Nagybányai Hírlap, 1910 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1910-04-24 / 17. szám

4

Nagybányai Hírlap

1910. április 24.

A ref. egyháztanács a folyó évi adókivetési munkálatokkal elkészülve, a kirótt adótételeket április 15-én tartott gyűlésében jóváhagyta. Az adófőkönyv május 2-áig úgy a lel- készi, mint a gondnoki hivatalban az adózó egyháztagok által megtekinthető s a kirótt adó tekintetében ugyancsak május 2-áig adható be Írásbeli felszólamlás az egyháztanácshoz. Később érkezett panaszok el nem fogadtatnak.

Egy asszony merénylete. Kulcsár Demeterné, egy itteni fuvaros felesége fejszével támadt Platthy Aladár kovács mesterre, mivel az tőle s a férjétől pénzét követelte. A harcias asszony mély sebet ejtett a városszerte becsült iparos fején. Platthy t lakásán ápolják ; állapota súlyos. Kulcsúmé ellen az eljárás folyamatban van.

Járvány. Az Erzsébet-óvodát, a gyermekek közt fellépett nagymérvű gégehurut miatt, az alispán a további intézkedésig bezáratni rendelte.

Emlékeztető. A bajfalusi gyógyfürdő megnyitása május hó 1-én lesz. Bővebb felvilágosítást nyújt lapunk 7-ik oldalán az erre vonatkozó hirdetés.

Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete szerdán d. e. 11 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, melynek egyetlen tárgya az „István Király Szálló“ 18 bolthelyiségének bérletére beérkezett ajánlatok felett való döntés volt. A fontos tárgy hosszas és kimerítő vitát eredményezett, melynek során különösen a város érdekeinek védelmében megnyilvánult egyoldalú felfogást, melyet a gazdasági és pénzügyi bizottság is előzőleg szintén osztott, — annak egyedüli helyességében a közgyűlés egyhangúlag megcáfolta, mert sikerült oly expedi- enst találnia, mely mellett úgy a város, mint az iparos és kereskedő közönség érdekei kellő méltánylást találnának. Olt Osvald ajánlatát tehát, mely az összes helyiségeknek együttes bérletét célozta, elutasította s elrendelte, hogy azon egyes ajánlattevőkkel, kik a kikiáltási árát megígérték, - a tanács a szerződést kösse meg; a többi bolthelyiségre pedig uj árlejtést rendelt, de egyidejűleg felhatalmazta a tanácsot, hogy a megállapított kikiáltási összegekkel azonnal is köthet a kereslet szerint szerződést.

Országos állatvásár lesz május 2-án Avasujvároson, Felsőbányán, Misztótfaluban ; 3-án Aaranyosmegyesen, 6-án pedig Magyar- berkeszen.

A Néhma Lajos József kávé-üzletét átvette Benkő Sándor, kinek előzékenysége és szakképzettsége biztosítja a vevőközönséget, hogy 10-12 százalékkal olcsóbban szerezhetik be kávészükségletüket, mint bárhol. (Szatmár.)

Anyakönyvi közlemények. A helybeli anyakönyvi hivatalnál e hó 10-től a következő bejegyzések tétettek :

Születtek: ápr. 11. Kerekes Lajosnak

„Gyula“; ápr. 11. Fischer Gézának „Gyula Sándor“; ápr. 15. Mikié Jánosnak „Anna“; ápr. 11. Laboda Istvánnak „Károly“; ápr. 11. Vermuth Jánosnak „Erzsébet“; ápr. 12. dr. Barabássy Istvánnak „István József Lajos“; ápr. 14. Stoff Ferencnek „Béla György“; ápr. 16. Klein Hermannak „Riza“; ápr. 19. Rettegi Lajosnak „Sándor“ nevű gyermeke.

Meghaltak: ápr. 15. Kerekes Gyula ref., 5 napos, bormérő gyermeke, vele született gyengeségben; ápr. 14. Rosenfeld József, 62 éves, izr., korcsmáros, végelgyengülésben; ápr. 15. Pájer István r. kath., 27 éves, bányamunkás, tüdővészben; ápr. 17. Dobrikán György gör. kath., 2 éves, tíidőgyuladásban; ápr. 17. Tripsz Anna r. kath., 2 éves, angolkórban; ápr. 17. Tatár József gör. kath., 4 hónapos, gyomor- és bélhurutban; ápr. 18. Szász Simon gör. kath., kohómunkás, tüdőgyulladásban; ápr. 18. Szűcs István r. kath., 19 éves, cipész-segéd, hastífuszban; ápr. 13. Tömöri Lajos ref., 7 hónapos, tüdőgyuladásban; ápr. 18. Weisz Mihály izr., 68 éves, magánzó, tüdőgyuladásban.

Házasságot kötöttek: Pap Károly Ferenc és Deák Ilona nagybányai; Epli Mihály és Barabás Erzsébet.

