Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1908-03-15 / 9. szám
1908. márczius 15. KT agy bányai EClrlap Jubileumi banket. Járásorvosi működésének 25 éves évfordulója alkalmából dr. Gondos Mór, a tudós és lelkiismeretes orvos, ki tett- -erős férfikorának összes idejét a köztevékenységnek szentelte s minden lárma és feltűnést keltő szereplés nélkül egyedül a szenvedő emberiség, járása és városunk közönségének élt, csütörtökön márczius 12-én este a Kaszinóban iényes banketet adott, melyen a járási hatóság és jegyzői kar teljes létszámában, a városi tanács, bányaigazgatóság, más közhivatalok, a társadalom és közélet számottevő egyénei, a kereskedő és iparos osztály képviselői voltak hivatalosak oly számban, hogy a Kaszinó nagy terme szinte szűknek bizonyult befogadásukra. A vendéglátó házigazdát minden oldalról a legöszintébb ováczióban részesítették, mely akkor emelkedett a legmagasabb fokra, midőn Nagy János, az orvosi kar nesztora meleg és elfogult hangon üdvözölte kedves collegáját. Ismert szerénysége azonban nem engedte meg dr. Gondosnak, hogy az ünneplő közönség figyelme teljesen személye iránt koncentrálódjék, e miatt arra kérte barátait, hogy tekintsenek el személye ünneplésétől. Óhajtásának nehéz volt megfelelni, mert lépten nyomon akadt volna szónok, aki az ünnepeltet más és más vonatkozásban szerette volna kiemelni és éltetni. Beszédet mondottak még: Kováts Sándor tb. főszolgabíró, dr. Winkler Jenő orvos, Lengyel Andor körjegyző és Stoll Béla a Kaszinó elnöke és Simon Aurél gyáros. A társaság a késő éjjeli órákig a legkedélyesebb hangulatban maradt együtt. Műkedvelői előadás. A misztótfalusi műkedvelők a következő meghívót plakátiroz- ták: A misztótfalusi műkedvelők f. hó 22-én Nagybányán a Polgári Olvasókör nagytermében misztótfalusi Kiss Miklós, a magyar Guttenberg emléktáblája javára előadást rendeznek, mely alkalommal színre kerül Szigligeti Ede híres népszínműve: A czigány 3 felvonásban dalokkal és tánczczal. Rendező: Simon Aurélné. Súgó Majdik Adám. Személyek: Várszegi, gazdag földesurfi Szeleszky Sándor, Kurta, nagygazda, agglegény Walek Lajos. Gyuri, unokaöcscse Mán Viktor. Márton, parasztgazda Walek Károly. Rebeka, felesége Majdik Adámné. Évi, leánya Bara Juliska. Zsiga, czigány Nagy János. Peti, Rózsi, gyermekei Marosán György, Walek Rozika. Ferke, urasági hajdú Roknyák István. Kisbiró Bobb Tivadar. Lakodalmas nép. Történik 1840-ben, a két utolsó felvonás néhány hónappal később, Várszegi jószágán. Kezdete fél 8 órakor. - Jegyek előre válthatók Kovács Gyula ur üzletében. A gazdasági telep átadása. A föld- mivelésügyi minisztérium képviseletében Jab- lonovszky József, a rovartani állomás igazgatója, továbbá Zoltán Ákos állami kertész, a védekezési telep vezetője, Csüdőr Lajos városi tanácsos, dr. Stoll Tibor tiszti ügyész, Szabó Adolf ny. erdőigazgató, a gazdasági telep elnöke és Bernhardt Adolf titkár márczius 10-én a gazdasági telepet az állami védekezési telep és faiskola czéljaira az állam kezelésébe akta- szerüen átadták s ezáltal ezen nagy jelentőségű esemény hivatalos befejezést nyert. A gazdaközönség nagy várakozással tekint az uj intézmény elé. Óvintézkedés. A rendőrkapitány tekintve, hogy az év folyamán a száraz, szeles tavaszi időjárás mellett erdei tüzesetek fordulhatnak elő, a múlt tapasztalatain okulva szigorú rendeletet bocsátott ki, melyben az erdőtörvény vonatkozó intézkedéseit a szakaszok idézésével feleleveníti, hogy úgy az egyesek, mint a hatóság közegei tudják magukat mihez tartani. Az intézkedés felette aktuális, annak könyörtelen végrehajtása pedig a rendőrkapitányság dolga, nehogy írott malaszt maradjon az egész rendelet. A ref. egyház batyubálja alkalmából jegyeiket utólag megváltották: Gábor Sándor 10 K, dr. Káplány Antal 2 K, Langer Sándorné 5 K, dr. Miskolczy Sándorné 20 K özv. Kínál Józsefné (Kápolnokmonostor) 3 K, Szabó Endre és neje (Kápolnokmonostor) 2 K. A szives adományokat köszönettel nyuytázza az egyháztanács nevében a lelkészi hivatal. Gyászhir. Bay Béla M. Á. V. ellenőr, ki várunkban hosszú ideig, mint állomásfőnök a közönség osztatlan elismerése mellett