Nagybánya, 1916 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1916-04-13 / 15. szám
És A vidéki újságok alkonya humoros, élezés thémája igy válik az in- telliges közönség semmivel sem menthető nagy közönye miatt rideg valósággá! é. m. 1915. április 13. ___________________________ Há tas Izsgiszstüii kérdések. Április 12. Gladston, Anglia egyik legkiválóbb államférfié, mondta egyszer, hogy: »amely nemzetnek közegészségügyi viszonyai tartós hanyatlást mutatnak, az a nemzet a politikai hatalom tényezői között komolyan nem vétethetik számba«. Széli Kálmán, a nemrég elhunyt nagy magyar államférfiu, ezt a tételt igy fejezte ki »A nemzetek tettképessége és hatalmi állásának egyik főtényezője a kedvező közegészségügy!« Ezek az egészségügyi axiómák talán sohase bírtak aktuálisabb jelentőséggel, mint ma, amikor az Európára szakadt háború az egészség- ügyi ártalmak tömegét zuditotta az emberiségre. Már a korábbi háborúk tapasztalatai is azt igazolták, hogy a háborúskodó felek, a harezban álló hadseregek nyomában a legkülönfélébb járványok, fertőző bajok kullognak, seílengő, orvul támadó ellenség gyanánt. A katonai egészségügy a maga háborús adminisztrácziójába, védelmi szervezetébe épen e tapasztalatok alapján már beillesztette a fertőző betegségek, háborús járványok elleni egészségügyi óvóintézkedéseket. A mai világháború programmszerüeu igazolta a korábbi tapasztalatokat. Alig hogy összecsaptak az ellenfelek, rögtön kiütött a sok háborús járvány: koiera, kiütéses tífusz, himlő stb. és fokozottabb elterjedésü lett a sok állandó jellegű fertőző betegség, a tuberkulózis, a vene- reás bajok stb. A mai háború azonban nagyszerű tanulsággal is szolgált, ez a tanulság a prevencziónak, a megelőzésnek, a profilaxisnak meglepő diadala. Élénken emlékezhetünk mindnyájan arra, hogy az északi harcztérről a háború első hónapjaiban mennyi járvány szivárgott be a Hinterlandba s hogy a katonai egész- ségügyi szolgálat nagy apparátusa mellett is például Debrecenben ezerszámra pusztultak el a kolerás megbetegedettek. Ugyancsak a háború első idejére esett a kiütéses tífusznak járvány- szerű fellépése, amit főként a különböző rovarok, legyek és telük elszaporodása okozott. Ma a két legfőbb háborús járvány, a kolera és kiütéses tifusz elleni védekezés kérdése, amely pedig úgy katonai, mint orvostudományi körökben komoly és aggodalmas probléma volt, szinte megoldottnak látszik. Hiszen mintha csak a messzi múlt emléke volna a rettegtető kolera és kiüléses tifusz járvány. A széleskörű és alapos megelőző intézkedések, a profilaktikus egészvülrő! valóan búgott mintha odabenn a szivében vonná a hegedűs. Mindakét fülében csengve, dalolva pengett a cimbalomszó, mintha fehérlábú, friss, fiatal menyecskék sietnének végig a nedves réten, az esőszemek kis sarkantyúk módjára csengve hullanak a mozdulatlan tó vizére. — Adjanak hurkát — mondta Ábrándi és kinyújtotta a kezét. De most a háziasszony ment el mellette, mint egy forrőságos kövér fehér lúd ; a nagy, meleg kezek az Ábrándi nyakához simultak, mire a színész mindkét kezével az asszony meleg szoknyájába fogódzkodott. Az asszony nevetve vert a hátára. Ábrándi, midőn magához tért, igen kényelmetlen helyzetben találta magát. Valami szűk szekrényben feküdt, a mely minden oldalról nyomta a testét. Hideg volt és valahol