Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1908-01-19 / 1. szám
1908. január 19. Nagybányai Hírlap 3 Ifibbeket itt általágosságban megemlítem. Első sorban megemlítem az iparos önérzetés osztály tudatosság hiányát. Nincs meg bennünk a kellő önállóság! Egészen megszoktuk, hogy a mások eszével gondolkozzunk. Közönyösek vagyunk még a magunk sorsa iránt is. Minden segítséget csak másoktól várunk ahelyett, hogy azt első sorban a magunk összetartó erejéből merítenénk. Nincs meg bennünk a kellő Ítélőképesség sem a magunk, sem a közdolgaink helyes elbírálásánál. Nem is törekszünk erre; gyakran tévutakon vezettetjük magunkat. Sokszor csak a mi vállalókon ^érvényesülni akaró egyes exisztencziák- tól! Őszinte szó ez iparos társaim, de ha •szinték akarunk lenni és igazat mondani, ezt sem másoknak, sem magunknak való hízelgéssel, hanem csak az őszinte szó kimondásával tehetjük. Másik főbaj az iparosok szervezetlensége. Ha a mai szervezkedő világban minden vonalon, még a felsőbb régiókban is csak a szervezkedést látjuk, sokkal indokoltabb ez nálunk, hol az országban élő 467.298 önálló magyar kisiparos sorsáról van szó. Sok szó folyt már széles e hazában e körül is, de ahol a szervezkedés terén csak némi kis eredményt hoztak létre iparos társaink, mire szervezkedtek? A gyűlöletre! A munkaadó és munkások között ma napság fenn levő nagy ellentétek minél nagyobbra való kiszélesítésére! Mintha munkásainknak emberi mivoltuknál fogva nem is volna joguk, ép úgy mint nekünk, a maguk sorsuk, sokszor sanyarú helyzetük türhetőbbé való tételére törekedni! De erre egy más alkalommal óhajtok csak reá térni, mert ezúttal az iparosok szervezkedéséhez szólok, hogy miként lehetne azt a mások sérelme nélkül ideálissá tenni. Ideálissá szervezkedésünket csak úgy tehetjük, ha mintát hozzá, — terrorisztikus törekvéseiktől eltekintve, — a munkásainktól veszünk. Szervezkedjünk arra első sorban, hogy teljes szakképzettséggel biró és a viszonyokkal számolni tudó iparosok legyünk. Hogy képzettek legyünk ipari készítményeinket a méltányosság határainak szemmeltartása mellett értékelni. Az értékelésnél munkánk és szaktudásunk méltányos diját ép úgy meghatározni tudjuk, mint azt velünk szemben a mi munkásaink teszik. Szervezkedjünk arra, hogy szaktudásunkon kívül magunkat önműveljük, hogy a társadalmi téren is kivehessük a minket megillető részt. Különös súlyt helyezzünk az önművelődésre, hogy amit szüléink, egykori mestereink vagy gyámjaink talán nem is tőlük függő okokból velünk szemben az iskoláztatásunknál elmulasztottak, az igy is megszerzett elemi ismereteket az élet iskolájában szerzettekkel kiegészítve szélesítsük látókörünket, hogy meglehessen a fentebb említett helyes Ítélőképességünk arra, hogy végre a magunk lábán legyünk képesek járni. Szervezkedjünk arra, hogy a magunk ügyeit minden kívülről jött befolyás nélkül magunk tudhassuk intézni és elbírálni, hogy a magyar társadalom értelmiségének egyik részét az iparos osztály képezze, hogy valamint a múltban hazánk és a városok sorsának intézésében az egyiken döntő tényező a történelem tanúsága szerint is az iparososztály volt, az legyen a jövőben is ! Tehát, ha a haladó kor forgatagában magunkhoz méltóan akarjuk helyünket megállani, egy minden tekintetben intelligens, osztálytudatos és a kollegális szeretet jegyében erősen szervezett és önérzetes iparos osztályra van szükség. Ez nemcsak a magunk és fejlődő iparunk, hanem az egész magyar társadalom érdeke is. Ezekben voltam bátor szerény nézeteimet a szervezkedésről bevezetés képen vázlatosan előadni. Ha szerit ejthetem, folytatni fogom. Kupás nihály. Az ifjúsági kör. Alakult városunkban 1867. évi deczember hó 30-án. Ezelőtt negyven esztendővel. Azon időszak a magyar érzés, viselet, szokások felelevenítésének ideje volt. A politikában is nagy fordulópontot képezett; az elnyomott magyar nemzet alkotmányát szentesített törvényekben ekkor nyerte vissza. Az egész ország boldogságban, örömben ünnepelt és hozzálátott elmaradt hazafias és egyéb közhasznú intézményeinek gyökeres megteremtéséhez. Kaszinók, egyletek, képtárak, könyvtárak alakultak, melyek mindezt a czélt szolgálták és felkarolták, mely eddig nagy mértékben korlátozva volt, a magyar művelt társadalom kialakulásának eszméjét. E hangulatban, ily eszme szolgálatában született meg a nagybányai ifjúsági kör. Az ifjúság már koránál fogva fogékonyabb, lelkesebb, áldozatkészebb ily körülmények között. Romlatlan lelkében önzetlenül él a haladásnak a közjónak eszménye és a hazaszeretet virága. Büszke fejét nem törte le az élet járma, egyenes derekát nem görbítették meg a sors csapásai, szabadságra ösztönző vágyak hevítik ifjú vérét, sarkalják tetterejét. Városunk ifjúsága is teljesítette kötelességét, mikor egyletének létrejövetelekor