Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-22 / 21. szám
2 Nagybányai Hírlap 1910. május 22 senki nem ismeri s igy ebből kifolyólag a kormánynyal szemben való álláspontját az annak alakulásához fűződő törvénytelenségeken kívül részletesen nincs módjában ismertetni. Az obstrukciót elvileg elitéli, károsnak mondja, mert a parlamentárizmus alapelvét, a többségi elvet sérti. De a többségi elvet azok sem respektálták, akik megakadályozták, hogy a többségi elvnek megfelelően a függetlenségi pártból vétessék a kormány. Ezek nincsenek hivatva ellenünk a többségi elvet kijátszani, viszont azok sincsenek hivatva ezt védeni, akik maguknak törvénytelen eszközökkel többséget akarnak szerezni. Ha a kormány a választások tisztességét nem zavarja hivatalos presszióval, vesztegetéssel, erőszakkal, akkor a parlament munkaképes lesz. A nagyhatású programmbeszédet a román- aiku választóknak tírebán Sándor h. plébános tolmácsolta, aminek során, különösen a nemzetiségi kérdés fejtegetésekor sűrűén hangzott a zajos tetszésnyilvánítás, Dr. Földes Béla Szinérváraljáról kedden a d. u. vonattal városunkba érkezett s este kisebb társaságban a Polgári Olvasókörben vacsoráit. Szerdán délben utazott vissza Budapestre, honnan már csak a választás előtt 8-10 nappal érkezik városunkba. Választókerületünkben a választási elnök Papolczy Béla szinérváraljai nagy- birtokos, helyettes elnök Farkas Jenő felsőbányái polgármester és a szavazatszedő küldöttség elnöke Torday Imre h. polgármester. A közbizalom és tisztelet oly nagy mértékben, nyilvánul meg dr. Földes Béla puritán egyéniségével szemben, hogy immár elképzelhetetlen bármily erős ellenfél győzelme. Kitűnő, tiszta és gyors kiszolgálásáról jól ismert Tréger Lajos elsőrendű borbély» és fodrász-terme, illatszer=raktára: Rákóczi=(Fó)-tér, Minorita-rendház alatt. — Ugyanott megrendelhető mindennemű hajmunka és köpűlyözés; eszközöltetik massirozás és tyukszemvágás a legnagyobb szakszerűséggel és vigyázattal. * Qrünwald Mór előnyösen ismert gőz mii-kelmefestő és vegytisztító gyüjtödéje a Minorita-malom épületében, Hid-utcán, dr. Kádár átellenében. Talán azért nyitottál most erőszakkal eddig rejtegetett szivedhez utat, mert azt hitted, igy talán könnyebb lesz sok-sok embernek hozzáférnie s meggyőződnetnek, hogy szenvtelen külsőd alatt igazán érző, résztvevő, nemes szív dobogott. Miért nem dobog már e szív többé ? Miért van most szived is összhangban külsőddel ? Feleletet adni nem tudunk. Egy azonban bizonyos. Szempillantás alatt múlik a rövid emberi élet. A sok bút, bajt, nyűgöt azért a kevés örömért tűri végig a halandó, amit az élet elvétve itt-ott szükmarkuan nyújt. S ha valaki még ezt a rövid életet is hosszúnak találja, bizonyára nyomós okai vannak rá. Ha árván hagyott zokogó gyermekeid sze- retete nem marasztalhatott, ha irántuk érzett fontos kötelességed parancsára nem hallgathattál, ha életfádat a lassan őrlő gyötrődés elkor- hasztotta, ha a megélhetés gondja, a félreismerés mardosó buja, vagy tán tépelődő lelked diszharmóniája életkedvednek szárnyát szegte, ha fű, fa, virág, a nagy természet májusi pompában díszelgő ünnnpi köntöse, melyen annyiszor, meg annyiszor megvigasztalódtál, többé már nem csalogatott, — úgy rólad szigorú, méltányos emberről elhihetjük, hogy mindezen körülmények láncszerű összefonódása, kényszerítő egybehatása még gyermekeid iránt érzett szeretetedet is legyőzte. Sokan nagy leszámolásod mérlegének eredményét hamisnak mondhatják. De van-e ember hiba nélkül ? Az ne dobjon sírodba rögöt, ki hibától, tévedéstől távol hiszi magát. Isten veled, jó kartársunk, legyen néked könnyű a föld. ____ Ne mzetközi kertészeti kiáilitás Budapesten. Az 1885-ben alapított országos magyar Kertészeti Egyesület fényesen sikerült nemzetközi kiállítással ünnepelte meg fenállásának negyedszázados jubileumát, a mely kiáilitás - miként az összes lapokban közölve