Nagybánya, 1919 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1919-02-13 / 7. szám
2. oldal NAGYBÁNYA 1919. február 13. juttatják be más ember testébe. A ruhatetü ruházatban, fehér- és ágyneműben él, serkéit (tojásait) a varratok és ráncok közé rakja. 3. A betegség leginkább azokra ragad át, akik a beteggel és holmijával óvatosság nélkül bánnak, akik tisztátlanul tartják magukat, ruhájukat és lakásukat. Régóta tapasztalják, hogy a kiütéses tífusz legkönnyebben fészkelődik be szennyes, szellő- zetlen, zsúfolt lakásokba. 4. A kiütéses tifuszt úgy hárítja el magától az ember, ha saját magát és ruházatát tisztán tartja, lakását bőségesen szellőzteti, gondosan tisztogatja és állandóan óvja tetütől, bolhától, poloskától és egyéb élősködő rovartól. 5. Minden beteget, aki kiütéses tífuszra gyanús, azonnal be kell jelenteni a tiszti orvosnál, az egészségesektől elkülöníteni és az orvos utasítása szerint ápolni. 0 6. Minthogy a kiütéses tífuszban szenvedőről vagy holmijáról tetü és talán más élősködő rovar is átviheti a betegség ragályát egészséges emberre, a beteget és holmiját tetütől és egyéb rovartól meg kell tisztogatni. A beteget meleg vízzel, szappannal, alaposan le kell mosni vagy megfüröszteni, (ha férfi, előbb lenyirni haját, sza- kállát) és testének ama részeit, ahol -tetü fészkel, petróleummal, vagy szürke kenőccsel, vagy más szerrel, amelyet orvos rendel, erősen bedörzsölni. Mindezek után tisztába kell tenni a beteget. (Óvatosságból a bedörzsölés 4—5 nap múlva megismételhető.) Azt a helyet, ahol a beteg ruháját elhelyezte és ahol tisztálkodott, forró lúggal kell lemosni, padlózatlan szoba földjét pedig mésszel vagy petróleummal locsolni. Városi Tanács. H I R E K. Nagy személyi változások a helybeli bányaigazgatőságaál. Mint lapunk zártakor értesülünk, a helybeli bányaigazgatóságnál nagy személyi változások történtek. Ugyanis állandó nyugalomba helyeztettek: Veress József bányaigazgató, Bertalan Miklós bányaügyi előadó, Muzsnay Ferenc főbányatanácsos és Dr. Kádár Antal kerületi főorvos. Továbbá a kerületben: Bradofka Frigyes főbányatanácsos, Dr. Szokol Pál bányatanácsos, Joós Lajos, Fizély Sándor és Urban Mihály bányatanácsosok és Dr. Incze Béla főorvos. Veress és Bradofka a miniszteri tanácsosi címet kapták, Bertalan, Joós, Fizély és Szokol a főbányatanácsosi címmel lettek kitüntetve. Valóságos miniszteri tanácsos és bányaigazgató lett berencei Kováts Géza főbányatanácsos; miniszteri tanácsossá neveztetett ki Hullán János főbányatanácsos ; főbányatanácsosok lettek: Alföldi Zoltán, Prefort Ferenc és Laczfalvy Ferenc bányatanácsosok, bányatanácsosokká kineveztettek: Filkorn Imre, Andrea János, Herczegh Pál, Budai Ernő és Ponner János főmérnökök. értékesíteni, hozzáfogtunk tanulni. Nem is annyira azért, hogy valamit megtanuljunk, hanem, hogy agyunkat trainirozzuk, gondolkozásra legyünk kényszerítve, hogy el ne butuljunk a testet-lelket zsibbasztó tétlenségben. Összetanultak az emberek mindenfélét. Egy bécsi ügyvédet ismertem, aki felsőbb matematikát tanult. Úgy látszik, az ő expenznótáinak az alsóbb matematika már kevés. A bíró tanult könyvvitelt, a gazdász hídépítést, de mindig és mindenki nyelveket tanult. A tanítás emlékezetből folyt. Angol, francia, olasz nyelvet tanítottak olyanok, akik e nyelveket még otthon beszélték. Egy a külföldön is közismert nevű magyar főgimnáziumi tanárespe- ranto nyelvet tanított és sok lelkes hívet szerzett ennek a bájos nemzetközi kisegitő nyelvnek. Tekintette! arra, hogy a legkönnyebben orosz könyvhöz jutottunk és különösen szerettünk volna legalább annyit megtanulni, hogy az orosz harctéri jelentéseket és háborús cikkeket elolvashassuk, sokan kezdtünk oroszul tanulni, bár eleinte olyan irányzat is volt, amely hazaárulásnak minősítette az ellenségek nyelvének, pláne az orosznak tanulását. Később megismerkedvén a bámulatosan gazdag, nagyszerű orosz irodalommal, élvezettel merültünk bele ennek tanulmányozásába, úgy hogy egyesek sokra is vitték az orosz nyelvben. Egyes jogászok áttanulták az orosz perrendtartást és egyéb jogi könyveket, egy (felvidéki) főgimnáziumi tanár pedig annyira vitte, hogy a fogolytábor különben intelligens orosz parancsnokának naponként órákat adott az orosz irodalomtörténetből. A városi takarékpénztár szombaton, f. hó 8-án d. u. 4 órakor dr. a. Nagy Gábor h. polgármester elnökletével választmányi gyűlést tartott, amelyen az 1918, évi zárószámadást tárgyalták. A zárószámadást Soltész Elemér igazgatósági tag terjesztette elő felvilágosító észrevételek kíséretében s a választmány egyhangúlag tudomásul vette az 51. üzleti év eredményét az elnök, Stoll Béla, Kapás Mihály, dr. Miszolczy Sándor és Révész János hozzászólása után. Azután megadta a választmány az igazgatóságnak a f. évre a működéshez szükséges felhatalmazást, Bay Lajos igazgatónak pedig, aki egészségének helyreállítása végett szabadságot élvez, meghosszabbította szabadságát további 8 héttel. A zárószámadás lényegesebb adatai: a nyereség 70.176'61 K, ebből a város házi pénztárának jut 42 ezer K, a tiszti nyugdij-alapra 1500 K, tartalékalapra 3600 K, alapszabályszerü jutalékokra 14.000 K, jutalmakra 700 K, jótékonycélra 476 61 K. Az intézet alaptőkéje 700.000 K, ez évi összforgalma 12,067.936 K, betétje majdnem 5 millió K, folyószámla követelése 2 és fél millió K, értékpapirkészlete majdnem 2 miliió K. Román fiuk sorozása. Á román csendőrség fölkérésére közöljük, hogy dr. Maniu Gyula, a nagyszebeni román kormányzó tanács elnökének aláírásával román nyelvit behivási parancs jelent meg, melyben az 1896. 1897. és 1898. korosztályúak sorozását rendeli el Erdély, Bánát és Magyarország románlakta vidékein. A magyar fiukra ez a parancs nem vonatkozik. A román fiuk Nagybányáról és környékéről Désre mennek sorozásra, még pedig a következő napokon : folyó hó 17-én az 1896-s, márc. 3-án az 1897-s és márc. 8-án az 1898-s évfolyamuak. A felhívás megjelenésétől számított 48 órán beiül jelentkezhetnek a tisztek, tisztjelölteit és önkéntesek, febr. 7-ig pedig a legénység. A román kormányzó- tanács Kolozsvár székhellyel „Albajulia“ néven erdélyi román hadtestet akar felállítani és egy hadtápzászlóaljat (6-s sz.) -— Akik e rendelkezésnek ellenszegülnek vagy ez ellen izgatnak, haditörvényszék elé kerülnek és slatáriális utón végeznek velők. Az időjárás Herschel jóslatát igazolta, aki febr. elejére kemény fagyot jelzett; 7—15-ig szerinte derült hideg várható; 15—23-ig kemény fagy, a hó végén sok lró és viharos idő. •— A rodli- és korcsolya-sport híveinek örömére a januári feltűnően derűs napokra még egy hideg, fehér téli hónap következett. A vizdij hátralékok behajlását folyó hó 15-én túl a város külön végrehajtóval fogja megkezdeni. Felhívjuk ezért e helyen is a hátráléko- sokat, hogy igyekezzenek kötelezettségeiknek eleget tenni minél előbb. Dr. Lázár egyet, orvos Vát-u. 7. sz. alatt (dr. Herczinger volt lakása) fogad betegeket d. c. 9—11-ig és d. u. 3—5-ig. A Beszerzési Csoport tagjai közül azok, akik a maradék rumból részesülhetnek s erre való igényüket f. hó 12-én igazolták, 13-ikán kaphatják ki a reájuk eső mennyiséget a következő sorrendben : csütörtök d. e. 8—12-ig az A—N betűsök, d. u. 2—4-ig a többiek. — Itt említjük meg, hogy a Beszerzési Csoport ügyében az elnök, Szentpétery Ferenc járásbiró a magánlakásán nem fogad, hanem kedden és pénteken d. e. 9—10-ig a járásbíróságon, hivatalos helyiségében. Cíyászhír. Imre Károly igazgatótanitót, mint igaz részvéttel értesülünk, súlyos csapás érte. Felesége, szül. Melegh Ilonka, aki meleg családi életüknek lelke volt, áldásos életének 43-ik és boldog házasságának 20-ik évében váratlanul elhunyt. 