Nagybányai Hírlap, 1908 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1908-04-19 / 14. szám
2 Nagybányai XXlrlap 1908. április 19. Az iparososztályra itt oly missió hárul, melyet betölteni hazafias kötelessége, legnemesebb feladata. Történelmi szerepre hivatott. Mert egyedül az iparososztály az, mely vagyo- nosodásának előmozdításával képes magának azt a fényűzést megengedni, hogy azt a darabka földet, szöllőt, poszfundust megtartsa, melyet szerzett vagy örökölt. Ha ennyire megerősödik, visszahatásként minden iparág helyi piacza és fogyasztása emelkedni fog, mert a nehéz munkában fáradozó s jó módban élő iparos fogyasztó képessége is látványozódik, mig a nemzetiségi kisbirtokos fogyasztása a kukoriczakenyéren és pálinkán túl alig terjed a tulipános ládáig. Nem hát egyedül a megépítendő nagyszálló hivatott a helyi ipar és kereskedelem felvirágoztatására, mert a mai perspektíva mel- j lett a város közönségének átlagos fogyasztása, szükséglete apad, sorvad abban a mértékben, [ a milyenben a vidék idegen ajkú lakossága j földjeinkre özönlik. Az iparosok anyagi helyzetének, az iparágak fellendülésének alapos eszközei gyanánt az iparűzés helyes kiválasztása, egyes intézmények bevezetése s komoly, lelkiismeretes munka szükséges, e mellett nagyon megfér a testvéries szeretet és együvé tartózandóság érzete. Az Ipartestület feladata, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel, különösen tekintélyével és erkölcsi felsőbbségével, nyomós okokkal támogatott rábeszéléssel odahasson, hogy a jövendő iparosgenerácziót oly iparágakra terelje, melyek a hagyomány, mint ipari jó- hirnév s a helyi viszonyok tekintetbevételével leginkább alkalmasabb az anyagi existenczia biztosítására s az iparüzők helyzetének felvirágoztatására. Ehhez a körülmények s az ipari piacz alakulatainak, a gyári verseny fenforgásának mindenhori alapos ismerete szükséges ugyan, de mindamellett, miként a beszterczei szilvának s a nagybányai fazekas edénynek, úgy minden egyes iparágnak meg van az illető helyen való üzésétől származott úgyszólván országos hire, melyet nem ronthat meg semmiféle verseny, mint ahogy a hétvármégyére szóló, harmadára járó fazekasipart nem a bádogedény szorította ki, hanem a kényelemszeretet és a csekély vagyonkában való eltespedés. Ha nincs jövője a csizmadia iparnak, ha a bocskorgyártást s a timáripart a gyári verseny tette tönkre és igy tovább, maguk az iparosok tudják legjobban, hogy például a kádáriparnak nagy jövője van e vidéken. A viszonyok ismerete mellett taxatíve megállapítható, hogy a boldogulás feltételei leginkább mely iparágban mutatkoznak s ezért e tekintetben nem szolgálhatok útmutatással, azonban mindenek fölött szükségesnek tartom, hogy a kalkulátió ne mindig a helyi piaczon rekedjen meg! Fába szorult férgek vagyunk, hogy soha idegen piaczok szükségleteire nem vagyunk tekintettel. Történt-e csak egyszer is kísérlet arra, hogy a debreczeni vásárra egy vaggon vasa- latlan szekéroldal, kerék stb. felvitetett volna? Gondolt-e csak valaki is arra, hogy a debreczeni talyigás gusztusára nehány talyigát összeállítva neki eladásra kínálta volna? Vannak erős iparos városok, Nagybánya azonban soh’se lesz azzá, ha mindenben a régi eljárás mellett maradunk. De egyes uj intézmény bevezetésére is van szükség, melyet más városok iparossága már kipróbált s mely teljesen bevált és az iparos boldogulásának hatalmas lendületet adott. Ilyennek említem fel a szinte városonként létesített árucsarnokokat, például butorraktárt, mely az ipari hitelszövetkezet támogatása mellett az idegen piacz termékeit s a kereskedelmi, közvetítő ténykedést teljesen kiszorította, sőt helyenként a gyári verseny keletkezésének is útját állotta. Szakemberek tudják, mily számos módja