Nagybányai Hírlap, 1909 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-25 / 30. szám
Nagybánya, 1909. julius hó 25. 30. szám. TÁRSADALMI ÉS3 SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, negyedévre 1.50 korona, egy szám ára 12 fillér. Megjelenik minden héten vasárnap 8 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Dr. AJTAI NAGY GÁBOR. Főmunkatárs: JENEY GYULA. Szerkesztőség: Kossuth Lajos-u. 21. sz., hová a lapközlemények küldendők Kiadóhivatal: Morvay Gyula könyvnyomda-bérlete, Rákóczi-(Fó')-tér 14. -------------- hol az előfizetések és hirdetések fölvétele eszközöltetik. ...... Tu rista-egylet. A „Nagybánya“ ez. lap f. é. 23-ik számában, „Még egyszer a nyaralók“ czimü czikkben kívánatosnak mondatik, hogy Nagybányán egy turista-egylet jöjjön létre. A nyaralási ügy fejlesztése érdekében valóban nemcsak kívánatos, de mondhatjuk szükséges is egy ily egyesületnek .szervezése. Csakhogy egy önálló egyesületnek alkotása sok nehézséggel és sok kiadással jár. Először is nagyon nehezen megy a taggyüjtés. Most, mikor minden intelligens ember legalább négy-öt egyesületnek és körnek fizetéses tagja, nem is lehet csodálkozni, ha a kisebb jövedelmű ember már meggondolkozik, ha különben az eszmét pártolja is, hogy lépjen-e be még az ötödik vagy hatodik egyletbe is fizető tagnak. Már pedig hogy egy önálló egyesület létezhessék és hogy eredményt is tudjon felmutatni, kell legalább is 200- 240 tag. Ennyit pedig összegyűjteni igen nehéz dolog. A kérdést úgy lehet legkönnyebben megoldani, ha a nagybányaiak nem önálló egyesület létesitésén gondolkodnának, hanem belépnének, akik tehetik s az eszmét pártolják, egy már meglevő egyesületbe. Ilyen egyesületnek tartjuk mi a Magyarországi Kárpát-egyesület „Keleti kárpátok“ Gutini választmányát. Ezen választmány 1897-ben alakult s már 12 éve dolgozik elég szép eredménynyel. Két menházat építtetett a M. O. Kárpát-egyesület költségén a Feketehegy és a Gutin alatt (az utóbbit a kir. erdőkincstár segélyével); több pihenőt és utakat és utjelzéseket csinált. Ezenkívül a vidéket ismertetni s a turistákat e vidékre hozni igyekszik. A vidék ismertetésére nézve elég legyen hivatkoznom Sziegmeth Károlynak a „Keleti Kárpátok“ osztályügyvivő alelnökének „Rozsály- Gutin hegyvidék“ czimü művére, mely vetített képekkel ismerteti a vidéket s abban Nagybányát és Nagybánya környékét is. E művet az érdemes szerző nemcsak Magyarországon, de külföldön is több helyen bemutatta. A választmány mindjárt megalakulása után választott egy nagybányai helyi bizottságot is s egyik közgyűlését is Nagybányán tartotta meg. De miután a nagybányaiak részéről további érdeklődés nem mutatkozott, sőt az alakulás alkalmával belépett tagok nagyobb része rövid idő alatt ki is lépett, a helyi bizottság az érdeklődők és tagok hiányában megszűnt. Pedig a választmány az által is igyekezett a nagybányaiak érdeklődését megnyerni, hogy a választmányt nem Felsőbánya nevéről nevezte el, de annak a vidék főhegyéről, a Gutinról adta nevét, hogy elnökét is — Szabó Adolf ny. m. kir. erdőigazgatót — Nagybányáról választotta s a kis számú nagybányai tagok közül a belválasztmányba beválasztotta Bálint Imrét, Gábor - índort, Kiss Bélát, dr. Makray Mihályt, iolcsány Gábort és Neubauer Ferenczet. Lehet, hogy némelyek azt fogják fölhozni a belépés ellen, hogy a „Keleti Kárpátok“ osztály nem tett semmit Nagybánya érdekében s a menházaÉac, pihenőket, utakat és utjelzéseket is mind Felsőbánya és Kapnikbánya határában készítette. - De hát ez nagyon természetes; mert az osztály is, mint minden egyesület, azon helyeket pártolja inkább, honnan több tagja s igy több jövedelme is van. És mi biztosak vagyunk abban, hogy ha a nagybányaiak részéről is nagyobb érdeklődés fog mutatkozni, az osztály érdemes ügyvivő alelnöke, ki az osztály lelke, Sziegmeth Károly nem fog