Kihirdetés alatt állanak: Marchis Mihály és Décsei Erzsébet nagybányai; Frink János és Heffler Anna nagybányai; Roszler Lajos és Dávid Erzsébet özv. Szaszarán Sándorné nagybányai; Selek István és Borsi Róza nagybányai lakosok.

A kolozsvári híres fehér kenyér a „Miatyánkban.“ Egy havasi oláh atyánkfia bevetődött egyszer Kolozsvárra, s ott a piacra meglátta a híres hostáti fehér kenyeret. Nem volt annyi pénze, hogy megvegye, s igy szomorúan ballagott haza. Azon időtől kezdve, mikor imádkozott, mindig bele szőtte az Ínycsiklandozó kényért ilyen formán: „add meg nekünk a mindennapi kenyeret, de az se nagyobb, se fehérebb ne legyen, csak olyan, amilyet láttam a kolozsvári piacon.“ (Pita nostra cea de tote zilele nici mai alba, nici mai maré, numai cum am vezu- in Cluj, se dai astazi.)

A „Vasárnapi Újság“ április 24-iki száma rendkívüli bőségben adja a legutóbbi napok eseményeire vonatkozó képeket: Roosevelt magyarországi látogatásáról, gróf Tisza István soproni és körmendi szerepléséről, a római lateráni templomban felállított II. Szilveszter-emlékről, a „Zrínyi“ csatahajó vizrebocsájtásá- ról, a külső váci-uti alkoholmentes étteremről, Bahr Hermann A koncert című darabjának előadásáról stb. egész serege az érdekes és szép képeknek van a számban. Szépirodalmi olvasmányok: Ady Endre és Babits Mihály verse, Szebenyei József novellája. Szemere György regénye, Rákosi Viktor regényes korrajza a párisi kommünről. Egyéb közlemények: Alexander Bernát színházi cikke, gróf Csáky Albinná czikke, tárcacikk a hétről s a rendes heti rovatok. Irodalom és művészet, sakkjáték stb. — A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyed évre négy kor. a „Világ- krónikáival együtt négy korona SO fillér Megrendelhető a „VasárnapiUjság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV. kerület., Egyetem-utaca 4. szám.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes-Néplap“ a legolcsóbb újság a magyar nép számára,félévre két korona 40 fillér.

*

Tessék jól vigyázni, hogy tényleg valódi Ferencz József-keserűvizet kapjon az üzletben, mert nagyon sok csekély értékű víz a csalódásig hasonló címkével van forgalomban, számítva arra, hogy ily módon meg fogják vásárolni a „Ferenc József“-keserűviz helyett, melyről köztudomású, hogy a legkellemesebb ízű, legenyhébb és legbiztosabb hatású. Számtalan orvos a maga és a saját családjában felmerülő szükség esetén szintén a „Ferencz József“-keserűvizet használja. A „Ferencz József-keserűvíz- források“ igazgatósága Budapesten van.

Á rengetegben.

— J'itis Katalin. —

— Ó, titokteljes sötét erdő,

JSézd, visszatér beteg fiad!

A kit az életharc legyőzött,

Most csak panaszos hangot ad.

— Engedd, hogy most. is — úgy mint régen, A bút itt bent zokogjam el;

S ha meggyógyultam, - visszatérjek,

A hová szivem esdekel!

„Midőn elmentél jó fiacskám,“

Szivedre egy virág borult!

— Ó, azt hűségesen viseltem,

Mig elhervadtan porba hullt! „Egy vándorbotot is faragtam,1'

Fiam, hová lett támaszod ?

— Eltörve hullt ki az kezemből,

Midőn védő csatába volt! —

„Füledbe szép meséket súgtam,

Mond, élnek-e lelkedbe még ?"

— Az élet szörnyű forgatagja Megölte a sok szép regét!

. . . A szomorúság borzongása Száll át a rezgő lombokon;

És ömlik mindkettő szeméből A könycseppé vált fájdalom . . . (Románból.)

KÉPZŐMŰVÉSZÉT.

Egy plágium-ügy.

Figyelemmel kisérve a fővárosi sajtót, élénk emlékezetben lesz az a plágium-ügy, a mely a képzőművészet körül forog s még ma sincs befejezve.

A Pesti Napló szerint a tényállás röviden: Egy festőművész nyomára jött, hogy a párisi Luxemburgban lévő Cottet festmény hű tükörképét egy másik magyar festő (aki mellesleg egy csomó bizalmi állást konvertált a kezei közé) saját neve alatt kiállított, sőt a királyi várpalota számára el is adott. (Őszintén szólva ezen lehet legkevésbbé csodálkozni az egész ügyben!)