volt, - a városligeti nagy iparcsarnokban e hó 5-én nyittatott meg és pünkösd másodnapján zárult. Tavaszi kiállításról lévén szó, természetes, hogy a kiállítás túlnyomó részét a virágok képezték s csak szerényen félrevonulva, mostoha- gyermekként egy sarokba szorítva voltak a gyümölcskiállitók. A virágkiállítás, ^szerényen szólva, — mesés, tündéri szép volt. Ám minket inkább a gyümölcskiállitás érdekel s miután mi számos, - reánk nézve elég örvendetes tanulságot menthettünk a kiáilitás ezen részéből, legyen szabad nekem ezzel kissé bővebben foglalkoznom. Háromféle gyümölcs volt kiállítva: 1. a budapesti hűtőházi r. t. helyiségeiben kitelelt, 2. a hajtatott melegházi, vagy más világrészekből beszerzett, 3. a régi módon pincében, kamarában eltartott gyümölcs. Érdekes volt a két első csoport veteke- dése. Esterházy herceg esterhá/.ai kertészete szeptemberben érő, hütőházban eltartott 1909. évi termésű császárkoriét, Angoulemei hercegnőt, mutatott be, inig a szomszédságában levő asztalon az ugyanazon időben érő, de 1910. évi termésű, hal'a’ott barack, szilva, cseresznye volt látható. Sok fajtaisrnerővel beszéltem, a kik a kiállított gyümölcsök fajának meghatározásánál a legnagyobb zavarba jöttek, mert a meghatározás legfőbb támpontját, az érési időt itt teljesen számításon kívül kellett hagyni. Ha azonbffh a kiállítás praktikus tanulságát tekintjük, nyugodtan állíthatom, hogy n pálma Nagybánya és vidékének kiállítását illeti meg, mert egyedül mi állítottunk ki pincében, kamarában eltartott gyümölcsöt. A hütőházban tartott gyümölcs, - miként azt már régebben is alkalmam volt tapasztalni, — bár eredeti szépségében marad meg s egyes, különösen gyorsan erő körtefajok élvezeti ideje jóval meghosszabbítható, a zárt levegőben való eltartástól kellemetlen szagot, s többe kevésbbé érezhető dohos izt kap, ezenkívül pedig a hütő- házból való kivétel után két-három napon belül elfogyasztandó, mert néhány nap múlva, — miként a mostani kiállításon is észlelhettük, - teljesen megfeketedik, s rothadásnak indul. A melegházakban hajtatott gyümölcsnek szintén csak kicsinyben van jelentősége, s némileg lukrativvá csak igen magas árak mellett vál- hatik. Vidékünkről Lakos Imréné állított ki gyönyörű Jonathán és Kasseli renett gyűjteményt, a melynek minden egyes példánya oly üde volt, mintha most szedték volna a fáról. — A mi a gyümölcsnek százféle feldolgozott formában való bemutatását illeti, azt a bíráló bizottság s a sok ezer látogató sokkal jobban tudta mél- j tatni, mint jó magam, s nyugodtan állíthatom, hogy a kiáilitás egy része sem keltett oly nagy érdeklődést, mint a Lakos Imréné, a kit a közönség kérdéseivel annyira ostromolt, hogy bi- ! zony alig győzte a kérdések özönét felvilágosításokkal. — Nagybánya közönsége együtt örvendhet s büszke lehet ezen úri nő munkássága ilyetén elismerésének. A nagybányai gyümölcsértékesitő részvény- társaság impozáns tömegben állított ki több j fajta alma- és körtegjmjteményt, valamint feldolgozott gyümölcsöt is, s ezzel tanúbizonyságát adta úgy vezetősége életrevalóságának, valamint helyiségei célszerű kitelelésre kiválóan alkalmas voltának is. Érdekes, hogy a részvénytársaság kiállította alma és körtefajok közül egyetlen-egynek sem lehetett a nevét megállapítani, a mi - bár pomológiai szempontból sajnálatosnak mondható, - arról tesz tanúbizonyságot, hogy Nagybányán és vidékén számos oly lokális jellegű alma- és körtefaj kell legyen, a melyek eltarthatóság dolgában versenyezhetnek a hires külföldi fajokkal, s ezeknek felkutatása, fáik, életviszonyaik tanulmányozása, háládatos feladat volna. Végül én állítottam ki négy lapos ládikába csomagolva, valamint egy tálcára kirakva 110 darabot a gyümölcsgazdaságomban néhány" Száz fával képviselt téli citrom almából. Tehát a régi módon more patrio eltartott gyümölcscsel egyedül állottunk a kiállításon, s jó lesz, ha ebből le