Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1908-12-27 / 50. szám

4 JMTei.gí'y'kizna.ysfci Hij-lap 1808. deczember 27. Vidéki előtizetőink szives figyel­mébe ajánluk az ide csatolt póstautal- ványt, melyen az előfizetés újabban esz- közlendő. Elfüstölt milliók. A dohányjövedéki igaz. gatóság most állította össze kimutatását az 1908- évi január hó 1-től 1908. ^szeptember hó végéig eladott gyártmányokról. Általános forgalomban levő gyártmányok. Burnótok : 25.037 klgr. Pipa­dohányok 508.952 klgr. Szivarok 417,261.464 drb., szivarkákból 1.446.065,355 darabot adtak el. A belföldi különlegességi gyármányokból: Burnótok 60 klgr., pipadohányok 191.130 klgr., szivarok 1,599.390 drb. fogyott el. Pénzmérték­ben igy fejezhetők ki e számok : Általános for­galomban levő gyártmányok : 86,783.452 korona 11 fillér, belföldi különlegeségi gyártmányok 8,262.241 korona 16 fillér, külföldi különlegeségi gyártmányok 1,588.380 korona 63. fillér érték­ben lettek elfüstölve. A múlt év hasonló idősza­kának bevételéhez viszonyítva e számokat : 5,911.065 korona 12 fillérei több a jelen év bevétele. Vármegyei virilisek. Szatmárvármegye legtöbb adót fizető bizottsági tagjairól 1909. évre összeállított névjegyzék szerint városunk­ból megyei virilisek: Pokol Elek, Stoll Béla, Molcsányi Gábor, B. Kováts Géza, Harácsek Vilmos, Almer Lajos, Rumpold Gyula, Hanzu- lovits Kristóf, Csüdör Lajos, Platthy Géza, L. Bay Lajos, Szabó Adolf, Moldován László, Herskovits József, Fülep Imre, Almer Károly, Wass Lajos. A Nőegylet karácsonyfája. A jótékony Nőegyesület kedden, e hó 22-én állította fel a Mária menházban szokásos karácsonyfáját nagy érdeklődés mellett. Ezen aktus igen sok szegény számára tette feledhetlenné karácsony ünnepét. Bányagyülés. A felsőbányái Leppen-Szent Mihály bányatársulat f. hó 26-án d. e. 10 órakor Puskás Antal igazgató nagybányai lakásán köz­gyűlést tart. Kultúrmérnöki hivatal Máramaros- szigeten. Évek óta a sátoraljaújhelyi kultur- méröki hivatal látja el azokat a folyton növe­kedő kulturmunkákat, melyek a nagy kiterjedésű Máramaros megyében szükségesek. És mivel ugyanez a hivatal teljesiti a hegyvidéki akczió során felmerült és szintén tetemes munkálato­kat hozzátéve azt, hogy az Iza termékeny völ­gyében is kultúrmérnöki munkák indulnak meg, a földmivelésügyi miniszter Máramaros szigeten kultúrmérnöki hivatalt állíttat fel s erre a czélra már a jövő évi költségvetésben fedezetet is kér a törvényhozástól. Vilanyvilágitás. A világítási munkálatok már befejezésükhöz közelednek s mint illetékes helyről értesülünk 1908. január 15 —16-án a villany világítás a közhasználatnak át fog adatni. Német és orosz nyelven. Dr. Kiss Rezső lapunk belmunkatársának „Érdekes Tör­ténetek a Mélységből“ czimü munkája, mely itt Nagybányán jelent meg a múlt hónapban, dr. Pollák Hermán fővárosi hirlapiró fordítá­sában a jövő hónapban jelenik meg német és orosz nyelven egy kötetben, oly módon, hogy mindenik novella egyik oldalon német, másik oldalon orosz nyelven lesz lefordítva. Annak idején Nagybányán Is kapható lessz az érdekes munka. Városi közgyűlés. A múlt szerdára ter­vezett képviselőtestületi közgyűlés, mint ér­tesülünk, deczember 31-éré lett halasztva, mert a tárgysorozat összeállítása elé akadályok gör­dültek. Itt emlitjük meg, hogy a képviselőtes­tület egy jelentékeny része, melyben minden társadalmi osztály számottevő és irányitó egyéniségei vettek részt, deczember hó 21-én a Polgári Olvasókörben értekezletet tartott s egyértelmű megállapodással foglalt állást a 22 képviselő által beadott indítvány ellen. A magyarországi román pénzintéze­tek. Egy bukaresti román lap érdekes kimuta­tást közöl a magyarországi román pénzintézetek­ről. A kimutatás szerint hazánkban 1907. év végéig 171 helyen 175 önálló intézetet alapítot­tak a románok 25 fiókkal, összesen tehát 200 pénzintézetet. Az első intézet az Albina volt, a melyet 1872-ben alapított egy román tanító. A legnagyobb és legerősebb az Albina, 2,400.000 korona alaptőkével. Utána következnek a Biho- reana és a Viktória, egyenkint 1,200.000 korona alaptőkével. A Silvania és a Timisiana alaptőkéje 600.000 korona, az Oravicziana 550.000, az Ar- deleana 500.000 korona alaptőkével rendelkezik. Az intézetek virágzásáról a következő adatokat közli a lap: 158 pénzintézetnek a részvénytőkéje 19.500.000 korona, 121 intézetnek 1906. évvégén 128.646.000 korona az aktívája. 