Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1908-11-08 / 43. szám
TÁRSADALMI IÉ2JS SZÍBFIRODALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona, félévre S korona, negyedévre 1.50 korona, egy szám ára 12 fillér. Felelős szei kesztő : Dr. AJTAÍ NAGY GÁBOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kossuth Lajos-u. 21., hova a lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. .Megjelenik minden héten vasárnap 8 oldal terjedelemben. Főmunkatárs: JEWEY GYULA. Hirdetések felvétetnek Morvay Gyula könyvnyomdájában is Rákócíldér. $ \ A szabadtanitás. Két szempontból nagy jelentőségű. Áz egyik, amely átmeneti jellegű, de annál égetőbb: az országban nagy terjedelemben levő anafalbetizmus elleni küzdelem, a mely szégyenitő jelenségnek társadalmunkból való kiküszöbölésére vagy legalább csökkentésére nem érünk rá addig várni, mig a népiskola általánoso- dása utján odajutunk, hogy a jövendő generáczióban ez a jelenség vagy éppen nem vagy igen csekély mértékben mutatkozzék. A mindinkább fejlődő demokratikus haladás és a politikai jogok ki- terjesztése szükségessé teszik az elemi tudás terjesztését is. A másik állandó szükséglete a társadalomnak, a melynek kielégítéséről gondoskodni kell, az a mindinkább terjedő és növekvő tudási vágy kielégítése, még pedig nemcsak a művelt körökben és osztályokban, - amelyeknek szükségük van arra, hogy a műveltségük változatosságban gyarapodjék és rendszeresittes- sék, — hanem minden társadalmi osztálykülönbség nélkül a nép széles rétegeiben mutatkozik a tudnivágyás, melynek rendszeres irányításáról gondoskodni kellene. Erre nézve történtek némely kísérletek a múltban is s bár a szabadtanitás sok városban részben jelenleg is alkalmazásban van, mégis a vidékeken, pláne a falvakban csak a sokat ígérő kezdeményezésnél maradtak. Városunkban a Szabad Lyceum igen tiszteletre méltó tevékenységet fejtett ki egy időszakban. Előadásai ismeretterjesztők és érdekesek UiJLlL-gJ'J'lL-----------R Nagybányai Hírlap tárczája. Dal az erdőről. — Irta: Révai Károly. — A mit szomju szívvel sokáig kerestem : Elvagyok bűvölve, szerelembe estem ! Te vagy az, te vagy az szerelmemnek tárgya., Szép nyíló tavasznak selymes hajú lánya! Erdők rengetegje, titokzatos mélye! Te vagy méltó az én szivem szerelmére; Mert a mit a balsors rám csapásul mért ki, Nincs más a világon, csak te, ki megérti! Minden kis fűszálnak, virágnak, levélnek Kitárom szivemet, a mikor beszélek ; S jaj be megvigasztal, be lágyan elringat Csodatevő karján bűvös álmaimnak! Fától-fához lépek, ismer valamennyi, Tövisbokor megfog, ha akarok menni; Vadrózsa, lehajlik az útra elébem, Hajnalpir mosolyog harmatos szemében. voltak. Nem kellene elhanyagolni ezen üdvös intézményt, mely már bevált s jótékony hatását éreztette is. A magyar kultúra vezetősége reméli, hogy az általa emelendő közművelődési házak körül valóságos kulturális gócz- pontok fognak létesülni. A tervezet, a mely állami felügyelet alá helyezi az , iskolán kívüli tanítást, módot akar nyújtani mindenkinek ismeretei tovább fejlesztésére. Ehhez azonban a társadalmi tényezőknek harmonikus közreműködése is megkivántatik. A tervezetnek azonban van egy kis szépséghibája is, hogy kissé gúzsba köti a szabadtanitást. Ez a szakasz úgy intézkedik, hogy azokat az előadásokat, a melyeket a tudományos és művészeti egyesületek rendeznek, a kultuszminiszter kiküldöttek által ellenőrzi. Ezek a kiküldöttek pedig, hogyha meggyőződnek arról, hogy az előadásokon az erkölcsbe vagy a létező törvényekbe ütköző tanitás folyik, azokat egyszerűen beszüntethetik. A szellem tehát száVAyalhat, de ha egy merészebb mozdulatot tesz, a meglevő törvényparagrafusok pálezikáiba ütközik börtönrácsában. Úgy pedig nem fejlődhet semmi a világon, ha a fejlődés határvonalait