIRODALMI HETILAP. ' 1 # Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának és a Nagybányai Ipartestületnek Hivatalos Közlönye. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 12 fillér. Megjelenik minden vasárnap 8 — 12 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Dr. AJTAI NAGY GÁBOR. Főmunkatárs: RÉVAI KÁROLY. Szerkesztőség: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldendők Kiadóhivatal: Morvay Gyula könyvnyomda-bérleté, Rákőczi*(Fő)-tér 14. ——— hol az előfizetések és hirdetések fölvétele eszközöltetik. ■ Városi ügyek. | í - Irta : Ajtai Nagy Oábor. Január 27. Onnan verik a riadót, a hol a legalaposabb tájékozást a legkönnyebben beszerezhetni, a városházáról, hogy a vizdijak megállapítása ellen beadott fele- bezéseket az ezek elbírálására kiküldött bizottság felületesen birálta el stb. Az óriási felzúdulás indokolatlan s aligha ennek visszhangja egyik laptársunk cicerós híradása, mely egy népgyülés haragjával szeretné az egész vízvezetéket elsepertetni! Valóban meglepő, hogy a vízvezetéki szabályrendeletnek a vizdijak kivetésére vonatkozó rendelkezéseit, ezek szellemét és lényegét még laptársunk tudósitója, ha nem csalódunk, a városi tanács egyik tagja - sem ismeri fel, mert különben rosszhiszeműnek kellene minősítenünk szokatlan vészkiáltását, melyet az a személyes tapasztalata fakasztott kebeléből: A bizottság nem vette figyelembe, hogy némely lakás bizonyithatólag olcsóbban van bérbeadva, mint a mily bérösszeg vizdijalapul megállapítva lett. E sorok írója szintén tagja a feleb- ’ bezéseket elbíráló bizottságnak s csak egyetlen egy esetet hoz fel annak illustrá- lására, hogy némelyek a laptársunk tudósítójánál sokkal élesebb látással és helyesebb érzékkel ismerték fel a szabályrendelet vonatkozó intézkedésének azt a lényegét, hogy a vizdijköteles összes házaknál, tehát a melyekben maga a háztulajdonos is lakik, a kivetés alapjául a megállapítandó házbér-egyen- érték, — tehát se a nyers, se a tiszta házbérjövedelem •- szolgál, mert számos esetben a bérjövedelem menyiségét felso- rolhatatlan sok körülmény befolyásolja, sőt a mit a mi egyetlen esetünk plausi- bilissé tesz, szinleges bérszerződést is kötött egy háztulajdonos csakis azért, hogy ez a szinleges bérszerződés fixirozta kisebb bérjövedelem szolgáljon kivetési alapul! A ki tehát a közszolgáltatás mérséklése céljából a szabályrendelet célzatát furfanggal igyekszik félremagyarázni; a ki viszont rokoni kötelék, barátság, könyörület, vagy üzleti összeköttetés indokából biztosit olcsóbb bérletet, a ki a maga szorult helyzetéből, a házbér körülményekkel való tájékozatlanságából stb. nyújt kedvezőbb bérletet: az bizonynyal panaszkodni fog, hogy a vizdijkivetésnél nem a valóságos házbér vétetik alapul, hanem az a házbér egyen-érték, amelyet a bizottság a maga legjobb tudomása és a viszonyok alapos ismerete mellett — a város érdekeit is szivén viselve — megállapít s meg kell a szabályrendelet alapján állapítania. Mert hisz a város érdeke is respec- talandó volt különösen azért is, mivel a közönség nagy része, köztük olyanok is, a kik a vízvezeték létesítése érdekében már rendkívüli közgyűlést is képesek lettek volna összehívni: elfeledték az alkotás jelentékeny költségeit s fizetés előtt még bicskával is hadonásznának a népgyülésen, csakhogy pár koronát megtakaríthassanak! Sok víz fog még addig a Zazaron lefolyni, mig a köztudatban lassanként az az emelkedettebb felfogás fog megszilárdulni, hogy a közszolgáltatások viselése ép oly jogos és igazságos magánérdek, mint szegény embernél vasárnap a tyuk- leves! Csak ez esetben