Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1910-04-24 / 17. szám
1910. április 24 Nagybányai XXlrlap 3 Szentgyörgy napja. Régente nevezetes nap volt Szentgyörgy napja, a mennyiben erre a napra esett az egyik költözködési idő, sőt régebben a félévre szóló szerződés kötések ideje is. Most már ez a jelentősége megszűnt, s csak a rom. kath. egyházban szokásos még, hogy az „Ave Mária“ harangozást ettől a naptól kezdve Szent Mihály napjáig a 7 óra helyett 8-kor eszközük. A régi jó időkben nagy nevezetesség volt Szentgyörgy napja. A tanyák lakója ilyenkor megindult, a gazda befogatta csengős lovait, s a béres kanász, gulyás gyalogszerrel, a juhász pedig szamárháton indult befelé a városba. A korcsmákból kihangzott a duda meg a hegedű vigalomra hivó szava és ott gyűlt össze a gazda és a szolga, s ott kötötték meg egymás között a „kontraktust.“ Abban az időben a kézadás többet ért a foglalónál. A gazda fizette az áldomást, s a munkás és szolga legalább egy napra kivette részét az étet tetsző örömeiből. Ma már vége van Szentgyörgy napja költészetének is. A mai kalmárkor elsöpri a régi szokásokat és eltörli a nép leikéről azt a zománcot, melyen meglátszott szive bensőjének ragyogó vizfénye. Ma a szerződést megcsinálja a jegyző; aláírja a gazda és a szegődött munkás, mégis megcsalják egymást. A családias, benső jó viszonyt, mely egykor összefűzte azokat, kiknek verejtéke arany-kalászt termő rögökre hullott, — csak emlékeink között, a múltban találjuk meg, mint hagyományt. Gyászhir. özv. Szappanyos Józsefné szül. Voith Mária pénteken 64 éves korában elhunyt. Tegnap d. e. 9 órakor temették nagy részvét mellett. Kiterjedt rokonsága s számos tisztelője gyászolja. A megboldogultban dr. Szappanyos Gerő volt orsz. képviselőjelöltünk és Szappanyos Jenő kereskedő polgártársunk édesanyjukat gyászolják. A festő colonia keblében működő iskola ezidén is, mint az előző években, május elején veszi kezdetét. Kedvezményes jegyért mintegy hatvanan fordultak az iskola vezetőségéhez. A nagybányai ref. egyházmegye most kedden és szerdán tartja rendes tavaszi közgyűlését a városháza tanácstermében. Uj vonat. Felsőbányától Nagybányáig június 1-től szeptember 15-ig egy uj vegyesvonat lesz forgalomba helyezve, mely Felsőbányáról este 7 órakor fog indulni és ide 7 óra 30 perckor érkezik. Sokat kellene beszélnem a fizikatanáromról is, akiről különösen az a hir volt elterjedve, hogy maga a megtestesült igazságosság. Terjedelmes tudással vezetett be bennünket a piknométer, gazométer, elektrométer és a mindenféle méterek birodalmába. Nem volt épen vidám természetű ember; legtöbbnyire komoly méltósággal prelegált nekünk, kik a kísérleti terem lépcsőzetes padjain ültünk, mint a sorbaállított dunctosüvegek a stelázsikon. Szép kísérleteket mutatott be, és buzdított, hogy tőlünk telhetőleg otthon is experimentáljunk. (Én meg is fogadtam a szavát. De csak egyszer; egyetlen egyszer. Akkor is úgy sikerült a hydrogénfejlesztés, hogy az üvegünknek még a stopüját se sikerült megtalálnunk, úgy szét- hordta a pogány robbanás.) Szívesen elmesélném, hogyan szerettük a mathesist, a diákok rémét . . . (Hogyan olvastunk algebra óra alatt Bombarnac Claudiust...) Hogy szerettük a magyar előidők legendás félisteneit . . . hogyan a sokleleményü Odys- seust a habkaru Nausikaát a sisakrengető Hektorral, meg a bagolyszemü Athénével . . . Az önképzőkörben hogyan műveltük zengő honi nyelvünket . . . Csodálva hogyan becsültük azt a nagy embert, a mi igazgatónkat, aki egy egész új világot nyitott meg előttünk: a filozófia világát . . . Hogyan becsüljük hálás szívvel ma is és mindig azokat a hódolatraméltó férfiakat, akik kilenc század óta a magyar műveltség terjesztői; akik egykor lerakói voltak a magyar állam szilárd talpkövének. . . és nevelői, tanítói a jelenben is a tiszta érzésű, magyar Istent, magyar Hazát szerető szilárd karaktereknek. . . Sokat lehetne, sokat kellene írnom. . . . Azt is, hogy — ha a jó öreg Benedek megszólal mélységes kondulással — hogyan telik a lelkem a visszaemlékezés édes sugaraival. ____ De Gerando Antonia levele a Teleki Társasághoz. „Nagyságos elnök úr! Rendkívül meghatott engem a nagybányai „Teleki Társaság“ megtisztelő ajánlata, melylyel engem tiszteletbeli tagjai sorába kivan iktatni. Hálás szívvel fogadom el e kitüntetést. De nagyon kérem, legyen kegyes nekem a társaság alapszabályait megküldeni, vagy velem azokat közölni, hogy némikép tájékozva legyek arról, milyenek lesznek kötelességeim ? Fájdalom, most nagyon beteges vagyok és hivatalos kötelezettségeimnek is alig tudok megfelelni. Hálás köszönetemet még egyszer tolmácsolva, vagyok kiváló tisztelettel, Kolozsvár, 1910. április 20. De Gerando Antonia.