működött s csak nehéz betegsége miatt vált meg állásától f. hó 10-én Nagyváradon elhunyt. A család a következő gyászjelentést adta ki: Bay Béláné szül. Kárpáthy Irma úgy a maga, mint gyermekei, valamint az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatja forrón szeretett férjének, fiunk, testvérnek, vŐnek és sógornak Bay Bélának, M. Á. V. ny. ellenőrnek hosszas szenvedés után folyó hó 10-én reggel 6 órakor életének 51-ik, boldog házasságának 22-ik évében Nagyváradon történt gyászás elhunytát. A megboldogult drága halottunk hűlt teteme Nagyváradon fog beszenteltetni. A temetés f. hó 12-én délután 3 órakor fog Nagykárolyban a gróf Károlyi-utcza 3. számú gyászháznál a róm. kath. szertartás szerint megtartatni. A gyászisteni tisztelet a helybeli róm. kath. templomban f. hó 13-án, reggeli 8 órakor fog megtartatni. Nagykároly, 1908. évi márczius hó 10. Áldott legyen felejthetetlen emléke! Özv. Bay Jánosné szül. Kováts Karolina, édes anyja. Bay Béla, Bay Zoltán, Bay Jenő, Bay Ilona, Bay Erzsiké gyermekei. Bay Erzsébet, özv. Fenyődy Józsefné, Bay Gizella férj. Loysch Andorné, Bay Emma férj. Hoitsy Gusztávné, Bay László, testvérei. Mike Gyula és neje: Kárpáthy Róza, Jellenz József, Kárpáthy Ferencz, Kárpáthy Albert, sógorai __ és sógornője. Kárpáthy Lajos és neje: Oláh Ágnes, apás és anyós. Állatoltás a lépfene ellen. A lépfene elleni védekezés tárgyában alkotott városi szabályrendelet életbe lépvén, a haszon állatok beoltására nézve a rendőrkapitány elrendelte, hogy a város területén lakó állattulajdonosok kötelesek szarvasmarháikat, lovaikat, juhaikat, kecskéiket — a szopós állatok kivételével — lépfene elleni védő oltóanyaggal való beoltás végett a közvágóhidhoz márcz. 18., 19., 20., 21., 26-28-án d. e. 8 órakor a hirdetményben megjelent sorrendben elővezetni. Afc állatoknak oltásra való elővezetése alkalmával szarvasmarha és ló beoltási dijjába és oltó anyag árába 80 fillért, juh és kecske beoltási dijjába és oltóanyag árába 30 fillért, minden állat után az oltást teljesítő állatorvosnak kötelesek az állattulajdonosok nyomban lefizetni. Megjegyzem, hogy közlegelőre csak oly szarvasmarhák, lovak, juhak és kecskék fognak felvétetni, melyekről a tulajdonos az állatorvos által kiállított oltási igazolványt fel tudja mutatni. Aki ezen rendelkezésnek eleget nem tenne, 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, vagyontalanság esetén megfelelő elzárással fog sujtatni. Reméli a rendőrkapitány, hogy a város gazdaközönsége be fogja látni ezen az állategészségügyre nézve oly nagy fontossággal biró hatósági óvintézkedéseknek égető szükségét és saját anyagi érdekeinek megóvásából is a büntetéssel való rákény- szerités nélkül örömest meg fog annak felelni. Hernyóirtás. Felhívjuk agazdák figyelmét arra, hogy itt az utolsó ideje a hernyó szedésének és irtásának. Az idén nem mutatkozik ugyan oly nagymennyiségű hernyó, mint az utóbbi években, de azt a keveset is le kell szedni és pedig mielőbb, nemcsak azért, mert a törvény szigorúan bünteti a hanyag gazdát, hanem azért is, mert a hernyó a gazdának igen sok kárt okozhat. Lapunk más helyén nehány szükséges tudnivalót is közlünk. Összeégett gyermek. Bozintán Mihály láposbányai lakos munkára távol lévén, Sándor nevű három éves gyermeke neje kizárólagos felügyelete alatt maradt. A gondatlan anya a minap hazulról eltávozván a fiacskát lakásába bezárta, de elfeledte a tűzhelyen égő tüzet eloltani. A gyermek száraz kukoricza szárat tett a tűzre, az lángot kapott, mikor is a fiúcska játékból kihúzta. A láng ingébe kapott s a magára maradt gyermek oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy pár óra múlva meghalt. A gondatlan anya ellen a bírói eljárás folyamatban van. Uj váltópénz. Debreczen szab. kir. város az ország törvényhatóságait megkereste, hogy a pénzügyminisztériumhoz intézett föliratát uj váltópénznek forgalomba hozása iránt támogassák. A föliratban ugyanis Debreczen előadja, hogy 1 filléres helyett 5 filléresre és 20 filléres helyett 50 filléresre van szükség a napi forgalomban, melyet sokkal czélszerübben használhatna a közönség. 5 Panasz. 