Nagybánya, 1916 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1916-03-16 / 11. szám
NAGYBÁNYA 1916 márczius 16 rogi gk. püspökhöz a naptáregyesitésért, illetve a Gergely-naptár használhatásáért. A püspök megnyugtatta őket, hogy a naptár egyesítés kérdése már a bíboros herczegprimás elnöklete alatt működő bizottság előtt van és rövid idő alatt megoldást nyer, Ez nagyon jó lesz, legalább az összes katholikusok egy és ugyanazon napon fogják ünnepeiket tartani. A Nyugat. Ignotus, Ady Endre és Fenyő Miksa szerkesztésében megjelenő szépirodalmi folyóirat 1916 évi február 16 iki száma a kővetkező nagyrészt aktuális és igen érdekes tartalommal jelent meg: Tartalom: Ambrus Zoltán : Háborús jegyzetek. Kosztolányi Dezső: Hét német vers (Versek) Kaffka Margit: Két nyár (Novella). Somlyó Zoltán: Mit csinálnak az ifjak Pesten (Vers) Laczkó Géza: Vengerkák. Barta Lajos: Hervadt katona (Novella). Berény Róbert rajza: Weiner Lfó. Ady Endre: Tovább a hajóval (Vers). Figyelő: Ignotus : A fehér felhő. Molnár Antal: Dohnányi-Calafrés. Molnár Antal: Wiener Leo »Csongor és Tündé«je. Főmunkatársak Ambrus Zoltán, Babits Mihály, Elek Artur, Halász Imre, Kaffka Margit, Laczkó Géza, Móricz Zsigmond, Osvát Ernő, Schöpflin Aladár. Szerkesztőség és kiadóhivatal : IX., Ló- nyay-ufcza 18. Szerkesztőségi órák d. u. 4-6 ig Előfizetési ára: Egy évre 24 K, félévre 12 K, egyes szám ára 1 K 40 fillér. Megjelenik minden hónap 1-én és 16-án. Telefon: József 40—60 Mutatványszámot kívánatra díjtalanul küld a kiadó- hivatal. A fatalp. A Kornreich Testvérek helybeli faáru ezég gyárt csinos, kényelmes és ami fő, felette olcsó fatalpokat. Olvastunk már fatalpu czipőkről több Ízben, olvastuk, hogy a fatalpu czipőket gyártják Sepsiszentgyörgyön, Győrött stb. helyeken, de hogy valahol kizárólag csupán fatalpot és fasarkpt gyártanának, arról még nem olvastunk. így tehát e nemben elsők vagyunk mi nagybányaiak, mert a kényelmes, csinos és igen tartós fatalpok és fasarkok gyártását gyárszerüleg berendezett üzemében egy nagybányai fakereskedelmi ezég valósította meg. A Kornreich Testvérek nagybányai fakereskedők, Kossuth Lajos utczai telepükön villanyerőre berendezett gyárukban készítik az olcsó, czélszerü, tartós sőt a kényes igényüek- nek is megfelelő, kényelmes, a czipőre, csizmára sőt bocskorra is ráillő fatalpokat. A fatalpkészitő gyár a fatalpkészitéshez szükséges gépekkel van felszerelve. A kiszáradt, évek óta raktáron pihenő diófa törzseket do'gozzák fel itten ebben a gyárban s készítik a fatalpokat, a fasarkokat, hogy pótolhassák a fatalp és fasarok által a drága bői talpot és sarkot. Mindennemű bőrféíe, de különösen a talp szükséges a katonáinknak, tehát nékünk, itthon lévőknek nélkülöznünk kell a bőr-nemeket, különösen a talpféléket, mert az nincsen, tehát pótolnunk kell azzal, a mivel tudjuk, igv pótoljuk a tartós és olcsó impregnált diófatalppal. A faczipők a nyugaton már régi idő óta használatban vannak. A mi népünk azonban — kivéve a nyugat-magyarországiakat — megvetette a faczipöket, sőt saj nálattal nézte azoknak imitt-amott viselői", tehát a faczipő nálunk nem honosodott meg. Most már meghonosodik az bizonyos és létjogot kér magának különösen a fatalp, amely a czipőt nem teszi kényelmetlenné, de idomta- lanná sem A fatalp gyárra midőn felhívjuk közönségünk figyelmét, jelezzük egyben azt is/ hogy a gyártelepen nemcsak készítik a fatalpakat, hanem meg is talpalják a czipőt, csizmát a kívánalomnak megfelelően, mert a gyártelep nemcsak a fatalp gyártására hanem a lábbelik szakszerű talpalására is berendezve van és ami a fő, egy pár czipő talpalása csupán 3 K 50 fillérbe kerül. A katonák husvétja. A hadügyminisztérium kilátásba helyezá hogy amennyiben a szolgálat megengedi, a keresztény katonák április 21 én és 23-án szabadságot kapnak. E rendelkezés ki fog terjedni a fogolytáborokra és a táborokon kivül dolgozókra is. Márczius idusa. Kit dicsérjek meg, tudom Kit ne dicsérjek meg, nem tudom. Hiszen a márczius 15-iki