“ A timárszin, A „Nagybánya és Vidéke“ múlt heti 16-ik számában (a-f-b) ? timárszin számára más helyet kér, mert az mai elhelyezésében úgy egészségügyi, mint szépészeti szempontból kifogás alá esik. - Bizony jó volna, ha e kérdést a számvetés magasabb műveleteivel megoldani lehetne ! Kétségtelen, hogy mi legelső sorban is saját érdekünk védelmére lépünk a nyilvánosság elé, de ez az őszinteség senkit meglepni nem fog, mert létérdekünket érinti az esetleges áthelyezés, meg egyszersmind a városunkban egykor oly hatalmas, de ma már kisebb méretű timáripar tönkretételét is jelentheti, mivel a vásár áthelyezése a nagyon is egyszerű vevőközönség újabb megszokásáig a csekély tőkével rendelkező tímárokat túlságosan megviselné. Aztán meg az a bűz kevésbé egészségtelen, hisz a Hínárok közöli még. keresve se lehet beteg embert találni, pedig éjjel nappal, s nem hetente kétszer és 3-4 órán át szagolják nemcsak ezt a már finomult bűzt, de a bőr készítés sokkal penetránsabb illatát! S vajon szebb lesz-e a hely akkor, ha a csupasz fal mered az István király szálló felé, mint most; hisz ha az utca az építés után rendbe hozatik, a társulat is tudni fogja kötelességét s igazán csinossá teheti ezen érdekes bódékat, melyek már épen ezen különleges építési modoruk miatt is kíméletet érdemelnek. A kérdés: tehát már azért sem aktuális, mert a timárszin az utcavonal messze jövőben eszközölhető stil- szerübbé teszi ezen ósdi frontot s ott szerényebben húzódik meg és a maga csinosítandó egyszerűségében helyét jobban megállhatja, mint például a kenyérszin, melyet ha áthelyeznek is, csak a szomszéd közelségben tehetik, mert a piacot ezer helyre széttelepiteni nem lehet. Hagyjon hát nekünk békét (a-f-b) ? mert mi az algebrához nem értünk, de ő se tudja, hogy mi a mi ezer bajunk, melynek tetőzését a közérdek se követeli. Több tímár mester. Elmarad a Szent-Lukács bánya társulat ma d. e. 11 órára hirdetett közgyűlése, mert le nem küzdhető akadályok léptek közzé. Deputáció. A szatmár-nagybányai vasútnak a vármegyei bikszádi, erdődi és nagysom- kuti vasutakkal való egyesítése ellen városunk tiltakozásának tolmácsolására egy küldöttség járt fent szerdán Budapesten. A küldöttség tagjai: Dr Matcray Mihály, Moldomin László, Almer Károly, Révész János és dr. Vass Gyula a túlságosan elfoglalt kereskedelmi minister helyett Kálmán Gusztáv államtitkár elé járultak, ki a tiltakozást tudomásul véve, a legmesszebbmenő támogatását helyezte kilátásba s igy a tervezett fúzió halva fog születni, ha ugyan egyáltalán születni fog. A képviselőválasztás ideje. Az uj országgyűlést összehívó királyi kériratot csak május 10-én teszik közzé. Ugyanekkor jelenik meg a hivatalos lapban Kimen Hédervári gróf belügyminiszteri rendelete is, amely a választásokat junius másodika és tizediké közé teszi. Hogy mely megyében vagy városban a tiz nap melyikén legyen a választás, azt a központi választmányok állapítják meg. Fővárosi detektív városunkban. A m. kir. belügyminisztérium megbízásából, — városunkban néhány napon át Bencze József fővárosi detektív tartózkodott, — a néh. Kriszt Gyula ellen elkövetett dynamitmerénylet tetteseit kiderítendő. A nyomozás során több letartóztatás történt, — pozitív eredményre azonban mindez- ideig jutni nem sikerült. A nyomozás során megállapittatott, hogy egyes bányamunkásoknál nagyobb mennyiségű dynamit van raktáron. Hogy miként került ezen dynamit a munkások magánlakására, — azt a nyomozás fogja kideríteni. A szatmárnémetii ref. főgimnázium annak emlékére, hogy a mostani helyén 300 éve áll fenn, f. évi május hónap lS-án d. e. 9 ’/2 órakor a szatmári református templomban jubiláns ünnepet rendez. Az ünnep sorrendje : 1. Bevezető ének: „Jövel Szent-Lélek Úristen.