Nagybánya, 1919 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1919-01-23 / 4. szám

XVII. évfolyam, 1919. január hó 23. 4-ik szám.

TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP.

Előfizetési árak: Egész évre 12 korona, félévre 6 korona, negyedévre 3 korona, egy szára ára 24 fillér. s=s== Megjelenik minden héten csütörtökön reggel. í..

Felelős szerkesztő NÉMETI! BÉLA. Főraunkatárs RÉVAI KÁROLY.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hid-utca 10. sz.,

ahova lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők.

*=*=* Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő Üzletében is.

Hírek a nagyvilágból.

Most, amikor a fővárosi napi lapokhoz nem tudunk hozzájutni, a kolozsváriakhoz sem mindig, pár rövid hírben foglaljuk össze mindazt, ami az elmúlt héten történi. Ezzel is jó szolgálatot akarunk tenni szives olvasóinknak.

Az uj magyar kormány megalakult. Az uj koalíciós kabinetben a szociáldemokrata párt négy tárcával szerepel, így sikerült megoldani a kormányválságot. Az uj kormány feladatát a miniszterelnök a köv. markáns szavakkal jelölte meg: Rend. Munka. Béke. A kormány tagjai: miniszterelnök, ideiglenes külügyi, igazságügyi és nemzetiségi miniszter: Berinkey Dénes. Beliigy: Nagy Vince. Földmivelésügy: Búza Barna. Kereskedelemügy: Garami Ernő. Hadügy: Bökni Vilmos. Vallásügy: Vass János. Közoktatásügy : Kunfi Zsigmond. Közélelmezésügy: Ba- loghy Ernő. Népjóléti: Peiiil Gyula. Pénzügy: Szende Pál. Tárcanélküli : Ssabó István. Ruszka- Krajna : Szabó Oreszt.

A csehek Felsomagyarország megszállását befejezték. Sátoraljaújhelyei nem szálljak meg.

Az antant bizottságot küldött Budapestre, amely Magyarország politikai viszonyait tanulmányozta. Ez a bizottság nemcsak a mostani vezető politikusokkal tárgyalt, hanem a régi rendszer kiválóbb államférfiaival is, igy pl. Andrássyval, Apponyival, Berzeviczyvel stb. A politikai bizottság távozása után gazdasági bizottság tanulmányozta gazdasági viszonyainkat Coolidge angol egyet, tanár vezetésével. A bizottságot Budapesten lelkesen ünnepelték. E bizottság előtt tárta fel többek közt dr. Teleki Pál gr., pribékfalusi nagybirtokos, a kiváló földrajztudós Magyarország néprajzi, földrajzi viszonyait. Ez a bizottság is behatóan tanácskozott a magyar gazdasági élet kiválóságaival, politikusokkal és szakemberekkel egyaránt.

Lonin, az orosz bolsevisták vezére egy angol világlap állítása szerint már nem bízik a mozgalom győzelmében. Az orosz szovjet kormány már hajlandó az antanttal egyezséget kötni.

A Hentsi-szcbor befejezte rendeltetését. A gyűlölt emlékű osztrák tábornok pesti szobrát a kormány, végső menedékhelyéről, a hűvösvölgyi kadétiskola kertjéből is eltávolította és „A Jövő Nemzedékért“ c. egyesület céljainak adta át, hogy anyagából emlék érmeket és plaketteket verjenek az elzíillött gyermekek felsegélyezésére.

Németországban vasárnap kezdődlek meg a nemzetgyűlésre való követválasztások.

Berlinben sikerült a bolzevista mozgalmat elfojtani. A mozgalom vezérét, Liebknecht Károlyt és Luxemburg Rózát a feldühödt tömeg agyonlőtte. A berlini utcai harcnak, egy jelentés szerint 140 halottja volt.

A Bukarest—Pária között tervezett ex- press-vonat mielőbbi megindítása ügyében e héten Becsben vasúti szaktanácskozás lesz a magyar, román és osztrák- lémet kormányok képviselőinek részvételével. Az express-vonat Bukarestből Budapesten, Becsen, Insbruckon és Budison át a svájci határig menne, innen a svájci és francia vonatok menetrendjéhez alkalmazkodnék.

Nagyobb mennyiségű cipőáru behozatalára sikerült a magyar kormánynak Csehországgal megegyezést létesíteni kompenzáció ellenében.

A rézgálic-sxükséglet biztosítására a földmivelésügyi miniszter egy osztrák céggel 100

vaggon rézgálic szállítására megállapodást létesített. Ezenkívül még előbb sikerült 200 vaggon rézgálicot szerezni, igy valószínűleg fedezhető lesz a szükséglet.

Rövid hirek. A portugál köztársaság elnökét karácsony előtt meggyilkolták. Egész Portugáliában igen nagy a fejetlenség. Ezért az ántánt «Ihatározta, hogy egész Portugáliát megszállja vegyes ántánt csapatokkal.

— Németországban sok baj van a közélelmezéssel. Tavaszra félő, hogy éhínség lesz.

— Vilmos német ex-császár nyilvánosságra akarja hozni azon bizonyitékokat, melyekkel igazolni tudja azt, hogy ő ártatlan a világháború felidézésében,

— Hágában megalakították a földgömbön szétszórtan élő, de összetartozó és hazavágyó magyarok világszövetségét.

— A magyaróvári puskaporgyárból most műtrágyagyárat létesítenek.

— A magyar egyetemeken francia tanszékeket fognak fel állítani, sőt Budapesten egy egészen francia nyelvű középiskolát is terveznek.