ünnepélyen szereplők valamennyien, a nagy naphoz méltó ambiczióval állotta meg helyét és roindenike őszinte elismerést és igazi dicséretet érdemel. Csodálatos lélekkel van megáldva ez a mi nemzetünk. Bámulatot kelt harczi dicsősége és lelki finomsága amellyel a magyar nemzet nagy ünnepét méltatja, dicsőiti elragad a jobb jövő fényes boldog országába. A polgári leányiskola műsora a következő volt volt: 1. Fel magyar. Énekelte a kar. 2 Gyóni Géza : Ének a gránicról. Szavalta Princz Valéria 3 Paderewszky: Menuett. Zongorán előadta Révész Ilma. 4 Révai Károly: Alezredes ur Krizmanics. Szavalta Révai Erzsiké. 5. Ünnepi beszéd. Tartotta Demeter Dezsőné polgári isk. tanítónő 6 Lengyel ima. Énekelte a kar. 7. Tóth: Az utolsó honvéd. Szavalta Káp- lány Sári. 8 Liszi: Magyar rapszódia Zongorán előadta Campian Juliska és Szántó Rózsi. 9. Szász Károly: A Turi-fm története. Szavalta Kiss Mariska 10. Szávay Zoltán : Mennek a harangok. Szavalja Günther Dalma. 11 Bohm: Spinnlied. Zongorán előadta Aimer Ida. 12 Jön a Tavasz. Szavalta Márton Irma tanitónő. 13 Himnusz. Énekelte a kar. Sioll Béla záróbeszédében meg köszönte a szereplőknek hazafias fáradozásaikat és az ünnepélyt bezárta — Az állami főgimná- z,um Petőfi-önképzőköre márczius 15 én d. e. 10 órakor a főgimnázium tornatermében tartott ünnepet. Műsor: Himnusz Bellin: Norma-nyitány. Előadta a főgimnázium zenekara. Szávay Gy. Költemény. Szavalta Fftley Gusztáv. Komócsy- Mosonyi. Szentelt hantok. Énekelte a főgimnázium 4 erre vonatkozó javaslata. 2) A város tanácsának jelentése a nagybányai kir. Erdőkiucstár részére a város erdei iparvasutján fuvarozandó tüzifamennyiség szállításának biztosítása ügyében megtartott tárgyalás eredményéről. 3.) Nagybánya város takarékpénztárának igazgatósága az 1915. évi zárószámadást a tkpzri választmánynak közgyűlési jegyzőkönyvével együtt beterjeszti. 4.) A város tanácsának jelentése az István király szálló alatti X. bolthelyiség haszon bérbe adására meghirdetett árverés eredménytelenségéről. 5.) A város tanácsa a felsőferne- zelyi liszteiő malom haszonbérletére Marosán Károly fernezelyi lakossal megkötött szerződést jóváhagyás végett beterjeszti. 6.) Brach Simon nagybányai lakos ajánlata Zrinyi Ilona-íéri 1. számú házasteleknek örök áron való megvétele iránt s a város tanácsának erre vonatkozó javaslata. 7.) A város tanácsának javaslata a Pesti Hazai első takarékpénztárnál fennálló 100.000 K-ás folyószámla kölcsön visszafizetési határidejének meghosszabbítása iránt. 8.) Ugyanannak javaslata a vízvezeték és erdei iparvasútnál alkalmazottaknak háborús segélyben részesítése iránt. 9) A nagybányai gazdasági egyesületnek kérelme a munkáshiány pótlása tárgyában s a városi tanácsnak erre vonatkozó javaslata, 10.) A város tanácsának javaslata a városi kézbesítőknek háborús segélyben való részesítése iránt. 11—12.) Érdemleges határozathozatal Láng Rozália és Pap György illetősége ügyében. Romániában élő erdélyi honfitársaink be vonulása. Az ?őreg népfölkelők jmostani bevonulása alkalmával Romániából nagy csoportokban érkeztek székely és románajku hadköteles népfölkelök akik már hosszú idő óla Romániában tartózkodnak, ott megélhetést találtak és most önszántukból, hazafias elhatározással hazajöttek, hogy részt vegyenek a haza védelmében. A román kulturliga hetek óta izgatott, hogy az ott élő magyarországi románok tagadják meg hazafiságukat. Mindennek ellenére a székelyekkel együtt a románok is tömegesen fölkeresték a főkonzulátust és a kiket a sorozó bizottság alkalmasnak talált, azok egy percig sem haboztak, hogy honpojgári kötelességüknek eleget tegyenek. Amikor a múlt héten a Bukarestben élő románok nagy csoportokban a pályaudvaron megjelentek, hogy Magyarországba hazautazzanak nagy sokaság vette körül őket. Népfelkelőink férfias nyugalommal búcsúztak övéiktől, otthagyták családjukat, gyermekeiket és elutazlak a határ felé, hogy hazai főidre érve, jelentkezzenek ezrede- iknél. Az aranka Irtása. A rendőrkapitány szigorú