Jobb érzésre hallgatva a feljelentő — a képzőművészeti tanács elé vitte az ügyet; a mely tanács a következő határozatot hozta:

A Magyar Képzőművészek Egyesülete április hó 15-én tartott összes ülésén, a melyen a művészek nagy számban jelentek meg, az ügyet megvizsgálván, a kővetkező egyhangú határozatot hozta: Abból a két kis reprodukcióból, a melyet a feljelentő az egyesület rendelkezésére bocsájtott, megállapítható, hogy azok között rajzbeli hasonlatosság van, de elfogadhatónak tartja Dérynék védekezését, melyben azt mondja:

— A kérdéses Cottet-képet ismerem, sőt mint Cottet-nek, Mesdag-nak, Sinding-nek minden művét a külföldi tárlatokon tanulmányoztam és akarva nem akarva impresszió révén bármely képemen nyoma lehet. Rogy egy művész mennyire impressziónálhatja magát egy mestermű által, az egészen egyéniségétől függ, de köztudomású és a műtörténelemben megállapított tény, hogy a legnagyobb mesterek is gyakran a legnagyobb utánérzéssel alkottak mesterműveket.

A feljelentő, a mint mondja, a magyar képzőművészet becsülete érdekében vélt cselekedni, a mikor ezt az ügyet az egyesület elé vitte. Ha csakis ezt cselekedte volna, az egyesület mint a művészek erkölcsi fóruma, meghozhatta volna ítéletét csendben, botrány nélkül.

De a feljelentő nem várta be az Ítéletet, hanem ezt a jelentékteien eseményt oly botrányos formában hozta az ország, sőt a külföld közvéleménye elé, mely alkalmas a magyar művészet jó hírét megkárosítani.

Ebben a Magyar Képzőművészek Egyesülete a magyar művészet legsúlyosabb erkölcsi megkárosítását látja és azért kénytelen Pörge Gergely eljárását helyteleníteni

Hogy mily határtalan a hatalma annak a Jcliknek, amely ma „Orsz. M. Képzőművészeti társ. igazgatósága“ alatt fungál a hivatalos művészet terén — dokumentuma ezen határozat.

Ma minden vonalon dühöng a korruptió ; de ily mértéktelen terrorizmust — ily óriási rombolást semmi téren sem képes felmutatni, mint éppen a mi művészeti életünkben.

S meddő háború folyik a letörésükre évek óta. A M. I. É. N. K. kiválásának a képzőművészeti társulatból, ez a korrupció volt az oka — ezt nem tudták elnézni s tűrni jobb érzésű és tudása művészeink. S ma 3 év után konstatálhatjuk, hogy — jobb szervezkedés híjjari, csupán az igazság erejére támaszkodva nem voltak képesek fölvenni a harcot. Hátsó ajtóra kerülve jobbnak látták vissza vonulni a „régi jó — bár megvetett — hivatalos berkekbe“. Mert hát itt osztják a nagy áll. aranyérmet stb. stb. és egyébb jókat.

Tehát ily gyenge ellenáramlatokkal szemben, hogyne nevetnének a markukba. — Miért ne terrorizálnának fokozottabban ! ?

S a Miénk-kel való nagy békekötés tiszteletére be választottak 1- mond egy művészt póttagnak a zsűribe örök emlékezetül! Ott és akkor, amikor a Miénk kétségtelenül túlnyomóan elsőrangú művészei' állottak, a beválasztott nagy „Niemandokkal“ avagy még ezeknél is rosszabb hirüekkel szemben.

Ez volt a leszerelés! Mint tényt le kell szögezni!

Ez a hű képe a mai gyönyörűséges művészeti állapotoknak.

Tévedsz jó publikum, ha azt hiszed — elég csupán jól festeni, komolyan törekedni, előbbre vinni a művészet ügyét!

Mily naiv hit!

Itt valami, egészen más kell. De főleg bele kell tartozni abba az érdekszövetkezetbe, ami államilag elismert testület, céh vagy tudja a fene mi.

Ez reprezentál a külföld előtt. ítél elevenek és holtak fölött s mint a fentebbi határozatból kitűnik - rehabilitálja a „nagy művészetet“ a „hivatalost“ - a „bejegyzettet“. Nos és csodálkozunk, ha Európa még ezek után is félvadaknak tart ? !

Tehát amikor a P. N. szerint — csakis plágiumról, egy idegen kép rosszhiszemű teljes kisajátításáról van szó, akkor siet a társaság kötelet dobni a feljelentő nyakába.

Rosszalását fejezi ki a hírlapi botrány felett és konstatálja hogy az előtte fekvő ici-pici két reprodukcióból nem tudta a plágiumot megállapítani. Dacára, hogy szendén bár, de elismerik a rajzbeli hasonlatosságot.

Hát kérem miért nem szereztek be nagyobb reprodukciót, avagy miért nem vettek legalább nagyitó üveget ? !

De hát a plágium ténye, melyet a följelentő kimutatott, kevésbbé dehonesztáló a ma-