Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1908-03-01 / 7. szám
I. évfolyam. Nagybánya,J^Q8. márczius hó 1. TA.HSA1>AXjMI SS SZÉPIRODALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, negyedévre 1.50 korona, egy szám ára 12 fillér. Megjelenik minden héten vasárnap 8 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő: Dr. AJTAI NAGY GÁBOR. Főmunkatárs: Jeney Gyula Szerkesztőség és kiadóhivatal: Vár-utcza 15. szám, hova a lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések felvétetnek Morvay Gyula könyvnyomdájában Is Rákóczl-tér. Kereskedőink s a szövetkezet. A városunkban működő fogyasztási szövetkezet ellen kereskedőink körében szívóssá vált ellenséges indulattal találkozunk. Ennek mélyreható okait most nem tárgyaljuk, csak azon kérdés taglalásába bocsátkozunk: Az érdekek tömkelegében melyik érdemel hathatósabb támogatást: a kereskedőké avagy a szövetkezeté? A fogyasztási szövetkezetek eredeti eszméjében a nyerészkedési czélzat nem foglaltatott. Ennek vádjával ma se mérnök illetni, ámbár vevőkörének állandó nagyobbodásában nem az üzleti tevékenység a legfőbb tényező, a czégnek a tisztességes verseny által alakult jó hírneve, hanem a társadalomban meggyökerezett azon balhiedelem, miszerint a hivatásos kereskedelem kizárólag az üzleti kapzsiság és kizsákmányolás szolgálatába szegődött. Ez az, ami legkevésbbé igaz! A tömegfogyasztás áruczikkeiben teljesen jelentéktelen különbség van, ha egyáltalán van, a szövetkezeti és szabad kereskedelem piaczán az ár tekintetében, de ez sem a szövetkezet ellenőrző versenyének következménye, a mi létjogosultságának súlyos alapja volna, hanem azon körülménynek, hogy városunk kereskedelme oly terjedelemben kifejlődött, mely a kereslet és kínálat folytonos küzdelmét az árak egészséges alakulataiban nivellálja. Mi az oka hát a szövetkezeti kereskedelem virágzó fellendülésének? Aligha egyéb, mint az a társadalmi jelenség, hogy a körülbelül egy szabású egyének a kebelükben megindult mozgalmat hathatósan támogatják s egyéni kritika nélkül szivvel-lélekkel magukévá teszik. A zivatar előtt összebújik a juhnyáj; a szabad kereskedelem túlkapásaitól tömörül a társadalom az a része, melynek mindennapi imájaként a megélhetés szerfölötti nehézségeinek emlegetése saerepel! A megélhetés nehézségeinek .könnyítésére irányuló tevékenység nem olyan önzés, mely még mások érdekeinek sérelme esetén is elitélhető volna, de megfontolásra érdemes, hogy a szövetkezeti kereskedelem üzleti rezsijében foglalt egyes tételek jogos bírálat alá vehetők. A dolog ugyanis úgy áll, hogy a törvényileg biztosított kedvezmények mellett működő szövetkezet vevőköre átlagosan csekély megtakarítást érhet csak el azzal, hogy ott vásárol, de egyúttal a szabad kereskedelem súlyosabb károsítását is okozza, mert a szövetkezet vezetősége és kezelő személyzete egész erkölcsi befolyását, társadalmi helyzetét és összeköttetését, hivatali állását, rokonszenves egyéniségét s minden elképzelhető tulajR Magybányai Hírlap tárczája. Megérdemelnéd . . . Megérdemelnéd, hogy feledjelek! Mért kínoztad bánatos telkemet! Megérdemelnéd, hogy temessen el A feledés sírjába — e kebel! Ah! . . . nem feledlek soha! soha nem! Sírodon nyugszik bús tekintetem, Emlékedre feledés fátyolát Nem borítom, bár nem bírom tovább! Lelkedben éljtn biztató remény ! Majdan szeretlek s hozzád térek én. S ha a tavasz hoz uj virágokat Kedvesed sírodhoz ellátogat! Sírod virágit lengeti a szél! Csendről ?... nem! nem! szerelemről beszél. Átölelem emléked édesen, Könnyeim hullanak keservesen. Oh! ha e könnyek leérnek szivedig! Hideg kebled majd fölmelegedik! S ha ellankad emlékeden kezem! Szép kedvesem! hozzád