101 intézet összesen 584 hivatalnokot foglalkoztatott és ezek­nek 105.000 korona a kulturális alapja. 88 inté­zet évi forgalma meghaladta az 1072 millió koro­nát, a melyből az Albinára magára 422 millió korona esik. A Vöröskereszt-Egylet ülése. A Magyar Vöröskereszt-Egyesület nagybányai fiókja f. év. deczember hó 20-án, vasárnap délelőtt özv. Tur- man Olivérné és Neubauer Ferencz miniszteri tanácsos elnöklete alatt választmányi gyűlést tartott. Az egyesület a boszniai magyar bakák javára ötven koronát adományozott. A titkári teendők végzésére a választmány dr. Wagner József orvost kérte fel.. Felolvasás. Rokk István r. k. segédlelkész a legény-egyletben nagy érdeklődés mellett sikerült felolvasást tartott. Elitéli azt a könv- nyelmü nevelési rendszert, mely nem óvja meg a serdülő ifjúságot az erkölcstelen sajtóter­mékek romboló, káros hatásától. Vallásos alapon kell nevelnünk az ifjúságot, akkor lesznek erősségei a hazának, hasznos tagjai a társa­dalomnak s büszkeségei a családnak. A magas nívójú felolvasást és az élvezetes előadást a közönség megtapsolta. Mint halljuk legközelebb Bertalan István fog felolvasást tartani. Két tüzeset. Folyó hó 20-án éjjel váro­sunkban két tüzeset történt. Este 11 órakor a Szombat-utczában özv. Lieberman Dezsőné házánál a fásszinben elhelyezett tyukketrecz tüzet fogott s már a fásszin oldala is égni kezdett, de a gyorsan kivonult tűzoltóság alig egy félóra alatt teljesen eloltotta. A kár jelen­téktelen. - 21-én reggel 4 órakor a Tóköz- utczában özv. Korkálcsukné istállója gyulladt ki, melynek tetőzete egészen leégett, de a pár méternyi távolságban levő lakház teljesen ép- ! ségben maradt. Ä tűz eloltása 2 órai nehéz munkát vett igénybe. Mindkét tűzesetnél a vezényletet Rónay Géza alparancsnok végezte. I Mindkét tüzeset gondatlanság folytán származott. Jövő évi országos vásárok. Nagy- i bánya szabad királyi rend. tan. város területén 1909. évben tartandó külső és belső országos vásárok határnapjai: I. Pál-vásár. Külső barom­vásár január 25-én. Belső kirakodó vásár január 26-27-én. II. Ocuü-vásár. Külső baromvásár márczius 15-én. Belső kirakodó vásár márczius 16-17-én. III. Urnapi vásár. Külső baromvásár junius 14-én. Belső kirakodó vásár junius 15 — 16. IV. Szent-Istvánnapi vásár. Külső barom­vásár augusztus 23-án. Belső kirakodó vásár augusztus 24 — 25-én V. Szent-Mártonnapi vásár. Külső baromvásár november 15-én. Belső kira­kodó vásár november 16-17-én Minden orszá­gos vásár csak a kitüntetett napig tart, vagyis a belső vásár második napján véget ér. Nagy­bányán, 1908. évi október hó 15-én. Városi tanács. Dr. Makray Mihály polgármester. Égly Mihály főjegyző. Fürdőátadás. A helybeli bányakincstártól a jövő év tartamára Nagy György a helybeli kaszinó vendéglőse bérelte ki a bajfalusi gyógy­fürdőt. A hivatalos átadás deczember 28-án lesz kincstári tisztviselők jelenlétében. Az antialkoholizmus és a bor. A szőlősgazdákra és szocziológusokra nagyjelen­tőségű ülése volt a minap a franczia akadémiá­nak. Falley, a higiénia egyik legtekintélyesebb tudósa tartott előadást a bor élvezetének kér­déséről. Az absztinens mozgalmak indították arra, hogy vizsgálódás tárgyává tegye a bor hatását az emberi szervezetre. Évekig tartó ! kísérletezése eredményeiről számolt be. Tapasz- ; talatai a következőkbe foglalhatók : A bor abszo­lúte nem káros szervezetünkre, inkább javára szolgál; foszfortartalmánál fogva az agyvelő táplálékának mondható. A testnek épen oly jó fűtőanyaga, mint a zsir. Gyarapítja az idegele villamosságát, a vért nem sűríti; pusztitólag hat a baktériumokra, ezért a borivók a beteg­ségekkel szemben ellenállóbbak. Megvizsgált egy 65 éves szőlősgazdát, aki 9 év óta, amióta felesége meghalt, csak kenyéren és boron él. Jó húsban és teljes erőben van, munkáját köny- nyedén végzi. Megfigyelte az iszákosokat. Azok