van az egyesülésoek, mely a kínálat czikkeit egy helyre csoportosítja s a kereslet számára az azonnali áttekintést, az ár- és verseny- képesség, a minőség momentán felismerését biztosítja. A munka értékéről nem szólok. Jó, becsületes, tartós és tisztességes, pontos munka nélkül ne is álmodjunk iparunk fellendüléséről! Azt hiszem ilyesmiben merülhet ki csak az Ipartestület politikája; helyes megoldása pedig nemcsak művészet, hanem hazafias kötelessége is. Műérzelmek. Az iskolai padsorokból az élet porondjára hozott eszményeink hamar elillannak, mint a füst s pára; az illúziókból csak halvány utánzata marad meg bizonyos időleges megelégedésnek, mint az úgynevezett régi jó idők visszhangjai. A gondok mély redőket vésnek homlokunkra, megzsibbasztják lelkünket és verejtékgyöngyöket varázsolnak orczánkra. Ez nem idéz fel azonban lelkűnkben különösebb visszahatást és kiábrándulást, mert a sors mostohaságával úgyis naponta Az Ipartestület feladatai. Az Ipartestület 1907. évi működéséről szoló nyomtatott jelentés birtokában elismeréssel kell adóznunk azon derekas működésért, melyet ezen testület az iparos érdekek előmozdítása végett kifejtett. A jövő évi költségelőirányzat megtekintésekor azonban azon aggodalmas kérdés nyomul önkénytelenül is előtérbe: vájjon alapos és okadatolt remény füződhetik-e a költségvetés valóraválásához, mert a külső körülményekben nem mutatkoznak oly reális támpontok, melyekre a múlt évi vonatkozó tételek egyik-másikának nagyarányú felemelését alapítani lehetne. Például beiratási díjból 400 K van előirányozva, mig tavaly hasonló czimen csak 100 K folyt be. Tagsági díjból 473 K 60 fillér folyt be a tavaly, az idei költségvetésbe pedig e czimen 750 K van előírva. Lehet, hpgy a vezetőség energikus és buzgó eljárása mellett mindez felesleges aggodalom, de mégis félő, hogy az anyagiakkal való folytonos küzdelem és sokszor elkedvetlenítő bajlódás a testület minden idejét lefoglalja, erejét leköti és a kezdeményezés, újítás, czélszerü reformok és hasznos intézmények bevezetésére szükséges nyugalmas és körültekintő munkálkodás akadályául szolgálhat. Ezen aggodalmat tekintélyes iparosok is osztották, a midőn a házvétellel való anyagi nehéz megterheltetés s igy az erők lekötés ellen szót emeltek, mert nemcsak akkor lesz a kisiparnak értéke és jövője, ha „az uj ipartörvény megjelöli az irányt és módot, amelyen kisiparosainknak a létért való küzdelemben haladni kell; ha tért nyit a hivatása tudatában álló iparosnak, hogy egyéni tehetségeit a lehetőségig kifejthesse; ha a termelt ipari czikkek- nek piacz lesz teremtve“: hanem lesz az esetben is, ha az iparosság a segíts magadon elvét követi. Városunkban az iparososztály megerősödésének, vagyonosodásának nemcsak általános, de különös helyi jelentősége is van, mert amig az iparososztály csak a megélhetés, a létfentartás nehézségeivel küzködik, a máról holnapra való tengődés eszközeiért harczol s testi és lelki tevékenysége a darab kenyérért forgácsolódik szét, addig folyton vész el lába alól a talaj, a nemzetiségi befolyás városunkban állandóan emelkedni fog oly arányban, a milyenben a régen vagyonos, de ma elszegényedett iparosok vagy nehéz sorsban élő utódaik földjeiket eladogatják. mechanikai hatása a viz ama tulajdonsága által, hogy fagyott állapotban kiterjed. Hogyha a kőzet-repedés és hasadékokban beszivárgott viz megfagy, kiterjedésénél fogva oly erőt fejt ki, hogy a szikla tömegét meglazítja és megrepeszti, miáltal az alapkőzettől elválik és a nagyobb tömegű viz által elsodorva lesz. A viz ezen tulajdonsága, különösen a mérsékelt égőv alatt, - különösen tavaszkor és öszszel lép fel, mig a magas hegyekben nyáron is mindennap ismétlődik és a hegység átalakulását idézi elő. Ebből láthatjuk, hogy