Nagybánya, 1917 (15. évfolyam, 27-51. szám)
1917-07-26 / 30. szám
XV. évfolyam. 1917. juliua hó 26. 30-ik szám. NAGYBÁNYA TÁRSADALMI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Eiőíizetési árak: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 6—8 oldalon. Felelős szerkesztő: ÉG LY MIHÁLY Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veresvizi-ut 15. sz., ahova lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. «=» Hirdetnek felvételnek Kovács Gyula könyvkereskedő Üzletében is. «=> A termésrendelet. — Az uj gabona ára. — Julius 25. A magyar gazda egész évi fáradozásának gyümölcsét, az uj gabonát az idén korábban aratták le, mint más esztendőben és Így a gazda, akinek most sokkal több akadállyal kell megküzdenie, mint béke időben, hogy feladatának megfelelhessen, ennek az évnek a nyarán korábban jutott abba a helyzetbe, hogy piacra hozza áruját. Hogy ez igy lesz, erről már júniusban tájékozódhattak az illetékesek és igy már junius 21-én meg is jelent az a kormányrendelet, amelyben a búza, rozs, kétszeres, köles, árpa és zabtermés zárolása és igénybevételére nézve intézkedett. Az uj kormány intencziója folytán közben a rajonirozás rendszere helyett a szabad vásárlás, illetően az a módosítás lépett életbe, hogy amíg a terményátvevő bizottságok működésűket megkezdik, a termelő a Hadi Termény bármely bizományosának eladhatja a tertnényfölöslegét. Szükségessé vált ennélfogva, hogy pótrendeletben és részletes végrehajtási utasításban jelöljék meg a tennivalókat, de a rendelet és az utasítás, amelynek megjelenését julius elejére várták, csak most jelent meg. Ami az uj árakat illeti, azt látjuk, hogy a termelők követelését csak részben honorálták és a termelés költségének növekedését ezúttal is csak nagyon csekély részben vették figyelembe. Reméljük azonban, hogy az iparczikkek maximálására vonatkozó követelések érvényesítésével iparkodnak majd re- kompenzácziót nyújtani a gazdaközénségnek és legalább annak a gabonának az árát fogják a ma megállapított áraknál nagyobb összegben megállapítani, amelyet a külföldre exportálnak, hogy egyrészt az ártöbbletből a lehetőségig olcsóbbithassuk a kenyérlisztet, másrészt, hogy a külföldre szállítóit nagyobb gabonaárból a termelőknek őket jogosan megillető térítést nyújtsanak. A kiörlés arányára nézve a kormány ma sem tett rendelkezést. Az uj kenyérnek erről a fontos kérdéséről igy legközelebb külön rendeletet kell kiadni. Ha a termés kedvezőbb lesz a reméltnél, reméljük, a fejkvóta megváltoztatása tárgyában is intézkednek, még pedig olyan formában, hogy nagyobb gabona-, illetve lisztmennyiséget fognak a fogyasztás részére kiutalni. Az őstermelő férfimunkás részére tudvalévőén a búzából, rozsból, kétszeresből, árpából együttvéve jelenleg 15 kilogramot, egyéb őstermelő, vagy az őstermelő családtagja részére 12 kilogramot lehet fejenkint és hónaponként házi szükséglet czimén feloldani. A hatóság által ellátottak, tehát a városi lakosság részére pedig havonként és fejenként legföljebb 7 kilogram lisztet lehet kiszolgáltatni az előző rendelet alapján. A már életbe léptetett két rendeletet a kövekezőkben ismertetjük: Az 1917. évi búza-, rozs-, kétszeres-, köles-, árpa- és zabtermésnek zár alá vételéről és igény- bevételéről szóló 2192/1917. M. E. számú rendelet kiegészítést nyert azzal, hogy búzát, rozsot és kétszerest állatok etetésére felhasználni egyáltalán tilos. Hasonlóképen tilos az árpának ily czélra való felhasználása mindaddig, amig megfelelő intézkedés nem történik. Az alakítandó átvevő bizottságok működésének megkezdéséig a termelő termésfeleslegét az Országos Közélelmező Hivatal elnökének megállapított módozatai mellett a Hadi Termény bármely bizományosának eladhatja. A junius 21-én megjelent előbbi rendelet szerint aki nem termelő, vagy aki házi, gazdasági szükségletét saját terméséből fedezni nem tudta, jogosítva volt az átvevő bizottság utján gabonát vásárolni. A mai rendelet ezt az intézkedést nem módosítja, hogy aki maga nem termelő, vagy akinek házi szükségletét saját termése nem fedezi, mindaddig, amig az átvevő bizottság a község területén működését meg nem kezdi, legkésőbb azonban az 1917. október 15-ig a községi elöljáróság (városi polgármester) által részére kiállított vásárló igazolvány alapján jogosítva van a saját házi szükségletére búzát, rozsot, kétszerest, kölest és árpát annak a községnek a területén, ahol lakik, készén: vétel utján a községi elöljáróság által kijelölt és a vásárlási igazolványban név szerint megjelölt termelőtől vásárolni. Az Országos Közélelmező Hivatal elnöke a vásárló jogosultságot megokolt esetben a község területén túl más község vagy járás területére is kiterjesztheti. Ha az átvevő bizottság működését a község területén megkezdette, a vásárló igazolványok érvényüket vesztik, de csak annyiban, hogy a vásárlásra jogosított a megjelölt termésmennyiséget nem a termelőtől, hanem az átvevő bizottság utján és annak közbejöttével a H. T.