rendeletben hívta föl a gazdákat az aranka irtására. Aki a rendeletnek eleget nem tesz, súlyosan megbüntetik. A gör. katholikusok a Gergely-naptárért. A gör kath hivők kérelemmel fordullak a hajdudovezetőivel abból kijön és szintén felfelé húzódik, De nem tett száz lépést sem, leült a hóba és a vezetők nem tudták többé felállítani, ölbe visz- szavitték a menedékházba és megtörtént a második győzelem a Britt Egyesült-királyság felett. Pár órai kincs hegymászás után az úgynevezett Tour-de-dromadairc-hez érkeztünk; deákkor már annyira erőt vett rajtam a hegyibetegség, hogy a szivem roppant sebességgel lüktetett, és a számon véres hab mutatkozott. A csúcs száztíz méterre volt felettünk. Éreztem, hogy tovább menni nem tudok és hogy a túra közvetlenül a csúcs alatt bukik meg. A vezetők ösztökéltek, hogy gyorsan folytassuk a felmenetelt, mert, ha késlekedünk a lemenetelné! reánk sötétedik és a borzasztó hidegben megfagyhatunk. A Tour de aromadaire a hegy éle, amelynek mindkét oldalán rettentő mélységek vannak. Az ut oly. keskeny, hogy alig 30 centiméter széles. Kábult fejjel ezen átmenni igen veszélyes. De nem törődtem semmivel. Kibontottam a második üveg pezsgőt is, s amennyi erőt az adott, nekivágtam a hátralevő résznek. Hogy mikép jutottam a Tour de dromadairen át, arra magam sem emlékszem. Kötéltánc volt 4700 méter magasban. Elég az hozzá, hogy 1906 év augusztus 25-ón délután félhárom órakor a Mont-Blac ormán állottam. E helyen van r Janssen féle Observatorium, egy a hóba bedüit faépü’et, amelynek léceit egy millió frankért szállították fal a chamonyxi vezetők a hegycsúcsra; és minden éven Janssen párisi csillagászt több ezer francért felhozzák hordágyon a hagycsucsré. Rendszerint junius 21-én, Most a vezető mellém állott. Gratulált a Mont-Blenc megmászásához és kivett a zsebéből egy üveget, a melyben oxygón tartalmú folyadék volt. Abból egyet-kettőt hörpintettem és a következő pillanatban úgy éreztem, hogy semmi bajom nincsen, minden betegségtől mentes vagyok és eszmélő képességemet teljes mértékben visszanyertem. Körültekintettem. Európa legmagasabb pontján állottam. A tájkép amely elém tárult a gyönyörű szép időben koloszális volt. Kétszázezer négyszög kilőméter területre terjed a láthatár. Belátni Franciaország, Svájcz, Olaszország melyébe. Délre látszik a Földközi tenger sávja. A Genfi-tó, amely mellett három órát megy a gyorsvonat, úgy néz ki innen, mint egy nagyobb pocsolya. Emberi házak egyáltalában nem látszanak és rögtön az az érzés kapja meg a fennállót, hogy az emberek is apró lénysk, akik láthatatlan földi lyukakba éinek, mint például az egerek, vagy vakondok. Mert a magasság mia- dsn emberi müvet a földdel egyenlővé tesz, és ami alulról gyönyörű szép palotának látszik, felülről nem egyéb, mint a sárnak egy kidudo- rodása. A Mont-B!anci tájkép nem ad nagv változatokat. Hatása a színek különbözőségeiben van, mert a magassága oly nagy, hogy ami rajta alul van, az egy sikbats lévőnek látszik. Éppen ezért nagyon sokan csalódnak a Mont-Blancról látható tájkép szépségében. Gyönyörűen tagolt részleteket várnak és mindenütt körül szines, de sík területet kapnak. Csak később, midőn már lejött az ember a Mont-Blancról és visszaemlékezik reá, akkor érzi, hogy ez a tájkép egyike volt a leg- klassicusabbaknak, a legmonstruozusabbaknak, a mely csak emberi szem elé tárulhat. Az emlékezés erre a tájképre annyira élénk és el nem mosódó, hogy ebből az állandóságból veszi észre az ember annak klassicus páratlan voltát. A tájkép megszemlélése után a zsebemben lévő kis zászlót a Janssen Observatorium kinyúló lécére illesztettem és amint egy nappal később megtudtam, Chamouyxban az angolok között — akik az angol zászló megjelenését várták — n magyar háromszinü megjelenése nagy forradalmat keltett, ök mindjárt az angol tourisztika lehanyatlását kezdték emlegetni. A csúcson 20 perest időztünk. Azután más utón, még az nap este leereszkedtünk a Grands-Muiets-hoz és másnap délbe Chataonyxba érkeztem. (Vége.)