Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1908-04-19 / 14. szám

' / ( 905 W 20 \

/ k ' , V V ft

I. évfolyam. Nagybánya, 1908. április hó 19. 14. szám.

NAGYBANYArHÍRL AP

TÁHSADALMI ÉS SZÉPIHODALMI HETILAP.

Előfizetési árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona, negyedévre 1.50 korona, egy szám ára 12 fillér. Megjelenik minden héten vasárnap 8 oldal terjedelemben.

Felelős szerkesztő:

Dr. AJTAI NAGY GÁBOR.

Főmunkatárs: JENEY GYULA.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Vár-utcza 15. szám, hova a lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések felvétetnek Morvay Gyula könyvnyomdájában is Rákóczl-tér.

i Husvét.

Mondják némelyek, hogy a vallás nem egyéb, mint egy bizonyos államrend érzelmi eszköze. De bizonyos, hogy nem pusztán ezt a czélt szolgálja. Csak egymás mellé kell állítanunk egy vallásos embert és egy atheistát és nyomban meglátszik a hatás, a mely a vallásos emberben a kultusz nevelése által megnyilatkozik. Ne értsük félre a mondottakat. Valaki lehet vallásosság nélkül is a legerkölcsösebb ember, lehet szinte példaadója azoknak, a kik erős hívői egy-egy pozitív vallásnak és megfordítva, egy-egy vallásnak a fanatikusai lehetnek olykor a gonoszság mintái is. Arról van most szó, hogy azoknak, a kik életükben mint erkölcsi alapot a vallas szabványait vették, hogy azokban fokozott méitékben van meg az igazságszeretet, a könyörületes- ség, a béke iránt való hajlam és sok minden olyan tulajdonság, a mely fő szellemi eszköze a lelki műveltségnek.

A vallás igaz, hogy tisztára erkölcsi fogalom. De amint ez erkölcsösség gyakorlata hozzá van kötve bizonyos anyagi támasztékokhoz, akként a vallás is odatapadt egyes intézményekhez.

Igen jelentős támasz az ünnep.

Leghatékonyabb ünnepnap a husvét. Egy gyönyörű világot átfogó és az emberiség örök óhaját kifejező ünnep ez. A ki már élt, annak jól esik a visszaemlékezés, a ki élni óhajt, annak jól esik a remény. A husvét a föltámadás szent napja. A természet is föltárnád ilyenkor halottaiból. Leveti magáról az elmúlás hideg leplét és teljes pompájában mutatkozik. A növény és állatvilág is ilyenkor szabadul föl és felocsúdik maga az ember is.

Az összefüggés ünnep és természet között annyira nyilvánvaló, hogy ezt magyarázat nélkül is érzi az ember. Vagy hogy ne érezné ki a természet megnyilatkozásából az emberi lélek megnyilatkozását? Hiszen a kettő között a kapcsolat olyan, mint az ok és okozati összefüggés.

Ámde husvét ünnepe nemcsak az egyes ember öröme, de nemzeteknek és a boldogság egyik forrása. Ama nemzetek, a melyek még nincsenek a szabadság birtokában, e naptól reményt és bizodalmát várnak, a melyek pedig kiharczolták maguknak a szabadságot, azok hálával gondolnak a szent napra.

Nekünk magyaroknak kétszeres okunk van arra, hogy husvét ünnepét a csöndes szemlélődés, a remény és a hála érzetei- j vei ünnepeljük meg, bár még nem teljes ' a mi föltámadtatásunk. Bizonyos, hogy j hálát adhatunk a gondviselésnek, a miért idáig hozta nemzetünket. Hálát azért,

I mert nem engedett eltemetni bennünket | abba a hullámsirba, amelybe nemzetek vesztek már el.

A husvét számunkra a hála ünnepe. Hálát ad minden vallásos magyar ember, hogy nemzetét ilyen hosszú és viszontagságos időkön keresztül is megtartotta.

De a reménység ünnepe is a husvét. Mert a feltámadás utáni élet még nem egészen az, mint a milyennek lennie kell. Teljes függetlenségre való törekvés. Ez volt a magyar jelszava és ez most is.

A nemzetek életében nincsen megállás. A fejlődés nagy folyamata megnyilvánul mindenfelé és nem áll veszteg egy perczig sem. Minden beteljesedett remény egy újabb reményt von maga után és minden egyes kívánság megtörténte egy újabb kívánságot szül.

Merítsünk bizalmat, munkakedvet, buzgalmat és reményt a feltámadás napján!

R nagybányai Hírlap tárczája.

Édes anyám.

