Nagybánya, 1919 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1919-06-12 / 24. szám
2 oldal. NAGYBÁNYA 1919. junius 12. megkönnyezte, mikor Szőke Béla plébános mély- érzésű, megható búcsúztatójában a kis árvákat és a talán a távolban épen piros pünkösd napjának örvendő Margitkát és Gyurkát említette. Aztán a jóbarátok, ismerősök, tisztelők hosszú sora kisérte ki megboldogultat, akiben a család a támaszát s a város társadalma derék, számottevő tagját vesztette el. Végtisztességén a Kereskedők és Kereskedő Ifjak Köre testületileg vett részt. Díszes ravatalát a következő felirású koszorúk díszítették: Gézának —- Erzsi. == Drága jó édes apánknak — Margit, Gyurka, Éva, Magda és Tóni. — Utolsó üdvözlet szeretett jó főnökének — Fok Jenő és családja. = Felejthetetlen Gézánknak — Mili, Gyurka, Gyuszi. == Isten Veled kedves Gézánk — Dóla, stb. = Őszinte részvéttel — Brunner-család. — Ezen kívül több felirat nélküli csokrot helyezett érckoporsójára a kegyeletei kéz. HIRE K. Eljegyzés. Zseltvay Margit gazdasági szak- tanitónőt eljegyezte Papp Lajos debreceni Máv. hivatalnok. Esküvők. Szombaton, 7-én esküdött örök hűséget Grabán István kincstári kovács mester Svedák. Maliidnak. — Ugyanaznap kötött házasságot Bölönyi János lakatosmester Ploptyisán Rózával. — Ünnep első napján lépett házasságra Strosz Sándor péksegéd Sajtos Ilonkával. Pünkösd elsó'napj&n a r. k. nagytemplomban d. e. 10 órakor ünnepi istentisztelet volt, melyen az alkalmi énekkar Kempter C dur miséjét adta elő, Gombóssy József áll. erdőtanácsos Luzzinak egy szép .olasz Ave Máriáját énekelte betétként, továbbá Kapás Gyula v. aljegyző a Boldogasszony Anyánk kezdetű régi szép magyar himnuszt, melynek hallatára sokan bizony elzokogták magukat. — Ünnep másodnapján az énekkar Seyler G dur miséjét énekelte, betétül pedig Lengyel Katica Resch Aurélnak a hősi halált halt Szepessy László verseire irt magyar motivumu Mária énekét adta elő. — A g. kath templomban d. e. 9tórakor volt ünnepi istentisztelet és prédikáció. — A ref. és ev. templomban ünnep első napján urvacsoraosztás volt. Zenevi&sg'á.lati hángvarsenyt rendez Zsembery Ilona zongoratanárnő a növendékeivel f. hó 21-én este 8 órakor a kaszinóban. A hangversenyen a növendékek 3 csoportban fognak játszani következő sorrendben : I.: Sipos Irén, Widder Sándor, Glück Rózsika, Jakab Anikó, Bommerszbach Ferenc, Barna Pista, Rezső Olga, Stoll Gáborka, Winkler Olga. — II.: Molnár szigeté“-t is. Visegrád mellett azután találjak egy kis vízimalmot is, amelyre a felvételnél szintén szükség volt. Az aldunai felvételhez egy óriási hajó vonult le rengeteg szereplővel, anyaggal, kellékkel és felszereléssel, hogy felvegyék a magyar filmipar egyik legnagyobb és legszebb alkotását. Ugyebár kedves mozilátogatóm, mig ezt elmondtam, két felvonás pergett le és talán eszedbe sem jutott volna, hogy ennyi fáradtsággal jár a felvételnek megfelelő hely megkeresése. Hát még a többi! De nem tölthetem tovább az időmet, mert a szerkesztő úr meghagyta, hogy pillanat felvételeket is készítsek a bemutatóról. Harmadik felvonás. Eddig minden a legjobb rendben ment. A közönség jól viselkedett. Olykor végigzúg a tetszés és izgalom moraja a hatalmas termen, a felírásokat mindenki hangosan olvassa, azonban legtöbbször csak félig, mert Sztrácsányek bácsi hamar elkapkodja. Pedig örökszép mondatok jelennek még! A film nem szakadt el, a zenekar is igyekszik a képekhez alkalmas zenét szolgáltatni. Egy helyen azért nem trafálták el a nótát. A „Senki szigeté“-n rózsa- j lugas van. A prímás, ur zendit: , „Kalapomon piros rózsa, babám tőled kaptam . . .