12 bádogos panaszkodott szerkesztőségünkben, hogy a plebáni templom keresztjének renoválási munkálatait a város az ő felhívásuk nélkül egy izr. vallásu bádogosmesternek adta ki. Ismeretes a Déva várát készítő 12 kőműves, a kik egy társukat befalazták, mert az a babona és balhicdelem élt bennük, hogy a falak csak igy fognak megállani s többé épités közben össze nem düledeznek. Talán ez a hit vezeti bádogosainkat is, ha az a meggyőződésük, hogy azt a keresztet csak keresztény bádogos renoválhatja! A panaszt mindenesetre közzé kellett adnunk, mert még a hatóságnak is kötelessége, hogy a felekezeti jogos érzékenységet respektálja. Különösen a miveletlen népréteg az, mely ily intézkedések által hitében megszégyenítve érzi magát. Ha ezt ki lehet kerülni, miért ne igyekeznénk rajta! Országos vásár. A márczius havi Oculi vásár f. hó 23. és 24-én fog városunkban lezajlani. Kirakat-üvegek tisztítása. Ha a kirakat-üvegen oly foltok mutatkoznak, amelyek egyszerű mosásra nem tisztulnak le, erős eczettel vagy hígított sósavval kell azokat kezelni s azután forró vízzel lemosni. Egy másik eszköz: 60 gramm kölni krétát, 30 gram tripolit, 15 gramm bolust törjünk porrá és keverjük össze azokat. Használatkor egy kissé nedvesítsük meg az üveget; a porba mártsunk vászonrongyot és dörzsöljük az üveget mindaddig, amig meg nem tisztul. De jegyezzük meg, hogy az üveget nem szabad addig tisztítani, amig a nap rásüt, mert akkor mindig maradnak rajta foltok. Homályos üveget néhányszor le kell dörzsölni friss, hideg folyó vagy esővízbe mártott csalánnal, azután pedig újra lemosni tiszta vizzel. Ugyanígy kell eljárni foltos tükrökkel is. Egyleti kereskedelem. A szövetkezeti kereskedelem mellett még egy másik fajta kereskedelem áldásait is élvezi a hazai fogyasztó és sínyli meg a magyar kereskedő: az egyleteknek (társas köröknek, olvasóköröknek) áru- közvetitési ténykedéseit. Számos vidéki, tul- nyomólag falusi kaszinó, olvasókör nem elégszik meg azzal a működési körrel, amelyet alapszabályai előírnak, hanem igen gyakran kiterjeszti tevékenységét abban az irányban, hogy áruknak nagyban való beszerzésével és azoknak tagjai, de sőt nem tagok között való szétosztásával is foglalkozik. Hogy a jelzett tevékenység egyrészt az ipartörvény rendelkezéseibe ütközik, másrészt pedig a legnagyobb mértékben sérti az egyesületi jogszabályokat, azzal a társaskörök a legkevésbbé sem törődnek és sajnos, igen gyakran az illetékes hatóságok elnézése lehetővé teszi nekik e törvény- ellenes működést. De az árubeszerzést és szétosztást űző társaskörök az ipartörvény 156. §-ába ütköző ipari kihágást is követnek el, mert iparigazolvány nélkül ipari tevékenységet folytatnak. A kajdacsi polgári olvasókör is azok közé a társaskörök közé tartozott, amely áruk beszerzésével és tagok s nem tagok közt való eladásával foglalkozott. Kajdacsi kereskedők panaszára az O. M. K. E. tolnamegyei kerülete fölszólalt Tolnavármegye alispánjánál, aki a dolgot megvizsgálván, határozatában figyelmeztette az olvasókör vezetőségét, hogy „kereskedelmi áruk beszerzésével és azoknak bár saját tagjai közt való felosztásával alapszabályellenes működést fejt ki és amenuyiben e figyelmeztetés daczára ezt a működést be nem szüntetné, kénytelen volna az alispán a kör feloszlatását szorgalmazni“. A tolnamegyei alispán határozatát a „Magyar Kereskedők Lapja“ figyelmébe ajánlja az ország összes kereskedőinek. Ez az eset — úgymond a nevezett lap, mely a hazai kereskedők hivatott orgánuma — hogy igenis megtalálhatják az oltalmat a kereskedelem jogos érdekei, ha a sérelem orvoslását megfelelő erélylyel és kitartással szorgalmazzuk. Csak az szükséges, hogy a kereskedő osztály minden egyes esetben hangos szóval, bátran tiltakozzék minden tapasztalt igazságtalanság vagy jogtalanság ellen. Árvizveszedelem vármegyénkben. A hóolvadás és a sok esőzés árrá dagasztotta vármegyénkben a folyókat és patakokat, melyek sok helyt kiöntötték; a földek nagy területe víz alatt áll, mi által a termelők nagy kárt szenvednek. Az óvintézkedések mindenütt megtétettek, de ha még soká tart az esőzés, bajosan lehet az árvízveszélyt elhárítani.