havas szél süvöltött a sötétségen, de tető alatt volt. Elgémberedett karját kinyújtotta és tapogatózni kezdett. Igen, valami nyitott szekrényben feküdt. Forgács gyantaszagát érezte, aztán hideg hó hullott valahonnan. — Hol az ördögben vagyok ? — dőrmögte fogvacógva, mert egyszerre igen rosszul érezte magát. Nagynehezen kimászott a ládából. Végigtapogatta a tagjait. A köpenyege a nyakában volt, de most úgy húzta, mint valami nagy denevér- szárny, De azért mégis jó volt a köpönyeg valamire. Gyufaskatulyájában gyufák csörrentek meg valamelyik zsebben. Ábrándi felléiekzett, mintha valami nagy veszedelemből menekült volna meg. NAGYBÁNYA ségügyi védekezésnek gondos végrehajtása, mind a két szörnyű járványt csirájában elfojtotta. Olyan nagy szocziális és egészségügyi diadal ez, aminőre még a legszakértőbb körök sem számítottak. A kiütéses tífusznál a profilaxis lényege az volt, hogy kiirtották a járványt okozó rovart, a tetüt s ezzel útját állták a járvány továbbterjedésének. A kolerajárvány ellen pedig foga natositolták az ismert megelőző intézkedéseket s teljes eredményt értek cl. A háború járvány-veszedelmeiről tehát bővebben nincs mit mondanunk. A járványok iszákját gondos kezek bekötötték s az emberiséget ebben a vonatkozásban megóvták a megtizedelteléstől. Annál nagyobb probléma az állandó fertőző betegségek elleni védekezés s ezek között is elsősorban két végzetesen romboló erejű betegség, a venereás bajok és a tuberkulózis elleni védekezés. Ami a nemi betegségeket illeti, a háború ezt a súlyos egészségügyi ártalmat hihetetlen módon felfokozta. A statisztika érdekes megállapításokat produkál e téren Scholz Vilmos königsbergi tanár szerint Németország lakosságának 10%-ü syphilissel van fertőzve. Ezen adat, ha Magyarország lakosságát 20 milliónak vesszük, mináiunk 2 millió fertőző esetnek felel meg E kétmiliiónyi némi beteghez tartoznak azok, kik részben aktiv luetikusok, részben betegségükön már átestek és annak utókövetkez- ményeií valamely alakban többé-kevésbbé siny- lik. Hol van ezenkívül még a gonorrhea, amiről a statisztika azt tanítja, hogy a nagyvárosokban 30 éven aluli férfiak átlag kétszer kapják meg ezt a betegséget, vagyis, hogy a nőtleneknek körülbelül 80 százaléka szenved ebben a betegségben. Ha pedig a 30 éven aluli férfiak számát 3 milliónak vesszük, ez esetben csupán a gonorr- heávai fertőzöttek száma több mint 2 millió És bot vaunak még a megfertőzött nők, a férjes asszonyok, az újszülött csecsemők ? A nemi betegségek romboló hatása kiszámíthatatlan. Tönkreteszi a munkaképességet, megállítja pályafutásában a fertőzött férfit legszebb é etidejében. Sújtja az államot, a társadalmat, az egyént, káíösitja a munkaadót. A közgazdaságra, a közegészségügyre, a népességre, a szaporodásra egyuránt a legvégzetesebb csapás tehát, ugyannyira. hogy Gruber müncheni professzor azt mondja : »Áruló minden orvos, aki hazájában e betegségek leküzdése érdekében, ott, ahol lehet és ott, ahol tud, szót nem eme!.