-től vásárolhatja meg. De ekkor sem a H. T., sem a bizományos jutalékot nem számíthat föl. Azok a községek, amelyek olyan lakosaik élelmező igényét fogják a közvetetlen vásárlás lehetővé tétele utján biztosítani, akik az aratáskor nem voltak abban az anyagi helyzetben, hogy összes egyévi őket megillető szükségletüket készpénzben kifizessék, a földmivelésügyi miniszter által megállapítandó mérsékelt jutalékot a vevőkkel szemben felszámíthatják. Ha az átvevő bizottságok működése utján a házi szükségletek beszerzése olyan akadályba ütköznék, amely a közélelmezés érdekeinek biztosítását veszedelmezteti, az Országos Közélel- inező Hivatal elnöke rendeletben megadhatja az engedelmet arra, hogy a jogosultak a vásárló igazolvány alapján továbbra is közvetetlenül a vásárló igazolványban megnevezett termelőtől vásárolhassák meg a megvásárolt mennyiséget. A gazdasági szükségletnek közvetetlen vásárlás utján való megszerzését később kiadandó rendelet fogja szabályozni. Az előző rendelet alapján a bizományos által a termelőnél visszahagyott termésfelesleg épségben maradásáért a bizományos vagyonilag volt felelős. Ezt a rendelkezést érvényen kívül helyezték. Ez az utóbbi intézkedés azonban nem érinti a bizományos felelősségét abban az esetben, ha a termésfelesleg az ő hibája vagy mulasztása következtében nem maradt épségben. Az előző rendeletben megállapított büntető rendelkezés érvénye kiterjed azokra is, akik a gazdasági szükséglet biztosítása tekintetében kiadandó rendeletben fölállítandó tiltó rendelkezéseket megszegi. Ä maximális árak. Az 1817. évi termésű búzáért, rozsért, kétszeresért, árpáért és kölesért, zabért követelhető legmagasabb árat az egyes vidékek szerint állapították meg. A megállapított ár: búzánál két százaléknál nem több idegen keveréket tartalmazó, hektoliterenként 76 kilogramos sulyminő- ségü egészséges, rostált búzára; rozsnál két százaléknál nenr több idegen keveréket tartalmazó, hektóliterenként 71 kilogramos sulyminőségü egészséges, rostált rozsra; árpánál két százaléknál nem több idegen keveréket tartalmazó 64 kilogramos sulyminőségü, egészséges, rostált árpára ; zabnál és kölesnél sulyminöségre való tekintet nélkül egészséges, rostált zabra és egészséges, száraz, rostált kölesre vonatkozik. Ameny- nyiben a búza hektoliterjének súlya két százaléknál nem több idegen keverék mellett 76 kilogram- nál nagyobb, a megállapított legnagyobb ár a heklolitersulykülömbözetnek minden teljes kilo- gramja után 78 kilogramig bezáróan 20 fillérrel, további három kilogram sulykülömbözet, azaz 81 kilogramig 15 fillérrel emelkedik. Amennyiben a búza hektoliterjének súlya két százaléknál nem több idegen keverék mellett 76 kilogramnál kisebb, a megállapított legnagyobb ár a hektoliter- suiykülönbözetnek minden megkezdett kilogramja után 73 kilogramig bezáróan 20 fillérrel, azontúl minden további kilogramnál 71 kilogramig 30 fillérrel csökken. Ha a búza két százaléknál több idegen keveréket tartalmaz, a keveréknek minden megkezdett egy-egy százaléktöbblete után a megállapított legnagyobb árból 100 kilogrammonkint 25 fillért le kell vonni. Amennyiben a rozs hektoliterjének súlya két százaléknál nem több idegen keverék melleit 71 kilogramnál nagyobb, a megállapított legnagyobb ár a hekíoliíersulykülönbö- zetnek minden megkezdett kilogramja után, illetően abban az esetben, ha a rozs sulyminősége 71 kilogramnál kisebb, minden megkezdett kilogramja után, de mindkét esetben legföljebb három kilogram sulykülömbözetig 15 fillérrel emelkedik, illetve csökken. Ha a rozs két százaléknál több idegen keveréket tartalmaz, a keveréknek minden megkezdett egy-egy százalék többlete után a megállapított legnagyobb árból 100 kilo- gramonkint 20 fillért le kell vonni. Amennyiben az árpa hektoliterjének súlya két százaléknál nem több idegen keverék mellett 64 kilogramnál nagyobb, a megállapított legnagyobb ár hektoliter- sulykülönbözetnek minden teljes kilogramja után, de legföljebb három kilogram sulykülönbözetig 75 fillérrel emelkedik, illetve 64 kilogramon alul minden megkezdett kilogram után, de ugyancsak legföljebb három kilogram sulykülönbözetig 50 fillérrel csökken. Ha az árpa két százaléknál több idegen keveréket tartalmaz, a keveréknek minden megkezdett egy-egy százaléktöbblete után a megállapított legnagyobb árból 100 kilogramonkinl 20 fillért le kell vonni. Az őszi és tavaszi árpát a termelő, a vetőmag megküiönböztethetése érdekében, a Haditerménynek elkülönítve köteles átadni. Az 1917. évi termésű egészséges, rostált kétszeres legnagyobb ára a rozs árával egyenlő. Az 1917. évi termésből származó köles legnagyobb ára száraz, egészséges, rostált minőségre nézve métermázsánkint 46 korona. A búza ára a Tisza balpartján: Békés, Hajdú és Szabolcs megyékben és Debreczenben 49, 47, illetve 44 K. Bihar, Máramaros, Szatmár, Szilágy és Ugocsa megyében és Nagyvárad és Szatmár- Németi városokban 49-50, 47'60, iíietvc 44-50 K. A rozs és kétszeres ára a Tisza balpartján: 47, 45, illetve 42 korona; az ottani többi megyében, Nagyváradon és Szatmárnémetin 47-50, 45'50, illetve 42-50 korona. Az árpa ára a Tisza balpartján 45 és 46 K.
