Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1908-03-15 / 9. szám
6 KTagybáxxyal Hírlap 1908. márczius 15. Ifj. Kleine János hirdetésére, mely a helyi ipar egy jelentős eseményét tartalmazza, az olvasó figyelmét felhívjuk. A szabadalmazott szerkezet bírálatába szakképzettség hiányában nem bocsátkozhatunk. A misztótfalusi Polgári Olvasókör, 1908. márczius hó 1-én tartott műkedvelői előadással egybekötött tánczmulatságán bevétel volt 302 K 20 fillér, kiadás 150 korona. Tiszta jövedelem 152 K 20 fillér. Felülfizettek: Teleki Béla Nagybánya 10 K, Eperjessy Mihály Giródtótfalu 4 K, Kazai András Misztótfalu 3 K, Virág István Nagybánya 3 K, Vitt Béla Nagybánya 3 K, Rácz János Misztótfalu 2'20 K, Miilián János Farkasaszó 2'20 K, Farkas János 220 K, Kiss Sándor Misztótfalu 2 K, Radics József Aszód 2 K, dr. Winkler Jenő Nagybánya 2 K, Valek János Misztótfalu 2 K, Vajda Márton Nagybánya 1'60 K, Vurzsán János Nagybánya 1'60 K, Süreges Ignáczné Misztótfalu 1'40 K, Berniczky N. 1'40 K, Majer Arthur 1'20 K, Smit János Láposbánya 1 K, Bodenlósz Ferencz Láposbánya 1 K, Bori Zsigmond Nagybánya 1 K, Ramolt Kálmán Misztótfalu 1 K, Petrován János 1 K, özv. Dénes Józsefné 1 K, Keisz Károly Misztótfalu 1 K, Moldován Lajos Misztótfalu 1 K, Veisz János Misztbánya 1 K, Recsán György Mogyorós 60 f, Kovács Já- nosné Misztótfalu 60 f, Marosán László Misztótfalu 60 f, Ramolt Lajos Misztótfalu 60 f, Ulman Viktor 60 f, Lukács Jenő Nagybánya 60 f, Domnicza Sándor Bozinta 60 f, Mánn Viktorné Misztótfalu 60 f, Gabányi Nándor Sikárló 60 f, Fekete Károlyné Misztótfalu 60 í, Kovács András Misztótfalu 60 f, Szamosi Sándor Misztótfalu F20 K, Dienes Dezsőné 3 K, Többektől 2 K. Összesen 66 K 60 f. A szives adományokért hálás köszönetét mond a rendezőség nevében Kiss Sándor elnök, Szeleszky Sándor jegyző. A szatmári ág. evangélikusok istentisztelete és közgyűlése. Márczius 8-án a Rákóczi-utczai iskola 5-ik számú termében Révész János ág. ev. lelkész istentiszteletet tartott, melyre magával hozta Alexy Kornél igazgatót-anitót és pár tagból álló gyermekkart. Az istentiszteletre egybegyült hivők mintegy 80 — 100-an zsúfolásig megtolták a termet. Révész történelmi vonásokban gazdag, magas színvonalú beszéde maradandó hatást gyakorolt a hívekre. A predikáczió után urvacsoraosztás volt, melynél körülbelül 40-en részesültek az isteni kegyelem kenyerében. Az isteni tisztelet befejezte után következett a hitközség közgyűlése, melynek főbb eseményei voltak: a fiókegyház meg- j alakulásának kimondása, választás, melyen Szlávy Dezső választatott meg felügyelővé, Poszvék Nándor gondnokká, Thurner Albert pénztárossá j és dr. Poszvék Ödön jegyzővé. Határozatba ! ment, hogy havonkint egyelőre egy istenitisz- | telet fognak tartani s a fentartást önmegadóztatás utján, mig más támogatást is szerezhetnek. ! Közgyűlés végeztével Szlávy D. felügyelő látta szívesen a nagybányai vendégeket s az uj elöljáróságot. Szomorú számok. A kereskedelemügyi miniszternek az iparfejlesztésről kiadott emlék- j iratából olvassuk: Az 1906. évben a behozatal összes értéke 1555'6 millió korona értéket képviselt, a kivitel pedig 1508'8 millió koronára rúgott, tehát külkereskedelmi forgalmunk mérlege 46'8 millió koronával paszivvá változott, vagyis mivel az előző évben a mérleg 34'2 millió koronával aktiv volt, az 1905. évi állapothoz viszonyítva mérlegünk 81 millió koronával rosszabbodott, pedig épen akkor 