megszabják. Jól tudjuk, hogy főképen a szoczi- alisták ellen irányul ezen említett korlá- ; tozás, de másképen is meg lehetett volna oldani ezen kérdést, nem pedig agyonütni , vele egyetlenegy szakaszban az egész szabadtanitást. Osztályozzák benne a hallgatókat és az előadókat, az elemi iskola, | a középiskola és az akadémia nívója szerint. Minden vármegyében szigorú népakadémiai bizottság ellenőriz és admiHa lomb hull fejemre, megsimitja arczom, \ Kiterjeszti szárnyát, hogy árnyékot tartson-, i S mikor fáradt testem pihenni akarna : I Illatos ágyat vét az aszott amarra. , • • . ■ , Szeretlek, szeretlek erdők rengetegje! !• Mert te adtál lantot először kezembe, \ És a mikor gyász volt az én osztályrészem: Te ide kínáltad szivedet egészen. I Minden bokrod áldom kora sarjadáskor, Mindig megsiratlak őszi lombhulláskor ; Zivataros télnek havas leple alatt Fájó szívvel őrzőm a te álmaidat. ....... , v Mint egy szép asszony, ki várja szeretőjét | S hívogatva rázza zöld selyem kendőjét: \ Égy futok öledbe titkon, hogy ne lássák, Meghallgatni a te szived dobogását! nistrál. A bizottság elnöke a magyar királyi tanfelügyelő. Az előadók tanárok, tanítók, lelkészek s egyéb hivatottak, kik oklevéllel igazolják hivatottságukat. A szabad lyceumokat annak a szellemi szükségletnek megfelelő és czélszerü kiszolgálása tette népszerűekké, hogy a I közönség mást és másképen akart valamit tanulni, mint amiben az iskolai padok között része volt. Az ember legszimpatikusabb ösztöne a tanulékonyság, az ismeretlen után való vágyakozás. Egészen iskolaköteles korig élvezet és szenvedély a tanulási vágy és csak később lesz kötelesség és gyötrelem. A mai iskoláztatás bűne, hogy elsenyveszti a tanulási ösztönt, részben azzal, hogy számtalan dolgot tanit, a mi senkit sem érdekel és ami az egész életben felesleges, részben azzal, hogy a tanítvány hajlandóságaival nem törődő rendszerrel kínozza a tanultó. Ezért van az, hogy a ki búcsút mondott az iskolapadoknak egyúttal a legtöbbször elbúcsúzik minden könyvtől, minden tudománytól is. A szabad lyceumok sikerének titka az, hogy érdekes, aktuális és mindenki kíváncsiságát érintő előadásokkal gazdagítják a közönség szellemét és ezáltal föl tudják ébreszteni a nagykorúakban is az elnyomorodott tudási ösztönt. A szerény eszközökhöz mért szűk körben i eddig eredményesen végezték ezt a nagy fontosságú kulturális munkát. A Szabad Lyceum bebizonyította rátermettségét és avatottságát. Eszközei, tanítási módja és modora alkalmas volt teljes mértékben a nép épülésének előmozdításához. Voltak I erkölcsi történelmi, földrajzi, fizikai szemDeák Ferencz kéme.- Irta: Csoór Gáspár. A szentlászlói emeletes kastély parkjába I egymásután perdül be a sok csengős, négyes fogat. Hatalmas szál emberek kelnek ki a könnyű agyagfutó bricskából. A Deák-had - Tárnokból, Kehidáról, Egerszegról. György, Lajos, József | az ismertebbek. Még egy, aki kiválik a famili- í ából, bár fél fejjel kisebb a többinél, de mégis | nagyobb valamennyinél: egész ország szeme függ rajta, hite, reménye kiséri minden léptét : ezekben a szomorú esztendőkben — Deák Ferencznek. De hát most nem politizálni jönnek az | urak. Husvét másodnapja van s ez a nap zalai ősszokás szerint a família legidősebb tagjának í van szentelve Deák Klárának, Oszterhuber József feleségének. Hozzája száll e napon vendégségbe az egész família, a hetedhét vármegyéből. A politika irányában hát hasztalan szi- : matói, bujkál és fülel most az urak közt az a karcsú szalongavallér, aki hívatlanul is legelsőnek érkezett a házhoz. Fiiess ur ez a bärna legény, bécsi indigena. Az ördög se tudja ini- ! féle szél hordta ide ezt a németet ős Zala legrejtettebb zugába, a Deák-had göcseji fészkébe. Nem tudja, ám nem is töri felette a fejét senki.