Hízelgő szavakkal meg sem mondám neki Hogy hűséges fia mennyire szereti,

Hogy a gondolatom mikor nála pihen, Megnyugszik a lelkem, visszatér a hitem.

Hogy igy bont szárnyat a szivemben fakadt dal, Tudtára sem adtäm forró csókjaimmal.

Nem is jár miköztünk sűrű levélváltás Csak szivünk mélyiről az ima, az áldás.

Baj ha ér, előre megsejti a lelke,

Mintha jövendőben olvasó szent lenne És megvigasztalni mindjárt nálam terem Szava, közelléte maggógyulás nekem.

Mi neki boldogság, az nekem is öröm Ha van ellensége, halálra üldözöm,

A mi lelkünk egy, csak kétfelé van válva,

A nagyobbik fele az ottan van nála,

Ha vele lehetek, úgy átélem ismét Gyermekkorom minden derűjét, örömét;

Vidám leszek újra, jobb, ülömb, mint voltam. Anyai szív! milyen csodás hatalmad van.

A földre borulva kérem a nagy Istent Ki éltet oszt s elvesz, uralkodván ott fent: Szeretetem mig csak nem apad, nem fárad, Addig tartsa meg az én édes anyámat.

Jesty Gyula.

Földünk keletkezése és alakulása.

(Folytatás.)

Fel lehet tehát tételezni, hogy az ily kör- alaku több magaslattal biró hegyek a víznek közreműködésével képződött üres vulkánikupok beomlása által keletkeztek és pedig azon időben, midőn a kitódulási folyamat hosszabb szünetelés által meg volt szakítva.

Ezen kísérletből megmagyarázhatjuk a tömeges Bazalt, Trachit és Phonolit kúpoknak, vagyis hegységeinknek képződését, melyek a kísérletből kifolyólag úgy tekinthetők, mint teljesen kialudt vulkánok belső tömeges magvai, melyeknek rétegzett külső köpenyét a légbeliek romboló hatása már régen elsodorta.

Ebből láthatjuk, hogy a víz megjelenése földünkön a föld domborzati alakulásához hozzájárult, de még a föld felületén levő viz annak további alakulását is előidézi.

Kétséget nem szenved, hogy földünk domborulatát, a mint azt jelenleg észleljük, legnagyobb részt a víznek romboló és feldúló tevékenysége hozta létre. Hosszú idő patakon át egész hegylánczolatok végképen elhordattak a víznek tevékenysége által; de ha a viz rombol és pusztít, egyúttal alakit is, mert a mit a magas hegyek ormairól leváj és magával ragad, azt hosszú kör utján vagy a szervi életnek adja által táplálékul, vagy kiviszi azt a nagy tengerbe és annak fenekén uj közét lerakodást hoz létre.

A légköri lecsapódások egy része mint emlittetett, a föld belsejébe szivárog, mely homok

és kavics rétegen könnyen hatolhat át, de tömeges kőzeteknél a beszivárgó viz egy része fenakadván, több kevesebb földalatti ut után mint forrás és mint csermely, valahol a hegy tövénél, vagy a hegy lejtőjén ismét a föld felületére kerülnek és romboló és a magukkal hozott savas alkatrészeikkel a föld felületén oldó képességüket gyakorolják. — Ha a felületről beszivárgó vizek egyrésze kifolyást nem talál, miután a föld szilárd kérge teknő alakú módosulást mutat, úgy ezen viz oda mint víztartóba összegyülemlik és ezek mesterséges utón való megnyitásakor az artézi kutakat képezik, vagyis ezekben a viz a nagy nyomás következtében önmagától felszökik.

A viz alakitó hatását a föld felületére nagyban előmozdítja, illetőleg megelőzi annak a föld mélyéből, de már a légköriekből magával hozott vegyi (chémiai) tevékenysége, miután a tökéletesen ép és szilárd felületű quarcit, vagy trachit kőzet által képezett völgy fenekét a legsebesebben folyó nagyobb mennyiségű viz sem képes, még hosszabb idő alatt sem megtámadni és rajta észrevehető nyomokat hagyni, csakis, ha a víznek chémiai tevékenysége következtében a kőzetnek szövege meglazul, a mi legnagyobb részben elnyelt C02 hatásának következménye, miáltal egyes kőzet darabok és töredékek a tömegtől elvállanak s tovább sodortatva, a völgy fenekén eszközölt súrlódás által azok kopását és igy alakítását idézik elő, mig máshol ezen elsodort anyagot lerakják és az egyenetlenséget kiegyenlítik, tehát ebben látszik a víznek mechanikai utón való alakitó képessége. Lényegesen előmozdittatik a viz