késni Nagybánya érdekében is azt, mi módjában áll, megtenni. Ismertetésül még annyit, hogy a „Keleti Kárpátok“ osztály a M. 0. Kárpát-egyesületnek egyik legnagyobb osztálya 13 alapitó és majdnem 500 rendes taggal s a Kárpátegyesület osztályai közül a legnagyobb eredményeket érte el. Az évi tagsági dij 4 K 60 f., miért a tagok megkapják évenkint a Kárpátegyesület értékes évkönyvét és kedvezményeket élveznek több vasútnál, az összes hajózási vállalatoknál, több men- háznál és több fürdőnél. Lépjenek tehát be a nagybányaiak a M. 0. K. E. gutini választmányába s a turista egylet kérdése azonnal megoldást talál. F- -ő. R nagybányai Hírlap tárczája. Az első találka. — Irta: Roberto Bracco. — — Higyje el, mi sosem fogjuk megérteni egymást. . . mosolygott a szép fiatal leány s kis piros ajkai körül elővillantak hófehér fogai. Enrico ellenben úgy sejtette, hogy ez este közelebb jutottak a megértéshez, mint valaha. — Ne mondja ezt Laura — s közelebb hajolt a leányhoz. - Meg fogjuk érteni egymást mindkettőnk boldogságára. Bár rósz utón haladunk, mert egymás hibáin rágódunk, ahelyett, hogy tul- néznénk rajtuk. Maga jó, de egy kicsit könnyelmű, — én bár kissé romlott, de azért jó ember vagyok ... A mi betegségünk a skepticizinus . . . és nem akarunk gyógyulni. — Mert nem is gyógyulhatunk. A betegség a hibáinkban rejlik s ezeken nem változtathatunk. — Miért nem ? Én az ellenkezőjét reményiem. — Lássa, én őszintébb vagyok. Én nem reményiem. — Hát nézze csak ... a szerelmet én jobban ismerem. Kezdjük a javulást azzal, hogy szeressük egymást. A szerelem optimistává változtat és többé észre sem vesszük egymás hibáit igyekezetünkben, hogy egymáshoz méltók legyünk. Próbáljuk meg egymást szeretni! Ez az első! — No jó! — mosolygott Laura próbáljuk meg. Hát hogy kezdjünk hozzá? — Először is — felelt kis gondolkozás után Enrico, találkát adunk egymásnak. — Ó . . . — Ne féljen. Ezt a találkát bátran megadhatja. Határozzunk meg például holnapra egy órát. — Miért ? — Amelyben találkozunk . . . szellemileg. Megígérjük, hogy ez időben egymásra gondolunk, erősen ... és e lelki találka méltó kezdete lesz nemes szerelmünknek. — No jó . . . És, minő órában legyen a találka ? — Holnap délben, pont tizenkét órakor. Helyes ? — Az . . . kissé nehéz lesz. Jobban szeretném délután 4 óra felé. — Nem, nem! . . . Négy órakor nem lehet. Mondjuk egy órakor! — Igen. Egy órakor! — felelt Laura kis tűnődés után. — Tehát egy órakor. Most a társaság kisereglett a szomszédszobából s kezdetét vette a bucsuzás. A két fiatalnak alig volt alkalma még nehány szót váltani. — Tehát holnap? — Egy órakor! Valaki meghallotta e szócserét és kissé maliciózusan mosolygott: — Hm. Hát már ennyire vannak. * Másnap Enricot pompás legénylakásában ezüstös női kaczaj ébreszté fel. — Kelj fel te lusta! Esterina volt, az aranyhaju, pisze orrú Este- rina habos fehér csipkeruhában, kezében nagycsokor édesillatu hortensiával. Együtt fogyasztották el a felséges reggelit. Esterina apró, hegyes fogai kitűnő étvágygyal fogyasztottak el egy angolosan sült beafsteket, — hozzá chablist ivott, majd édes likőröket a fekete kávéhoz — s a reggeli után pezsgő, pajkos vidámságát kellemes, édes bágyadtság váltotta fel. Végig heveredett a széles pamlagon. Enrico megsimogatta selymes fürtjeit. — Aludj . . . — Majd később . . . Enrico melléje ült a kerevet szélére és cigarettára gyújtott. Egyszerre a kamin-óra egyet ütött s Enrico felvette fejét és Laurára gondolt. Pillanatra elébe tűnt a szép tiszta arcz . . . s kéjesen hunyta le szemét egy jól teljesített kötelesség érzetében. Aztán eldobta cigarettáját és szerelmesen átölelte az ingerlőén édes Esterinát. * Ugyané napon Laura szobájában állt a nagy szárnyas tükör előtt. Körülötte a kalapdobozok egész hada s mellette a bókoló divatárus kisasz- szony. Lapunk, mai száma 8 oldal.