a viz nem csak a kitörések és a domborzati alakulásnál játszik szerepet, hanem azok kiegyenlítésénél, vagyis romboló képességénél is. A földünk alakításánál a viz fellépte által még nem értük el azon időszakot, melyben a szerves maradványokat tartalmazó rétegek képződtek volna, hanem fel kell tenni, hogy a viz képződés és a víznek működése, a föld alakulásánál, annak felületén, oly magas hőmérsék mellett kezdődött meg, hogy akkor még semmi féle állati és növényi szervezet nem létezett és a nagy hőmérsék miatt nem is létezhetett. A növényi és állati szerves élet fellépése földünkön csak a további fokozatos lehűlés után és a víznek romboló és alakitó hatása, illetve annak lerakó képessége után következhetett be és ennek kezdete uj alakulást mutat, földünk képződésénél. A növényi és állati szervezetek, egymásra való következésében bizonyos fejlődési sorozat mutatkozik, azaz mindig uj alakok jelennek meg egymás után, vagyis az előbb képződöttek elenyésznek és őket újak váltják meg. A külömböző korú lerakodások azt bizonyítják, hogy a szerves élet. a földünkön mindinkább változatosabbá vált és számos egyénben mind tökéletesebben fejlődött és a jelenkori állapothoz mindinkább közeledett. Itt hasztalan kutatjuk a szerves élet keletkezését és hasztalan tételezzük fel mag és élet létezését, el kell ismernünk, hogy a teremtés többi napjainak megmagyarázásához, az emberi ész gyarló és csak a fokozatos fejlődés stádiumát követheti, vagyis a nagy és jóságos Istennek kell tulajdonítani a szerves élet létre jöttét. A szerves életben való átalakulások semmi esetben sem függetlenek azoktól, mdyek a föld szilárd, azaz szervetlen részét érték, sőt inkább azokkal szoros összefüggésben vannak; miután földünk felületének minden változása és alakulása, mely által változása gyarapodott, egyszersmint az állati és növényi szervezetek létezése felvételeinek változatosságát is szaporította s ily módon uj fejlődési alakok keletkezésére szolgáltatott alkalmat. Hogy a föld felület a föld keletkezésénél és jelenben is a viz és száraz föld elosztását idézi elő és e viz mozgásának helybeli irányára és esélyére befolyást gyakorol, az magától értetődik, sőt részben még a levegő áramlásai és ezekkel az éghajlati viszonyok is szorosan összefüggnek és igy nagyon természetes, hogy ennek következtében a föld felületén a szerves folyamatok és állapotok is mindinkább változatosabbakká lettek. Az éghajlati változások és a külömböző szerves élet fellépte és tökéletesebbitése az egész föld felületet viz általi átalakulásának és a folyton haladó fokozatos lehűlésen alapulnak. Laplace kezdetben földünkön általános hőmér- séket tételez fel, sőt a földhőmérsékét még azon korszakokban is, melyekben a szerves élet kezdett fejlődni, oly nagynak veszi, hogy azokhoz képest a napsugárzás okozta külömb- ségek elenyésző kicsinyeknek kellett létezniük. Ezen feltevés elfogadható, miután földünk a naptól elszakadva, annak minden tulajdonságával megegyezett, csakhogy tömege kisebb levél a kihűlés előbb kezdődött meg. A föld saját melegének csökkenésével azonban az éghajlati külömbségeknek mindinkább érvényre kellett jutniok és lassanként az éghajlati ővek is mindinkább határozottabban tűntek fel; mig végre a leghidegebb régiókban már a jég képződés is lehetővé vált. A víznek földünkön való fellépte és romboló és alakitó hatása, a föld fokozatos kihűlése, az éghajlati ővek és jég határok határozott fellépte és a szerves élet fokozatos fejlődése és átalakítása a föld és lényének átváltozásaihoz, mint uj okok a régiokhoz hozzá járultak és innen kezdve állandóan működtek, hogy végre a jelenségek azon változatosságát hozzák létre, melylyel jelenleg földünk és annak emberi és egyébb szerves egyénei bírnak. F. L. (/ 1#