1906- ban indult meg a magyar társadalom részéről j a hazai ipar termékeinek intenzivebb pártolása. Államsegélyek és gépadományok. Majdnem nap-nap mellett tapasztaljuk újabb időben, hogy a kisiparosok, hol állami segélyért, hol gépadományért folyamodnak. Fővárosi gépügynökök biztatják iparosainkat arra, hogy gépadományért folyamodjanak és a legtöbb esetben igy hiábavaló költségeket okoznak nekik. Ezt meggátlandó, a kereskedelmi és iparkamarák a következőkről értesítették a kerület ipartestületi elöljáróságait: 1. A kormánynak elvi álláspontja az, hogy pénzadományt vagy állam- kölcsönt senkinek sem engedélyez. 2. Gépsegélyért oly községben, hol az illető iparágakat több jóravaló és szakképzett iparos űzi, csak az iparosoknak egyesült csoportja folyamodhatik, mert az államnak nem lehet hivatása, hogy egyes iparosokat, az iparostársaknak rovására és kárára versenyképesékké tegyen. 3. Kiválóan szakképzett kézmüiparosok, kiknek segélyezése az iparostársakat nem károsítja, gépadományban részesülhetnek. 4. Ha egyes fontosabb ipari központokban az egyes iparágak kiváló tagjaiból közös bevásárlási és termelési szövetkezetek létesülnek, az állam a rendelkezésére álló ipar- fejlesztési összegekhez mérten készséggel fogja ezen szövetkezeteket gépadományban részesíteni. A kamara kérte az ipartestületi elöljáróságokat, hogy a fentieket tagjaival tájékoztatás czéljából közölje. Kérte egyúttal az illetőknek tudomására hozni, hogy sem a gépügynököknek biztatására ne hallgassanak, sem pedig ne bízzanak túlságosan abban, hogy kérelmüket valamelyik országos képviselő pártolja, mert a miniszter egyrészt teljesen távol áll az említett ügynököknek akcziójától, másrészt mert sem országos képviselők, sem más magasrangu egyének ékesszólása vagy befolyása nem fogja a minisztert arra indítani, hogy az ipar fejlesztésére nézve elfogadott elvétől és programmjától egy hajszálnyira is eltérjen. Egyben felterjesztést intézett a kamara a kereskedelmi miniszterhez amelyben jelentést tett ez intézkedéséről és közölte a körlevél tartalmát. A kávé olcsóbb lett, a melyről legjobban meggyőződhetünk Néhma Lajos József kávékereskedőnél, (Szatmár, Kazinczi-utcza 16.), a ki 3 kilós postacsomag jó kuba kávét küld utánvéttel, bérmentve minden megrendelő részére 3 forint 60 krajczárért. CSARNOK. Márczius tizenötödikén. — Irta: Dr. Kiss Rezső. — c/7 szent Szabadság ragyogó szép napja Eljött, kibontá fényes zászlaját, Beszél a múltról csodás, szép regéket. Minőt megint tán egy ezred se' lát! Erdők vén fái, a hegyeknek béroze Félistenekről, hősökről beszól, Midőn feltámadt újra a Szabadság, S öröm dalt fújt az ágyú és a széli Csupán csak hatvan év múlt el azóta, Es mintha muH el volna végtelen Sok század, — mert ami összeforraszta Magyart magyarral; a honszerelem, ál tettre készség, nemzeti önérzet Naponta kisebb — és fogy és apad, Miként hajnalkor éjjeli szürkület, álvagy mint nyáron a hegyi patak! Ne csak ajkunkon hordjuk ezt a szent szót• Szabadság, — hanem tettre fel magyar! Legyen nevünk ott mindenütt visszhangzó, ál hol a nép szabadságot akar! .... át magyar név, e dicső — valójában Szabadsággal egy fogalom legyen, Miként volt áírpád és Mátyás korában; S magyar szó zengjen síkon és hegyen! Nem igy van most, mert óh örök gyalázat, Nyelvünk még itthon sem érvényesül, S kiket kitart a pénz és vér áldozat Nem értik — s szidják ellenségekül Mr pád nyelvét és három szín zászlónkat, álmely