temetkezem! JCarmatcsepptől. . . Harmatcsepptől sir a fának levele Szemem könynyel, fájó könynyel van tele, Elsiratja csalódását e kebel, Fájó szivem szerelmet nem érdemel. őszszel hervad, hull a fának levele, Bánatomban én is hervadok vele, Barna kis lány téged bírnom nein szabad! Szegény szivem a sok kíntól megszakad! Zord a világ, kopár a föld e tájon Engedd! engedd! árva szivem hadd fájjon, Sokat mondó, rövidke szó, volt a válasz [te tőled\ őszi szellő hoz csak hirt majd felőled! Nemo. II. Sándor igazságszolgáltatása. Az 1878-ik év deczemberének vége felé az a hir terjedt el Szentpétervárt, hogy egy császári tanácsos leánya eltűnt a szülői háztól. Némelyek azt mondták, hogy egy olasz énekes, a fővárosi közönség akkori kedvencze szöktette meg, mások úgy tudták, hogy egy mohamedán herczeggel a Kaukázusba szökött volna; voltak, a kik esküdtek, hogy látták, amint a Neva jegébe lyukat tört s azon át a vízbe vetette magát. Másnapra azonban nyilvánvalóvá lett a leány valódi sorsa, mely pár napon át valóságos rémületben tartotta az egész főváros szép leányainak szüleit. A kisasszony a nemesi bálra donságát latba veti, hogy az üzlet virágozzék, mert ez egyszersmind az osztalék emelkedését is jelenti. Anyagi érdekek mozgatják a világot! Mihelyt kap valaki valamit altroistikus működésért s az erkölcsi tartalom érintetlensége mellett az anyagi érdekek fokozása oly természetes folyomány, mely szinte Öntudatlanul rabigába hajt minden I más egyebet! Ezen jelenség igazolására konkrét adatok is állnak rendelkezésünkre, tehát fejtegetésünk nem merő kombináczió. A szövetkezeti üzlet nyerészkedési tevékenysége a közölt vonatkozásban kétségtelen, de azon érvelés mellett sincs létjogosultsága, hogy a kereskedelem minden ága hason czéllal és irányban működik. Igaz, hogy az a kereskedő is kizárólag üzlete s igy saját érdekét szolgálja, de ez egyszersmind megélhetésének forrása is, azonban a szövetkezet máshová is sandít és az üzlet s vevőközönség érdekein kívül más érdekeknek is hódol, melyek fenállásának és virágzásának leghatalmasabb istápjai. Ha jól elgondoljuk a kereskedelmi élet ezer nehézségeit, ha számbaveszszük ezen osztálynak városunk erkölcsi és anyagi életében jelentékeny szerepét s mérlegeljük azon közérdeket, melyet városunkban egy egészséges kereskedő osztály készült s szobájában öltözködött. Apja s anyja már kikocsiztak. Alig fésülködött meg, midőn erős csöngetés zaja verte fel az egész házat; a szobaleány leszaladt, hogy lássa ki az s nemsokára e szavakkal tért vissza: Egy ember volt ezzel a levéllel a kisasszony számára s választ vár. Az ifjú leány feltépte a borítékot s e szavakat olvasta: „Atyját épen most fogták el. Ha lejön, egy jó barát meg fogja mondani, hogy mit kell tennie kiszabadítása érdekében. Csak legyen nyugodt s okos!“ A hölgy egy pillanatig sem késett; várakozásra intette a szobalányt, maga pedig elrohant a márványlépcsőn. — Hol van az az ur? - kérdé a kapustól? — Azt hiszem a kapu előtt sétál, — felelte. — Megyek s behívom. — Nem, megyek én. Kinyitotta a kaput s két-három lépést tett. Hirtelen azonban egy trojka állt meg közvetlen mellette, a benneülők egyike leugrott, derékon kapta s mielőtt egyetlen hangot hallathatott volna, a szánkó eltűnt. A Nevski Prospekt éper. akkor egészen el volt hagyatva. Képzelhetni a szülők kétségbeesését, a mikor hazatérésük után megtudták a szomorú esetet, leányuk eltűnését. Rögtön hozzáláttak a kereséshez, kutatáshoz, mind hiába. Éjfélteié az apa már a rendőrségre akart menni, midőn egy szánkó csöngése hallatszott; a jármű megállt a ház előtt s nemsokára heves csöngetéstől visszahangzott a ház: a kapus kinyitotta a kaput, az eltűnt leány gyors léptekkel ment fel a