8-án hajnalban rosszul lett s bár a család mindent elkövetett a beteghez hivott több orvossal együtt a megmentése érdekében, 10-én reggel mégis kiszenvedett belső elvérzés folytán. A lesújtó eset fájdalmas voltát növeli, hogy Imre Károly 2 hete távol vau családjától, Debrecenbe szólította őt valami fontos dolga, s a mostani nehéz közlekedési viszonyok mellett talán haza sem jöhet a végtisztességtéíelre. Őszinte részvétünk kiséri a derék, jó családanyát a korai enyészetbe. A vereavizi árvák segélyző alapjának gyarapítására Décsei József cipész és Rusiczky Gyula veresvizi zuzó-gépkezelő 10—10K-t adtak- Az árvák nevében köszönettel nyugtázza a segélyalap kezelősége. Rendőri hírek. Kovács Károly birtokáról 700 K értékű szénát loptak el. A nyomozás kiderítette a tetteseket Hidegkúti György és Puskás László személyében. — Eresei Erzsébet cselédlány gazdájától fehérneműt lopott. A lopott holmi egy része a nyomozásnál megkerült. A bűnös most várja méltó büntetését. — Birhás Já- nosné, szül. Huppauer Erzsébet gazdája nevében több helyről pénzt csalt ki, továbbá gazdájától 1 aranyláncot és 1 aranykeretes szemüveget lopott el, körülbelül 1300 K értékben. Az erélyes nyomozás folytán megkerült az aranynemü. A tettest letartóztatták. Lényeges árleszállítás a tűzifa vágásnál, Farkas Lipót a tűzifa felvágási és apritási dijat — a közóhajnak engedve — leszállította. E tárgyú hirdetésére a közönség figyelmét felhívjuk. Bányaszerencsétlenség. Felsőbányán a nyugati bányaosztályban meglendítő bányaszerencsétlenség történt: Petrován János 47 éves és Bodenlosz Gyula 42 éves bányászokat egy aláhulló kopogó agyon nyomta és rögtöni halálukat idézte elő. Mindkét munkás nagy családot hagyott maga után. Az itteni bányakapitányság kiküldöttje kiszállott az ügy megvizsgálása céljából. Földbirtok reform és az állami gyermekvédelem. A debreceni állami gyermek- menhely igazgatósága tudomására hozza mindazon nevelőszülőknek, akik állami gondozást igénylő ii,i i wwj vasé Az osztrákok esti előadásai is igen magas színvonalon állottak. Dr. Vickert gráci egyetemi tanár Przemylsben fogságba került s ugyan abban a Taskentben volt a fogolytáborba internálva, amelyben a háborút megelőző évben mint egy nemzetközi geológus-expedíció tagja megfordult. Rendkívül érdekesen adta elő tanulmányutját. Egy bécsi kereskedő és magyar mérnök angol nyelven tartottak előadást Angliáról és az angolokról. Przemyslben orosz fogságba esett továbbá dr. Bárány nevű bécsi orvostanár, aki mialatt Mérvben a Perzsa határ felé épülő vasúton dolgozó foglyok egészségügyi szolgálatát látta el, értesült, hogy egy művével a Nobel dijat nyerte el. Erre behozták Tanskentbe s vitték tovább Oroszországba és, amint később hallottam, kicserélték. Taskentben léte alatt tartott nálunk egy előadást kutatásairól. Alkalmam volt látni ezt a szerény, imponálóan igénytelen embert. —Szóval görcsösen igyekeztünk azon, hogy a fogság ideje ne legyen egészen elveszve számunkra. A falu után. Be rég elszakadtam, oh be rég, Erdőkoszorus, havasi vidék; Tikkadt ajkam be régesrégen itta Hegyi patakok tiszta,- kék vizét. . Az aratókkal be rég nem daloltam, Lelkem utánuk könyezik: A legtöbben azonban németül tanultak a magyarok közül. Kénytelenek voltak, mert hiszen említett imakönyvön kívül másfél évig se volt magyar olvasmány. Többnyire társat kerestek az osztrákok közt s a magyar tanította sz osztrákot magyarra, az osztrák meg tanította a magyart németre. Ezen a módon sokan nagyon jól megtanultak németül, úgyszintén az osztrákok magyarul. Volt olyan osztrák tanár, aki Petőfi költeményeket fordított németre. Még meg kell jegyeznem, hogy a könyvek beszerzésénél igen sok hálával tartozunk a dán Vöröskeresztnek. Az összevísszatanulás később rendszerbe lett foglalva. Kurzusok alakultak és pedig az osztrákok alakítottak technikai kurzust. Ezt magyar technikusok is hallgatták. Tantárgyak: hídépítés szilárdságtan stb. továbbá felsőbb matematika, könyvvitel, gyorsírás. A magyarok jogi kurzust alakítottak. Tantárgyak: magánjog, büntető,- kereskedelmi,- váltójog, telekkönyv, továbbá könyvvitel és gyorsírás. Az orosz parancsnok által rendelkezésre bocsátott nagy termet megállapodás- szerü órarend szerint használtuk. Nem maradtak el a szabad lyceumi előadások sem. Sziklai Jenő barátom nógatására heten- kint egy-két estén egy-egy órás előadások voltak a legkülönbözőbb tárgykörökből. így pl. 1916. telén Tanskentben a magyar esti előadásokon hallottunk magasnivóju előadásokat a gyógypedagógia köréből, a repülőgépről, a modern munkás- védelemről, a vegyészet köréből, a sociologia irányelveiről stb.