“ mert azt hiszi, hogy Noémi kedves házi- kisasszönyhoz és menyasszonyhoz illően át fog nyújtani egy szál rózsát Krisztyánnak . , . Már úgy látszik, pillanatfelvétel nélkül térek haza. De nini! A gép megáll, a nézőtér csaknem teljesen elsötétül. A villany felmondta a szolgálatot. Szerencsére égnek a pár év előtt riport tárgyát képezett petróleum lámpásocskák a vészkiErzsike, Rosinger Klára, Wiessner Alice, Gerzon Erzsiké, Izsák Margit, Rezső Magda, Huszthy Malvin, Balezer Ilonka, Winkler Pista, Vass Pálma. — III.: Szentmiklossy József, Krem- nitzky Rózsika, Révész llyke, Korpónay Mária, Pokol Melanie, Schreiber Erzsébet, gr. Teleki Ella, Soltész Elemér, Szentmiklossy Margit, Da- mokos László. Az eddigi növendékhangversenyek sikeréből Ítélve reméljük, hogy ez estén is igaz műélvezetben lesz részünk. A női kereakedelmi tanfolyam f. hó 6-án zárta le az évet a bizonyítványok kiosztásával. Jövőre, értesülésünk szerint, nem lesz tanfolyam. Eddig is csak minden második évben volt, tudtunkkal. Incae Józan? polgártársunk, aki a múlt évben költözött el Nagyenyedre, ahol sógorának, Horváth Pál takarékpénztári igazgatónak birtokát kezeli, Áldozócsütörtökön ünnepelte meg nejével, szül. Horváth Máriával való házasságának 30 éves fordulóját a legjobb egészségben. Mi is csatlakozunk jó kivánatainkkal azokhoz, akik e szép napon az ünneplő párt szerencseköszöntéseikkel felkeresték! Zeneviaegálat. Glanzer Malvin tanítónő pünkösd másodnapján tartotta meg kis növendékeivel a zqngora-vizsgálatot. Családi ünnepélynek indult, de a családias kereteket messze túl nőtte. Megjelent a polgári leányiskola tornatermében az érdekelt szülőkön kívül sok rokon, ismerős és zenekedvelő. A hallgatók .nagy gyönyörűséggel élvezték a kicsikék programmját. Még a kezdők is kedvvel, tudással játszottak. A növendékek névsora: Pap Magda, Lakatos Magda, Szentpétery Margitka, Smaregla Klárika, Lende Irén, Lengyel Béla és Lengyel Erzsiké. Ki kell emelnünk különösen a két Magduskát. Lakatos Magda nem csak zongorázott, hanem zongora kiséret mellett énekelt is. Éneke szép és megható volt. Mikor gratuláltunk az öreg Marosffy bácsinak kis unokájához, azzal felelt: „Tudja öcsém, a jó ének nálunk családi betegség.“ Végére hagytuk, pedig legelői kellett volna említenünk Pap Magduska játékát. "Ez a kis' leány olyan technikával, annyi érzéssel játszott, hogy'bámulatba ejtett mindenkit. Ez a csöppség is úgy halad, hogy pár év múlva már a hangversenyteremben fogúnk vele találkozni. Pap Magduska egyik számában a kis Bozán Sanyi hegedüjátékát is kisérte. (L. B.) Oyásahir. Igaz részvéttel értesülünk, hogy özv. Benedek Mártonné f. hó 8-án 75 éves korában csendesen elhunyt. Az utóbbi időben tüdő- gyuladáson esett át szerencsésen, de szervezete annyira elgyengült, hogy mégis felmondta a szolgálatot. Körülbelül két évvel ezelőtt vesztette el férjét, a szép őszszakállu jóságos Benejáratok mellett. Szépen égnek és szerényen világítanak, nem pislognak, még csak nem is büdösök, nem rendetlenkednék, mert tudják, hogy két éber tűzoltó vigyáz reájuk. A kis lámpák csillagfényénél gyorsan végigtekintek az ülőhelyeken. Mozgás, idegeskedés, sóhajok, halk nevetés, elvétve taps. Egy gondos mama szigorúan ügyéi szerelmetes leánykájára, mert a szomszéd széken a leányka könnyen he- vűlő lovagja ül. A villany felgyűl egy percre, a gondos mama megkönnyebbülten sóhajt fel. Az előadás folyik tovább, de pár perc múlva ismét megáll a gép. Sötétség mint előbb. A páholyokat nézem. Ä megtestesült méltóság. Mindenki nyugodtan ül és vár. Lágy csevegés, egyéb semmi. A film ismét megy tovább, de nem sokáig. A Ganz-gyár úgy látszik kedvezni akar nekem. Á kis petróleumospk derengő fénye mellett rohanok az állóhelyre. Öngyújtók kovaköveinek szikrái sziporkáznak a melegtől terhes levegőben; csillaghullás a vak éjszakában ... A kijárat mellett állok a bal sarokban. Valami nő áll mellettem. Cuppanásfélét hallok; épen akkor rikoltja el magát valaki: „Szabad a csók!