zászlójára irta az összetartást, a szellemi művelődést, a testi erő férfias gyakorlatokkal való fejlesztését, tagjai között az előitéletnélküli szívélyes barátság szilárdítását és a korszerű üdvös eszmék támogatását. A közgyűlés szabta meg a kör irányát és határozott fontosabb ügyeik felett. Titkos szavazással választották az uj tagokat és a becsületbiróság határozta meg, ha az ifjúi hév összeütközésre acjott alkalmat — az elégtétel minőségét vagy Ítélkezett a fegyelmi eljárásban. Helyes intézkedések a testületi szellem, az igazság megvédésére és az indulat féken tartására. Az akkori ifjak közül, kik még élnek, öregek lettek! De még mindannyinak megtelik lelke a visszaemlékezés édes varázsával, hogy mily szívből tudtak örülni a közöttük folyt nemes verseny eredményezte sikereknek! Azóta hivatásának derekasan meg is felelt és virágzott a kör. Hazafias missiót teljesített ezen a nemzetiségiektől körülözönlött végvidéken, hol a magyar érzés nyilvánulásaira és terjesztésére nagyobb szükség van, mint bárhol. A legutóbbi választásoknál szóval, tettel segítettek diadalra vinni a függetlenségi zászlót. Több alkalommal rendezett a kör már- czius tizenötödikén, október hatodikén népgyü- léseket, hol a kör tagjai szónokoltak, szavaltak, felolvastak és élesztették a lelkesedés lángját a polgárság szivében! A kör sportüző működéséről tesz tanúbizonyságot a kör kebelében létesített torna és vivóklubb, melynek egykori virágzását a ma is meglévő, de sajnos, használatlanul heverő 3 — 4 rendbeli vívó felszerelés, pengék, vitőrök, labdák ereklyeképen hirdetik. A komoly feladatok teljesítése mellett volt idejök a kedélyességre és a szórakozásokra is. Gyűléseiken, melyeket a fehér asztal mellett tartottak, többnyire sirig hű baráti kötelékeket szilárdítottak meg, melyek sokszor egy egész életre kihatottak. Itt beszélték meg a báloknak, a kirándulásoknak rendezését is, melyeknek éltető lelke és vezére a kör volt. Állandóan anyagi segítséggel támogatták a czigányzenekart, gondjuk volt annak kiképzésére, hangjegyek beszerzésére. Ezek fejében fegyelmezték őket, a czigányok pedig húzták kedvvel, érzéssel, busán, vagy talp alá, mint a parancsolat. Említésre méltó, hogy az ifjúsági kör alapította meg és szerkesztette a legelső nagybányai hírlapot. Ilyen volt az ifjúsági kör múltja! Önkéntelenül felmerül a kérdés jelenét illetőleg! Megdöbbenéssel veszünk hirt a jelenlegi tagoknak nyomott hangulatáról s tapasztaljuk ennek áldatlan következéseit! Tudjuk, mennyire fontos tényező városunk társadalmában az ifjúsági kör. Tagjai külömböző társadalmi osztályok fiaiból kerülvén ki közös működésűkkel az osztályok összehozását, egyetértését és egybeolvadását mozdítják elő. Lehetséges, hogy a manapság uralkodó nehéz életviszonyok, az ifjaknak korai szellemi tulhalmozottsága, okai annak a rideg közönynek, mely most megbénította karjukban az erőt, megfagyasztotta keblükben a lelkesedést! Igaz, hogy vállalkozásukat a közönségnek teljes mértékben támogatnia kell, nehogy annak részvétlenségén hiusuljun meg törekvésük, a mire nem egy eset a példa. Az ifjúsági kör csak tetszhalott. Várja a csodatévő kezet, mely megérinti s uj életre serkenti. Friss vért önt az elernyedt tagokba és élethez segíti az alvó ifjúsági kört! Várjuk az uj Messiás eljövetelét! Az apák hagyományait ne hagyja hűtlenül cserben az ifjúsági kör akkor, midőn éppen negyven éves fennállásának emlékünnepét kellene ünnepelni. Jeney Gyula. ^ükérdarabolc Mindent bevont már a fehér Hólepel, Van is elég, szennyet és bűnt Fedjen el! Meg is jelent, mit vártam, már: A jeget, Korcsolyázni legpazarabb Élvezet. Pezseg vérünk és az arczunk Lángtól ég, Gyújtva csókol rózsát rá A fagyos lég. És repülünk, ámbár ugyan Megesik, Hogy pottyanunk; mert hát a jég Fene sik! Egy kislánynak, már nem tudom Hogy hívják, Épp mellettem köt korcsolyát Egy diák. S nem mer szólni hozzá, de szem Látomást, Karczolja rá a jégre a Vallomást. Akarattal siklik meg egy Szép leány, Segítségre gavallér kész Akárhány. Egyik a lányt sebtiben Megöleli: Bár szikráznak a mamának Szemei. Engemet is jól mulattat Most a jég, Egyedül, mert otthon van a Feleség; Végtére a szemem be nem Hunyhatom, Ha lebben a szoknya a szép Asszonyon. Kérem azért hű vagyok én, Mert végre, Nem vittem még soha senkit Én jégre. Bár mit mond is ez a világ Csúf szája . . . Legszebb pálya marad csak a Jégpálya. Dudás. Horváth Ferencz női és férfi divatáruháza Nagybányán, Felsőbányai-u. 4. Női és férfi ruhaszövetek, selyem és mosókelmék, ruhadiszek, vászon, asztalnemű, függöny, szőnyeg és paplanok, viaszos vásznak, kész női és férfi fell.ém.onCVVLe 13L, kézimunkák, játék-és díszműáruk, mindennemű bélés- és rövidáruk, ...... 1 1 — 11 a híres „Odeon“ beszélőgép és hanglemezek egyedüli gyári raktára. 1-52 —