— Kormányrendelet értelmében a magyar címerről ezután elmarad a korona.

— Katona ruhát csak katona viselhet, kivált a katona sapka viselése tilos — legfeljebb csak fehér szallaggal körülkötve.

— Úgy hírlik, hogy Spanyolországból is köztársaság lesz.

— A bécsi arzenál, a volt monarchia legnagyobb hadianyag gyűjtőhelye leégett.

Apáthy látván dr. egyet, tanárt, Erdély főkormánybiztosát a románok letartóztatták és Nagyszebenbe szállították, mert azzal gyanúsítják, hogy a bolsevizmust szította s a román-székely csapatoknak Zigándi mellett való összecsapásnak

A „Nagybánya“ tárcája.

Vasúton éjjel*

— Irta: Lan Béla. —

Olt pöfékelt a negyedik vágányon a fiumei gyors s én hálóíülkem háborithatatlan birtokában egy versenyistállótulajdonos grandezzájával lépegettem a Wagon- Lits felé. Első kocsi ötös ágy. Beléptem a fülkébe s egyszersmind egy uti- társnak a tyúkszemére.

— Pardon, ez az én ágyam.

— Pardon, az enyém.

Elnézőn mosolyogtam, szegény, nyilván téved. Ö is elnézőn mosolygott, gondolván hogy én, szegény, nyilván tévedek.

— Pardon, az ötös ágy az enyém.

— Pardon, az enyém az ötös.

Mindkettőnk hangja egy nüansszal tompább.

Hanyagul kivettem zsebemből a hálófülkejegyet, ő is az övét. Enyémen 5-ös volt, az övén is.

— Kalauz!

— Kalauz!

S mig a kalauz sűrű munkájában ránk eszméli, szelíden toporzékoltunk mind a kelten. A kalauz aztán ketté vágta a gordiusi csomót, de úgy, hogy az én orrom vére eredt meg tőle. Kisült ugyanis, hogy a jegyem másnapra szólt s

* Legújabb kötetéből.

több hely a hálókocsiban meg egyáltalán nem volt. Első meglepetésemből fölocsudva, hirtelen határoznom kellett, lemaradok-e vagy utazom hálófülke nélkül. Az utóbbira határoztam el magam é* szerencsésen sikerült bejutnom egy kis fülkébe másodmagammal, mialatt a vonat hihetetlenül megtelt utasokkal. Tehát jegyemen kívül tizenegy- néhány koronát fizettem azért, hogy most egy idegen úri emberrel ülve tölthessem az éjszakát fülledt kicsi fülkében. De még nem adtam meg magam sorsomnak. Ismerem a kalauzok természetrajzát, fontoskodó, szigorú urak, akár egy végtárgyalási elnök, holmi szelíd kérésekre rá se hede- riteuek, de kellő hangsúlyozással s illő honorárium fejében mindenre kaphatók. Megismerkedtem uti- társammal ; megbeszéltük a helyzetet s a kalauzt, mikor jött lyukasztani jegyeinket, már kész tervvel fogadtam.

— Hallja, barátom, itt egy korona tőlem, egy ettől az úrtól. Ketten ebben a kis fülkében ki nem nyújtózkodhatunk, szerezzen tehát kettőnknek legalább egy nagy fülkét a kicsi helyett.

— De, kérem alássan, méltóságos ur, az egész vonat megtelt. Lehetetlen . . .

— Semmi az, barátom, ez a maga dolga. Ha meglesz a fülke, kap még egy koronát.

S ezzel be sem várva válaszát, előzetes kényelembe helyezkedtünk. Csakugyan alig értünk Adonyba, jön a kalauz száguldozva.

— Tessék sietni, most üresedett meg a harmadik kocsiban egy nagy fülke, de gyorsan ám, hogy el ne foglalhassák addig mások.

Rohantunk mint a szélvész, vittük kézben

a táskát, kabátot, mellényt. Pont induláskor értünk a harmadik kocsihoz. Elől a kalauz, utána ketten lihegve. Az Ígéret fülkéje elé érve kalauzunk megtorpan:

— Rettenetes!

— Mi az?

— Biz ezt azalatt elfoglalták. Négyen ülnek benne.

— Rettenetes? Mit csináljunk? Rohanjunk vissza a fülkéhez.

— Az ám, — jajveszékelt a kalauz — csak hogy elfoglalták ezalatt azt is.

— Azt is? — ejtém ki a szót fuldokolva, törten.

— El ám, nagyságos urak. Legjobb lesz, ha beülnek már most ehhez a négy úrhoz, mert különben a folyosón utazhatnak Fiúméig.

Nagy fájdalmat parancsolsz feleleveníteni, ó olvasó. Ülve töltöttem az éjszakát három hor- tyogó felebarát és egy asztmás családanya közé ékelve. Elhagyom a részleteket, fájdalomtól és haragtól egy minutumra le nem nyugodtam s mihelyt a Karsztok fölött pirkadt a hajnal, átsiettem az étkező kocsiba reggelizni.

Egy jókedvű, láthatólag kipihent, rózsás- képű, duplatokás úri ember már kéjesen sziir- csölte teáját és meglátszott rajta, hogy tökéletes boldogságához nem hiányzik más, mint asztaltárs, akivel reggelizés közben eldiskurálhasson. Persze, hogy engem szemelt ki s nem telt bele öt perc, már tudtam, hogy Abbáziába utazik a feleségéhez, vászonba dolgozik, a házbérét felemelték és feminista.