“ Gyanúsan nézek a mellettem állókra, a villany felgyűl, a nő csak a jegyszedő néni, az pedig, aki cuppogott, egy kis diák. Szegényke dióscukrot szopott unalmában. Megszégyenülve távozom. Nem léphetek sokat, mert ismét sötét van. Kíváncsian kutatom a karzatok titkait, de annyira sötét van, hogy a karzatok viselkedéséből szerencsére nem láthatok semmit sem . . . Vége a mozinak. Tömegesen ömlik a közönség a széles ajtókon. Elvegyülök a tömegben, ilyenkor szokták megtárgyalni a látottakat. Szeretnék hallani véleményeket „Az aranyember“-ről. dek bácsit s most követte őt az örök nyugalomba. F. hó 9-én temették el, nagy részvéttel a megboldogultat, kiben Glück Izidorné és Benedek Vilmos, a városi takarékpénztár főkönyvelője édes anyját vesztette el. Béke hamvaira! Zene vizsgálat. Gurszky Lujza ének és zenetanárnő f. hó 19-én, Űrnapján d. u. 2 órakor tartja növendékeivel vizsgálati hangversenyét a kaszinóban. Vízpart ii. 12. sz. a. egy külön bejáratú bútorozott szoba kiadó. Uj színtársulat. Sebestyén Mihály, a marosvásárhelyi színtársulat igazgatója kiválóan szervezett társulatával városunkba szándékozik jönni. A napokban tárgyalta a szinügyi bizottság Sebestyén igazgató játékengedélyért beadott kérelmét és megadta az engedélyt 3 hónapos évadra azzal, hogy legkésőbb szept. 1-én kezdi meg működését. Az uj társulat saját zenekarával jön. Erdély egyik legjobb társulata, amely Marosvásárhelyt 9 hónapos évadot tölt. Az uj színigazgató ! testvéröccse Sebestyén Gézának, a temesvári-budai színtársulat' igazgatójának. Gyászhir. Mély részvéttel közöljük a nagy csapás hirét, amely Égly János városi adóellenőrt érte: jun. 5-én meghalt az édesanyja, özv. Égly Jánosné 72 éves korában végelgyengülésben. A megboldogult matrónát f. hó 7-én helyezték örök nyugvóhelyére nagy részvéttel. Béke poraira! — Papp János, áll. szénbányái műszaki segédtiszt, máj. hó 30-án meghalt Felsőbányán. A megboldogult mindössze 37 éves volt. Kis fia, özvegye, fivére: Papp József helybeli kereskedő és kiterjedt rokonság gyászolja korai elhuny tát. F. hó'1-én helyezték örök nyugalomra. Béke hamvaira! Alkalmi tolvajok. Május 31-én este Nagybányára érkezett a vonattal Irimiás János. Kézitáskáját Kaucz Ignácra és Shmor Tiborra bízta, akik el is hozták utána a Kossuth-u. elemi iskoláig. A Lendvay-szobor táján észreveszi Irimiás, hogy a fiuk a táskával megszöktek. Azonnal jelentette az esetet a rendőrségen, mire Petru- sán György rendőrőrmester még az,este nyomozni kezdett s a hajnali órákban rá is talált a tettesekre. A kézi táska is megkerült a benne levő fontos irományokkal együtt. A károsult e helyen is köszönetét mond az ügyesen nyomozó rendőr- őrmesternek, aki különben már igen sok esetben nyomozott eredménnyel. Mosókonyhába való, beépíthető üstöt keresek. Cím a kiadóhivatalban, vagy a Nánásy-nyomdában. Egy úri ember magyarázza : — Ha Jókai feltámadna és végig nézné regényét a filmen, azt hiszem, nem sajnálná egy cseppet sem, hogy megírta. Ha a regényt olvassuk, Jókai hatalmas fantáziájának, élénk leiró te-, hetségének segítségével elképzelhetjük magunknak a kort, a csodás tájakat, a szereplők alakját és jellemét, de itt a moziban mindezt láthatjuk a megtévesztésig hű valóságban. Csakhogy nem beszélnek. „Az aranyember“ a magyar filmipar remeke . . . Egy bájos, fiatal asszonyka az elragadtatás hangján szól: — ... és milyen szép volt, milyen csodá- dásan játszott Tímár Mihály! Mire a féltékenykedő férjecske visszavág: — Azért Tímea sem volt utolsó a háremben. *Még összekapnak, — gondolom — és ijedten menekülök. A közönség oszladozik, a kávéház sarkán egy diák _ magyarázza : — Én tegnap olvastam el „Az aranyember-“t. • Odamegyek, bemutatkozom, megkérem, hogy mondja el a véleményét „Az aranyéin ber*-ről: — Szép volt, de nem élelhüek a felvételek. — Hogyan? — álmélkodom a kijelentésen. — Azért, mert a regényben benne van, hogy a vízimalom tetején — amely elütéssel fenyegeti a hajót — egy macska nyávog. A moziban pedig nem láttam a macskát a malom tetején. Hagytam tovább méltatlankodni. Vasárnap délelőtt találkoztam a korzón egy ábrándozó természetű kislánnyal. A kölcsönös üdvözlések után megkérdeztem: — Hogy tetszett „Az aranyember“? — Fess volt — mondta ő pestiesen.