megvédte sokszor zsarnokunk, Náttérbe tolta a fekete sárga, álmelynek helye nem fent, de a sárba . . . Es mi csak tűrünk és mi hallgatunk! Legyen a magyar szabad és tüggetlen, Ismerje nevét ismét a világ! Ne uralkodjék rajtunk az idegen, Sokáig tartott már a szolgaság! Magyar szabadság Istene tekints ránk, áldj nékünk ismét egy Mossuth Lajost, Legyen teljesen független szent hazánk, Nem ilyen árva, mint amilyen most! Szabadság! jöjj el, oly epedve várunk, Légyen ez ország ismét a hazád. ■ Te vagy reményűnk és az erős várunk, Te mentheted meg e szegény hazát! Szent eszméd járja át szivünk és lelkünk, Es hassa át mind a vezéreket, Tovább ne legyünk az amivé lettünk; Egy némán tűrő, élő gépezet! Es akkor meglesz, ami minket illet; Nemzeti bank, önálló hadsereg, Mörül vesz ismét a világ tisztelet, S erőnk előtt a zsarnok megremeg! álkkor e föld nekünk termi gyümölcsét, S jólét honol a négy folyam körül S a nép nem hagyja el hazája földjét, Nem vándorol ki, mert itt idvezüli álkkor . ... óh akkor azt a gyűlölt zászlót S zenét, mely nem rég ott álrad alatt Lengett a szélben és vidáman szóllott, Midőn egy ország szive megszakadt, Nem látjuk, halljuk soha, soha többet, De felzendül a Rákóczi dala, Melynél imázik ez a dicső nemzet, S az lesz az ország nagy diadala! El jő az idő, hogy változik sorsunk, Jfiszem, mert Isten van az égbe még, § a sok kiöntött könnyért, mit hullajtunk, Jutalmunk lesz, — a szent függetlenségI De mig eljön ez áldott, boldog óra Tettre legyen kész minden hű magyar, álkkor nyugodtan megyünk nyugovóra S bennünket majdan szabad föld takar! Emlékezés 1848-ra. Az európai viszonyok bonyodalma, a nemzet és dinasztia közötti ellentételek voltak a sza- badságharcz indítékai. Nem egyes emberek, hanem a körülmények hatalma idézte elő a véres megoldást. A harcz, mint az 1848-iki törvények által uj alapra fektetett mngyar állam önvédelme az ellene zudult nemzetiségek ellen veszi kezdetét. Midőn a bécsi kormány nyíltan a nemzetiségek pártjára állott, akkor függetlenségi harczczá változott. A monarchiának háborúja volt Olaszországban Sardnia ellen. Magyar- ország nem segített, nem harczolt a saját területén megtámadott és a szabadságért küzdő Oláhország ellen. A parlament megadta a Kossuth Lajos által kért 200.000 ujonczot s 42 milliót az ország megmentésére. A márcziusi események óta fegyverben állott az ország nagy része. Szervezkedett a nemzetőrség különösen a belbiztonság megőrzésére. A szerbek ellen indult el három honvédzászlóalj és több nemzetőrzászlóalj a szt. tamási sánczok ellen. Szeptember 10-én Jellachich 36000 emberrel átlépte a határt és a királyi méltóság helyreállítását mondja támadása okának. Kardcsapás nélkül jutott Székesfehérvárig. A horvátok már biztosra vették a diadalmas bevonulást Budapestre, de a magyarok Pákozdnál visszaverték őket és Ozoránál mérték a végső csapást a horvátokra. Ezekben a napokban ütött ki a bécsi forradalom, hol Latour borzasztó halált szenvedett. Bécs a fegyvertárral együtt a felkelők kezébe került, az udvar Olmützbe menekült. Nálunk már ekkor lángokban állott az ország. Tótok, szerbek, oláhok rabolva, gyilkolva járták be a védtelen magyar helyeket és a császári kormány titokban bátorította és támogatta őket. Kossuth Lajos erős karokkal ragadja magához az ország kormányzását s táborhellyé alakítja a hazát. Az értelmiség nemzeti létért küzd, a paraszt e mellett szabad birtokáért.