között, akik csak borral mértékteienkednek, sok a hosszú életű, ellenben a pálinkaivók hamar pusztulnak el. Mig a pálinka a lelki életre rom- bolólag hat, a bor ellenben kedvezőleg. Élén­kíti a szellemet, müveit az akaraterőt és a bátor­ságot. Ezeknél fogva a bor mérsékelt élvezete nemcsak megengedhető, hanem ajánlatos is. A franczia, mondotta a tudós borivó nép volt s jórészt ennek tulajdonítható intellektualitásának kiválósága, nemesen hevülékeny természete, romantikus vitézsége. Mióta hűtlen a borhoz, mint különösen a nagyvárosokban tapasztalható, a franczia jellem szomorú dekadencziájának jeleivel találkozunk. Ez a pálinka, a sör és a morfinizmus hatása. Oda kell hatnunk, intette a tudós az akadémiát, hogy a franczia borivó nép maradjon. Valóságos apológiája ez a bor­nak, amely nálunk sem tévesztheti el hatását, annál kevésbbé, mert mi is borivó nép voltunk s mig kupánkban bor gyöngyözött, ékesek vol­tunk dicső virtusokkal s valóban lehetett bízni ősi erényeinkben, de mivé tett bennünket a pálinka, siralom ! Tolvajlás. Özv. Gorzó Nuczuné szöllő- hegyi lakos azon panasszal fordult a rendőr- hatósághoz, hogy 2 idegen, úri kinézésű ember egy éjszakára tőle szállást kért. Az Ígért szálláspénz reményében Gorzóné a fiatal em­bereket elszállásolta. Reggel vette észre, hogy vendégeinek nyoma veszett, sőt a kéményben volt és füstölésre kiadott 8 darab idegen sonka is eltűnt. Tettes szélhámosok nyomoztatnák. Ahol a polgármestert megmérik. Ere­deti szokás uralkodik egy angolországi kis hely­ségben, Chipping-Wycombe városkában. Minden polgármesternek, mikor hivatalba lép s mikor azt odahagyja, megmérik a testsúlyát. Az ujonan választott polgármestert díszes mentében a városi mérleghez vezetik, ahol már vár rá egy díszbe öltözött szolga, aki a mérés ünnepélyes aktusát végzi. A méréskor nyert eredményt feljegyzik s mikor egy év leforgásával a város feje távo­zik hivatalából, újból megmérik és e nyert ered­ményt összehasonlítják az előzővel. Ä polgár- mester testi súlya tehát vagy nőtt, vagy fogyott, amiből könnyen megállapítható, serény munká­ban töltötte-e el hivataloskodása évét, ami nem igen kedvez a hízásnak, avagy díszes méltósá­gát kényelmes nyugalomban töltötte-e el, arra használva fel a polgármesterség előnyeit, hogy testének súlyát gyarapítsa. E ravasz módszer folytán a városka polgárait nem lehet hangza­tos védekezéssel megtéveszteni, mert - mikor a polgármestert mérlegre helyezik — minden szónál ékesebben beszél a mérleg mutatója, amely sülyed, vagy felszökken, amint a polgár- mester tevékeny vagy lusta volt. Persze, ezt a módszert nem lehet egész csalhatatlanak venni, de a wyeombeiek idők során egész statisztikát állítottak össze a polgármesterekről s testsúlyuk növekedéséről s fogyásáról, úgy, hogy most már számadások alapján az év elején és végén hapott eredmények szerint mérlegelik polgár- mesterünk tevékenységét, hasznavehetőségét. Anyakönyvi közlemények. A helybeli anyakönyvi hivatalnál e hó 20-tól a következő bejegyzések tétettek: Születtek-, decz. 14. Fáczki Pál bánya­munkásnak „Mária“; decz. 17. Verkes György cselédnek „Mária“; decz. 21. Mike János iskola- szolgának „István János“; decz. 19. Beregszá­szi Kálmán m. kir. számellenőrnek „Gyula István“; decz. 19. Lupsa Ábrahám erdőmunkás­nak „Miklós“; decz. 17. Rogozsán Róza cseléd­nek „Erzsébet Mária“ nevű gyermeke. Meghaltak-. Decz. 18. Rézműves Sándor gör. kath., 16 éves, téglavető napszámos, morlansbright-ben, decz. 19. Skripecz János róm. kath., 58 éves, nyug. bányamunkás, tüdő- gümőben; decz. 20. Korkálcsuk Mihály gör. kath., 9 éves, tanuló, bányamunkás gyermeke, szivburoklobban; decz. 23. Erdélyi Mária róm. kath., 11 hónapos, ács-segéd gyermeke, nehéz fogzásban; decz. 22. Sándor Mihály reí., 59 éves, nyug. bányamunkás, tüdőgümőben; decz. 23. Feifer Miklós róm. kath., 18 napos, cseléd gyermeke, vele született gyengeségben. Kihirdetés alatt állanak: Tirnován János kőművessegéd és Fejér Mária szobaleány nagy­bányai Hojkó István asztalossegéd és Tóth Juliánná nagybányai, Smilovics Vilmus és Klein Borcza nagybányai lakosok.

Next

/
Thumbnails
Contents