is vonjuk a reánk nézve fontos s nagy horderejű tanulságot, hogy a mi gyümölcsünk nemcsak ősszel jó, a mikor a vevők esetleg potom árakat ígérnek érette, hanem lehetséges azt tavaszig is eltartani, a mikor a gyümölcskészlet országszerte meggyérül, csak akarni kell, s nem szabad vidékünknek ezen legkiválóbb termékétől ama figyelmet megtagadnunk, a mely azt méltán megilleti. Természetes, hogy a gyümölcsöt májusig eltartani nem ajánlatos, de nem is célszerű, mert hisz köztudomású dolog, hogy március közepe után a mi almánk- és körténknek nagy versenytársa akad a délvidékről behozott és sokkal olcsóbb déli gyümölcsben, s tapasztalati tény az is, hogy az alma azonnal szedés után a bepincézésig, - mondjuk november közepéig, - romlik legjobban, azután nagyon csekély romlási százalék mellett áll a hóolvadás kezdetéig, a mikor romlása rohamos lesz. Jó volna, ha vidékünk gyümölcsészei gondolkodnának ezen kiállításon szerzett tapasztalataikról, s úgy rendezkednének be, hogy ha gyümölcsüket ősszel elfogadható áron eladni nem tudják, tartsák azt el február hóig, a mikor, - azt hiszem, — megkapják fáradságuk méltó jutalmát, mert hogy gyümölcsünk az országban leginkább alkalmas az eltartásra, kitűnik abból, hogy pincében eltartott gyümölcsöt Magyarország egyetlen más vidéki termelője sem állított ki. * * * A kiáilitás megnyitása s első napjainak lefolyása, valamint az eredmény, a melyet az erényekben gazdag, de anyagiakban szegény egyesület elért, reménységen felül sikerült. A ki negyedikén az iparcsarnok tájékára vetődött, s bokáig gázolt a feneketlen sárban, látta, hogy zug az eső, s hogy üvölt a szél, el nem tudta képzelni, hogyan lehessen másnap reggelre egy fényes kiállítást meegnyitni. A megnyitás előestéjén kilenc órakor érkezett hajón a Wien melletti hietzingi kertészeti egyesület 240 tagú vendégserege. Urak, asszonyok, vegyesen. A hajóállomásnál csak a külföldieket fogadó bizottság várta őket, mert a kinek nem volt elodázhatatlan kötelessége, kétszer is meggondolta, hogy erdemes-e az osztrákok miatt überziherben kockára tenni egészségét a szakadó esőben s zugó fergeteg- ben. A német sógorok kedélyességét azonban ez sem zavarta meg, s éljenezve vonultak a kitűzött szállóhelyeikre. A megnyitás reggelén zúgott a szél, néha eső is esett, az iparcsarnok előtti kiállítók mérgelődve támasztgatták fel-feldülő thuja piramisaikat s nagy kavarodás lett, a mikor egy rendező azzal lepett meg minket, hogy esik a hó. — Szerencsére kisült, hogy csak egy közeli nyárfának bolyhos virágát kergeti a fergeteg. — A kiállítást megnyitó ministert váró bizottság tagjai dideregve tüntették el fekete kabátjaikat felöltőik alá s 11 órakor nem remélt nagy, de jól felöltözött közönség előtt ünnepélyesen megnyittatott a kiállítás. Megnyitás után ismerkedési ebéd volt a Wainpetics-féle vendéglőben, a melyen német, | francia, olasz, holland és ausztriai kiállítók, a kiállítás főbb rendezői, valamint a külföldieket fogadó bizottság tagjai vettek részt. - Este volt ugyanott a hietzingi kertészek ismerkedési estélye. Bámulatos, fegyelmezett, engedékeny társaság ez, a mely vakon engedelmeskedik a kirándulást rendező „Schmidt bácsi“-nak, a magyar beszédeket kommandóra meghócholja, az ő részükrőlieket pedig háromszor megéljenzi, s bár egyesek annyira megismerkedtek a magyar bornak erejével, hogy a magyar Hymnust Gotterhaltnak nézték, éjfélkor, a midőn a társaság oszolni kezdett, valamennyien állva s csöndben hallgatták végig a rendezőnek másnapra szóló utasításait. Másnap déli 12 órakor Serényi gróf földművelésügyi minister, a Hungária különtermében villásreggelit adott a külföldi juritagok és kiállítók tiszteletére, amelyre a kiáilitás rendezői, valamint a külföldieket fogadó bizottság tagjai francianyelvü névre szóló meghívókat kaptak. A ministert — kénytelen lévén elutazni - Kazy államtitkár képviselte, aki a külön salonban az
