Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-04 / 36. szám

1910. szeptember 4. Nagybányai Hírlap 3 meg bennünket ezen ünnepélyre, — két román nevet is olvastunk! Első volt Brebán Sándor. Brebán lelkész és ideiglenes vezetője a nagybányai esperes- ségnek. Halottátok ezt? Egy esperességi vezető, egy ilyen román kerületben magát rendezőnek vallja egy tiszta magyar ünnepélyen, megadván a tiszteletet egy úgynevezett történésznek, ki egész életében nem tett egyebet, mint hazug érvekkel támadt ellenünk s bolyongó vad jövevényeknek neve­zett minket. Ha ez nálunk történik, — akkor az az esperességi vezető úr többé nem teszi lábát a templom küszöbére ! Tetőpontját érné el ez a dolog, ha a nagybányai hívek még meg is választanák őt esperesnek! Testvérek! Kerüljétek Judást! mert mocs­kos a szája és fertőzöttek kezei, melyekkel telhetetlenül markolja a vérrel befecskendezett aranyat. A második: Pokol Elek. Ez a parvenük tipikus alakja, - nálunk eddigelő ritka tipus. — Előbb Alexiu Pokolnak hívták és tanító volt, de csodásán meggazdagodott, (lásd a német közmondást: Der Dumme... stb.) Ma boér, nagy bányabirtokos Nagybányán, s örvend, ha a város jegyzője kegyteljesen fogadja őt s ha ajtaja előtt sétálhat. Pokol urnák tettét azonban - Isten bo­csássa meg neki, — nem tudjuk oly komolyan venni, mint kellene, mert nem tudja, mit cse­lekszik. Egyszerű ember, sőt nagyon is simplex, ki a műveltségbe kissé belepillantott; ember, ki szivének nemességét is oda adja, mely jellemzi a vidéki románt, kiben megmaradt a parvenük amaz üres ambíciója, hogy örvendjen, ha egy jegyzőnek kezet nyújthat sat. . . . De őrizkedjetek Brebán lelkésztől, ki rég­óta közismert, igéző szemeinek ingadozásáról; és mérlegeljétek szavait, mert titeket is köny- nyen az árulás lejtős és sikamlós útjára fog vezetni! Jusson ez eszetekbe az esperesi válasz­tásnál! Adjátok meg mindenkinek azt, ami őt megilleti!“ Valóban mérsékelnünk kell magunkat, nehogy toliunkra kerüljön olyan szó, mely ugyan méltó felelet lenne a Gazettának, Luptá- nak s ostoba levelezőinek, - de az társadalmi műveltségünk rovására lenne. De még arra sem vesztegetjük drága időnket, hogy a Gazettát s Luptát kioktassuk e tekintetben. A hajtóvadászatra kipéczézett két román urnák pedig azt ajánljuk: ne feleljenek a fel­hívásra semmit! Háládatlan szerep a butaság ellen küzdeni! Közgazdasági glossák. Szept. 2. Hogy Magyarország gyorsan és biztosan halad az eladósodás felé, azt megállapítandó nem kell sem szocialistának, sem rosszmájú embernek lenni. Felesleges és kárbaveszett fá­radság volna evégett hazánk fizetési mérlegét viszonyba állítani a külföld fizetőképességével, hogy világos és áttekinthető képet nyerjünk a nemzétközi fizetőképességről. Maradjunk csak a szükebb pátriánkban, émelygő tollú zsurna­liszták által elnevezett kies Nagybányában és rögvest megtaláljuk e sorok fejére irt meg­állapításunk érveinek és bizonyítékainak gazdag garmadát. Mert mint a sajtóban olvassuk, be­vonult a város gazdasági életébe a váltó. Oh váltó, volnék csak lírikus, hogy meg­énekelnélek, lennék csak egyszerű epigonja Martiálisnak, terólad vesézném legnagyobb szatírámat. Te közkedvelt ifjúsági folyóirat, bevonultál immáron a nemes város támasz­tékai közé. Üdv neked! A marhahús drága, a malmok sztrájkol­nak s a női kalapok ára ismét feljebb hágott. Ránkfeküdt az általános drágaság s eddigi egyedüli megmentünket, a váltóürlapokat mind összevásárolja előlünk, született kibocsátók és elfogadók és hivatásos alperesek elől - a város. Vajha akadna egy talentumos bankfiu s kitalálná a kölcsönvevés