lesz a polgári becsületszó igazán értékes; de mig ez bekövetkezik, a személyi garancia helyett sokkal megbízhatóbb adatokat szolgáltatnak a tárgyi, kézzelfogható alapok, a milyenekre a vízvezetéki szabályrendelet a maga intézkedéseinek nagy részében — ♦és elvileg is — támaszkodik. Egyébként laptársunk tudósítása nagyon is túloz; mindössze 150—160 felebbezés érkezett be s ezek közül egy meglehetős hányad a felebbezőre kedvező eredménynyel intéztetett el. Lehet, hogy történtek sérelmek, mert hisz még a kir. Kúria is hoz olykor téves ítéleteket, de emiatt a bizottság eljárásának alaposságát kétségbevonni — tárgyi adatok hiányában csakis a felületes ujságtudósitónak lehet, a kinek könnyen meg is bocsátnók ezt a botlását, ha nem állana oly közel azon forrásokhoz, honnan — tiszta vizet meríthetett volna! Az esetleges sérelmes intézkedések pedig most még, mikor csak az 1910. évi 2/3 évre és maximalis 5% kulcs mellett történt a kivetés, — nem lehetnek érzékenyek, de mindenesetre jogos indokul szolgálhatnak arra, hogy a f. évi kivetésnél, ha fenforgásuk bebizonyulna, reperáltassanak. De ezt se lehet népgyülésen intézni el! * * * A képviselőtestület mai rendkívüli közgyűlése a Budapesten hosszasan eljárt polgármester kellően megokolt indítványára elhatározta, hogy a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálog bankjától 3 hónapra 5 lf2 %-os kamatláb mellett a regalepapirok lombardirozásával 500 ezer korona ideiglenes kölcsönt vesz fel, mely célból a polgármester holnap Nagykárolyba s onnan ismét Budapestre utazik. Mint a polgármester a mai közgyűlésen pár szóval előterjesztette, a nagy kölcsön dolga rövidesen nyélbe lesz üthető, csak még az egyes már beérkezett s a napokban még beérkező ajánlatokat kell alaposan áttanulmányozni, hogy a közgyűlés minden vonatkozásban kellően instruálva hozhassa meg döntését. Kérdjük azonban: Miért nem gondoskodnak a városházán a közgyűlés azon régi határozatának végrehajtásáról, mely szerint az újabb 2,300.000 koronás nagy kölcsönből addig mi sem folyósítható, mig a régi 2,450.000 koronás kölcsön hova történt felhasználásáról szóló részletes kimutatás a közgyűlés elé nem terjesztetik? Vagy ez az 500 ezer koronás ideiglenes kölcsön e határozat alá nem tartozik? Lehet; de még sem illedelmes, hogy a közgyűlés rendelkezéseinek végrehajtása csak attól függjön, hogy a számvevőség győzi-e a munkát vagy sem s e felett kizárólag önmaga döntsön is! Jelenlegi járványos időben nemcsak rendkívüli bacteriumölő hatása, de szerencsés vegyi összetétele folytán legtökéletesebb az összes államokban törvényesen védett: CALOX-FOGPOR ártalmatlan — savmentes — antiseptikus — szagtalanító por, melyből a szájnedvek behatására oxygen (H<> 02) szabadul fel. Az oxygen a fogakat az elromlástól óvja, fehéríti, a foghust gyógyítja. A „CAL0X“ a legtökéletesebb fogpor, mely a szájat ideális hygienikus állapotba hozza, üdíti, tisztítja és a fog- kőképződést meggátolja. A „CALOX“ az összes betegségek csiráit (bacteriumait), melyek a szájon át igyekeznek a szervezetbe, elpusztítja. Gyermekeket óvja fertőző betegségektől. - I szab. acél doboz (mely 3 hónapi használatra elegendő) 1 K 50 f, 4 darabot bérmentve küld : BAJN0CZY S. gyógyszerész laboratóriuma Nagybánya. Sztojkai ásványvíz! Az általános közkedveltségnek örvendő és a legegészségesebbnek bizonyult SZTOJKAI ásványvíz helyi forgalomba hozatalával a forráskezelőség Schwarcz Sámuel keresk. ügynök nagybányai irodáját bízta meg, aki mindennemű felvilágosítással készséggel szolgál. 5ztojkai ásványvízforrás kezelőség. Iiapunlc. mai száma 8 Oldal.