“ Énekli a közönség. 2. Ima. Mondja dr. ErŐss Lajos, a tiszántúli református egyházkerület püspöke. 3. Ének. Előadja a főgimnáziumi énekkar, 4. Ä főgimnázium 300 éves múltja és jelene. Ismerteti tíakesy Gergely igazgató. 5. Ének. Előadja a főgimnáziumi énekkar. 6. Üdvözletek és az igazgató, tanácsi elnök köszönő válasza. 7. Hymnusz. Énekli a közönség. Napi rend: 1910. május 17-én (Kedden): Este 8 órakor ismerkedő est a Pannónia étteremében. 1910. május 18-án (Szerdán) : D. e. '/* 9 órakor gyülekezés a főgimnázium udvarán és torna- csarnokában ; d. e. 9 órakor indulás a szatmári református templomba. Ünnepély után a főgimnázium helyiségeinek, felszerelésének s az egyházi tanácsteremnek megtekintése. A főgimnázium megtekintése után a Kölcsey-kör múzeumának, a ref. felsőbb leányiskolának, a tanítóképző intézetnek, a ref. egyház internátusának megtekintése. Délután '/2 2 órakor diszebéd a Pannónia nagytermében. Ezen az ebéden a testületek küldöttei és az Országos Református Tanáregyesület tagjai a főgimnázium vendégei. — Más résztvevők egy ebéd-jegyért 6 koronát fizetnek. Délután 5 órakor a város nevezetességeinek, középületeinek megtekintése, Este 8 órakor hangverseny a városi színházban, itána társas összejövetel a Pannóniában. 1910. május 19-én (Csiitötökön) : Délelőtt 9 órától az Országos Református Tanáregyesület évi rendes közgyűlése a főgimnázium tornacsarnokában. Kirándulások: I. Erdődre. Indulás 1910. május 19-én. II. Bikszádra. Indulás 1910. május 20-án. III. Felsőbányára és Nagybányára. Indulás 1910. május 20-án reggel 6 óra 12 perckor a M. Á. V. állomásról. A részvételi dij 18 korona. Megjegyzés : Úgy a kirándulásokra, mint az 1910. május 18-án tartandó diszebédre jelentkezéseket elfogad a rendezőség 1910. május hónap 5-ik napjáig. Jelentkezéskor a megfelelő dij beküldendő a főgimnázium igazgatóságához. - A jelentkezés akár személyesen, akár Írásban történhetik az igazgatóságnál. A kik az 1910. máj. 18. tartandó templomi ünnepségen részt venni óhajtanak, szíveskedjenek szándékukról az igazgatóságot legalább május hónap 15-ig értesíteni, hogy helyeikről gondoskodás történhessék. Helyreigazítás. A „Nagybánya és Vidéke“, valamint a „Nagybánya“ legutóbbi számában bizonyára téves értesülés alapján közöltetett az hogy az Iparos Ifjúsági Kör május hó elsején a Finum csárdában, szavalat és monológgal egybekötött táncestélyt rendez. Ez a hir igy nem felel meg a valóságnak. Az Iparos Ifjúsági Kör május elsején saját helyiségeiben rendez összejövetelt. Azt, amit Pünkösd elsejére a Finum csárdába hirdetett a helybeli két lap, nem az iparos ifjúság rendezi ! Az iparos ifjúság elnöksége. őmaregla főkapitány szemléje. A múlt héten a rendőrfőkapitány alapos szemlét tartott a piaci üzletekben, raktárakban és pincékben. Vizsgálatát kiválóan az ott felhalmozott és elraktározott robbanó és gyúlékony anyagokra terjesztette ki, melyeknek esetleges szabálytalan kezelése nagy veszély csiráját hordja magában. A főkapitány vizsgálata - mint az eredmények mutatták, - nem volt felesleges, mert igen sok helyt a közbiztonságot veszélyeztető kezelést állapított meg. Ennek folytán most szigorú rendelettel utasította az üzlettulajdonosokat, hogy az erre vonatkozó szabályokat pontosan tartsák be, ellenesetben a legmagasabb birsággal fogja az illetőket sújtani. A főkapitány eljárása a lakók körében általános megnyugvást keltett. Tanuló ifjak kirándulása. A debreceni ev. ref. főgimnázium tanulói közül mintegy 28-an Dapp József, Osváth Károly és Dr. Szabó Márton tanárok vezetése alatt, e hó 17-én városunkba érkeztek tanulmányi útra. A helybeli bányák, s a város nevezetesebb helyeinek megtekintése után másnap kellemes emlékekkel távoztak körünkből. Az ököritói szerencsétlenek javára a nagybányai ref. egyház az április 17-én összegyűlt templomi perselypénzt küldte el segélyképen.