egy uj módját, amihez nem kell váltó s megvigasztalna bennünket nagy bizonytalanságunkban. Maradjon magában a váltókkal a város és énekelje most, amikor minden virág hervad, a közkedvelt budapesti népdalt: A váltó és hitel, Finom mesterség a kettős könyvvitel. * * * Más! Folyton haladunk. Az idegen, aki ritkábban és elvétve fordul meg városunkban, csodálkozva áll meg a gombamódra előbujó uj és uj épületek előtt. A monumentális nagy­szálloda mennyire hirdeti a város közönségé­nek áldozatkészségét. A folyton szaporodó magánépületek számot adnak a város lakossá­gának jóizlésérél és gazdagságáról. Készülnek a festőműtermek is, hogy lakást adjanak azok­nak, akik az apró bányavároskának nevét szé­lesen ismertté tették Európa minden kultur- embere előtt. Sőt mi több, már a kereszthegyi óvodának is égfelé nyúlnak a falai s evvel megkezdődött a Zazar szabályozása is. És ha jó helyen van a Zazar medrében az óvoda, csak azt nem tudom megérteni, miért nem lett volna jobb a patak túlsó partján az elemi is­kola. Vagy a Felsőbányai-utcán csendesebben haladnak a szekerek, mint a Zazar partján a gyalogjárók? De most nem is erről van szó. Arra vol­nék csak kiváncsi, gondolkoztak már azon, hogy ha egyszer megszűnnek e nagyarányú és sok proletárt foglalkoztató építkezések, hol nyer majd elhelyezést ez a sok kőműves és épitőmunkás. Mert gondoljuk meg, hogy a helybeli épitőműnkások száma megtizszerező- dött. Ezeknek elhelyezéséről a modern szociál­politika követelményei szerint a városnak is kéne gondoskodni. Mert a munkanélküliség termi a szociálizmust. Amitőt én ugyan nem félek, de a bourgeoisienek jó félni s ha már fellépett és követel, hiába kiabálnak, hogy „ecrassez l’infame.“ * * * Más! És ha már benne vagyunk a jeremiá- dokban, forduljunk egy speciális nagybányai kérdés felé. Talán felesleges is leírnom, hogy a magánbányászatra gondolok. Igen a verkesek, akik nemcsak a közgazda rideg fejtegetéseit érdemlik ki, de tollára valók egy jól látó és értéket kereső Írónak is és a théma művész­ember kezén irodalmi „chef d’oeuvre“-é nőné ki magát. Csak pár évvel ezelőtt is, ha Felső­bánya felé kocsizott az ember, még hallotta zúgni és látta a Zazar vize mellett felállított „stompokat.“ És bizony ma már csak a váza, a hulladéka van meg mindennek. Régen még felénk mosolygott a vállalkozó szellemű tőke. Ma már az is csak fehér holló. Pedig arra kell- számítani, mert a magyar tőke, az nincs, tehát azt befektetni bányászatba nem lehet. Magyar tőke az: semmi. Kés nélküli nyeleden bicska, így hát ha valamit akarunk, külföld felé kell forduljunk. Legyünk ciceronék, vezessük az idegent s amikor mutogatjuk kincseinket, utá­nozzuk a jámbor fellach vezetőt, ki maga is bámulva áll meg a Gi/ehi nagy piramisok előtt. De talán elég volt már a keserűségekből, Még talán elirtózunk tőle. Brrr. Qrünwald Mór előnyösen ismert gőz mü-lcelmefestö és vegy­tisztító gyüjtödéje a Minorita-malom épületében, Hid-utcán, dr. Kádár átellenében. * Kereskedők, iparosok, valamint keres­kedelmi és ipari vállalatok rendszeres könyvvitelét felelősség mellett elvállalja szakember. Cime meg­tudható : a Morvay-féle könyvnyomdában. Főtér 14. * HÍREK. Szeptember 3. Személyi hírek. Dr. Makray Mihály polgár- mester hivatalos ügyekben a héten Budapesten járt. — Pünkösdy Ferenc műszaki főtanácsos az „István király“ szálló felülvizsgálatát bevégezvén, a fővárosba visszatért. — Dr. Lovrich Gusztáv fővárosi ügyvéd pár hétre ismét városunkba érkezett. Dr. Ferenczy Zoltán egyetemi tanár, a budapesti egyetemi könyvtár igazgatója, mint országos múzeumi felügyelő a múlt héten meg­tekintette a helybeli városi múzeumot s Balezer György őrnek teljes elismerését fejezte ki. Ezenkívül a kereszthegyi és veresvizi bánya hi­vatalos helyiségének munkás könyvtárát is meg­nézte s kilátásba helyezte uj könyvek küldését. A nagybányai ref. egyházmegye őszi közgyűlése kedden lesz Bikszádon. Városunkból hivatalosan Soltész Elemér lelkész, 1. Bay Lajos tanácsbiró és dr. Nagy Gábor egyháztanácsi kiküldött vesznek részt a közgyűlésen. Sorozás. Pénteken volt az ujjoncozás Felsőbányán. A 147 állitásköteles egyénből 14-en soroztattak be. Nagybánya város területére szept. 5 és 6-án, a járásra szept. 7, 9, 10 és 12-én tartatik meg a sorozás mindenkor a Pol­gári Olvasókör nagytermében. Városi állitás­köteles 236, járási 800. A bizottság polgári el­nöke Torclay Imre városi tanácsos, polgári or­vosai dr. Hereinger Ferenc és dr. Gondos Mór. A bizottság tagjai a közös hadsereg részéről: Albrecht Henrik alezredes, Fölclényi Mihály fő­hadnagy ; a honvédség részéről Kapustyá/c Mihály őrnagy, Kölcsey Zsigmond főhadnagy és llagymássiy Béla ezredorvos. Városi közgyűlés. Városunk képviselő­testülete szerdán d. e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést tartott. A 21 pontból álló, nagy­részben érdektelen programmot gyorsan letár­gyalta a Közgyűlés s dr. Makray Mihály polgár- mesternek szept. 26-tól - október 24-ig sza­badságot engedélyezett. Jóváhagyta a városi takarékpénztárnak-49099 K nyereménnyel járuló félévi zárszámadását, az igazgatóság szokásos jegyzőkönyvi megdicsérésével. Felhatalmazta a polgármestert, hogy a város folyószámla tarto­zásának apasztása céljából szept. 15-től egy félévre 300.000 korona erejéig váltót fogadhasson el. A Zazar-hid építéséből a várost terhelő 16.660 K fedezetéről a kövezetvám 10 évi megterhe­lésével gondoskodott. A felsőujfalui legelőterület bérbeadása, az itteni és a Zrínyi Ilona-téri korcs­mák eladása tárgyában nem intézkedett, ellenben lábra kapott eladási mániájából kifolyó­lag elrendelte, hogy a felsőfernezelyi lisztelő malom 24 ezer korona kikiáltási árban nyilvános árverésen eladassék. Az „István-Király“ szálló bebútorozását 34.435 K árban a nagyváradi vas- és rézipar r. t. és az aradi butoriparosok szövetkezetére bízta és a szerződést meg is kö­tötte. Végül többrendbeli szerződést jóváhagyott s két illetőségi ügyben döntött. negismételt házibál. Említettük múlt számunkban, hogy Neubauer miniszteri taná­csos, házában mily kedélyes táncestélyt rende­zett, melyen nagyrészt növendék lányok és ifjak vettek részt. Múlt hó 31-én az ifjúságnak ismét része volt egy ilyen feledhetetlen emlékű fényes estélyben, melyet ez alkalommal Hubay Zsig­mond főerdőtanácsos rendezett vendégszerető házában. Az ifjúság ez alkalommal is teljes mér­tékben kivette részét a csárdások és bosztonok- ból, s rózsás kedélylyel a hajnali órákig szóra­kozott. Hubayélc alig egy év óta költöztek Nagybányára, de ezen rövid idő alatt is álta­lános tiszteletet vívtak ki maguknak. Az állami el. iskolákban szombaton délig 900 tanuló iratkozott be és pedig a Kos­suth utcai iskolába 441, a felsőbányai-utcai is­kolába 300 s a veresvizibe 159. Az ismétlő is­kolának eddig 16 tanulója van csak. Általában a beírás lanyhaságát a tanitók annak tulajdonít­ják, hogy augusztusban a szülőket figyelmeztető összeírás nem történhetett meg. A hanyag szü­lőkkel szemben szigorú ellenőrzést kérünk. W Berindán Ödön szoba- és templomfestö, mázoló és cégiró.^i Elvállal minden e szaKmátoa vágó mnnliát modern és ízléses kivitelben t- - =- Laltasa: Fazek.as-utca 15. szám. ............=

Next

/
Thumbnails
Contents