« Az a kérdés most már, hogy a háború folytán beállott nagymértékű fertőzés végzetes következményei hogyan volnának elhárithaíók ? Magától adódik a feladat, hogy itt is a prophylaxis segítségével álljuk útját a fertőzés továbbterjedésének. Ami e téren ma a háború folyama alatt megtehető, az vajmi kevés. A fő erőkifejDidergő kezével ráreccsentette a gyufát. Kopár, salótrooios teremben volt, a lábánál nyitott koporsó, abban feküdt idáig. A gyufa ellobbant, mert Ábrándi retteneteset Ordított A magasban mozgás keletkezett, mintha nedves denevőrszárnyak repkedtek volna feje fölött. Valami vijjogott a sötétben. E_gy másodpercig a rémülettől megdermedve állott Ábrándi, majd uj gyufára gyújtott merev kezével. Ott feküdt a bőröndje, a salétromos falon keskeny lőrésen jeges szél dudált befelé, el- fujta a gyufát, de inár észrevette Ábrándi a vasajtót, a mely a falban feketéílett. A bőröndöt, mindenét, vagyonát felkapta és sz ajtónak szaladt. Az ajtó csak nehezen engedett, mert kívülről a hóvihar betemette, de mégis csak kikerült Ábrándi a fergeteges sötét éjszakába. Egy ismeretlen város sötétlett körülötte, kerek fekete torony mögötte ... A szál elsikol- tott a füle mellett, mintha cimbalomszót hozott volna messziről. Erre lassan eszébe jutott Ábrándiaak s barátságos, zenés ház, hol az estét töltötte. Gyorsan ügetni kezdett a mély hóban, kifelé a városból. Utközbon azonban valami mégis feimsiegiíeiíe. Egy meleg asazonykéznek az emléke, a melynek forróságát néha a szivében, néha a kezében érezte, a mint sebesen kifelé igyekezeti a városból. A kezét a mely az asszony szoknyáját érintette, a kabátja alá dugta, mert azt képzelte, hogy valamely illatot hozott magával a kezén a barátságos lakomáról. Krúdy Gyula. 3 tés e téren a háború utánra maradna. A békekötés után hazai ocsátandó katonák védelméről és gyógyításáról keli gondoskodni. Meg keli akadályozni, hogy a családi körükbe visszatérő har- ezosok megrontói, megfertőzői legyenek családjuknak. Wolf, strassburgi tanár szerint ez a veszedelem sokkal fenyegetőbb, mint ahogy a iaikusok hiszik. Szerinte nemcsak a fiatal, nőtlen, hanem a nős, családos katonáknak is igen nagy perczentje meg van fertőzve. A katonák közül 39°/0 hazulról, fil°/0 a katonaságnál szerezte baját. A háború előtt minden 10 ezer katona között 550 volt nemi beteg, amiből Nékám Lajos egyetemi tanár azt következteti, hogy a háború elején 750 000 venereás katonával indultunk hadba. Mennyivel szaporodott azóta ez a létszám ! Hiszen megállapított tény, hogy az 1870 iki háború két nyugati, czivilizált ország közölt folyt I le, amely országok harezos katonái az egészség- ! ügyi védekezés tekintetében felvüágosodotíabbak ! voltak s ha ezzel szemben azt tekintjük, hogy mi I Európa egészségügyi tekintetben legeimaradoí - ! tabb országaival harczolunk, Oroszországgal. I Szerbiával stb., akkor biztosan lehet következ- I telni a fertőző esetek aránytalanul nagy meg- ! szaporodására. Orvosi föladat az, hogy a nemi betegségek különböző egészségügyi következményei fölsoroltassanak, de a szociológust annyira érdekli ez a baj, hogy nem árt, ha általánosságban e következményekről is megemlékezünk. A vérbaj nem pillanatnyi életveszélyt jelentő betegség, j hanem idült, lappangó, évtizedekig elnyúló bán- í íalom, amely katasztrofális jelleget csak idősebb i korban öli valamely szerv megbetegedése foly- ■ tán. Az utókövetkezmények száma rendkívül nagy, a haiottkérai bejegyzésekben mint vesebaj, agybaj, szívbaj stb. szerepel, hoiott a valóságban valamennyi egyszerűen syphilis. A venereás bajok azonkívül, hogy aláássák a megfertőzöd egyén munkaképességét, megrö viditik az életét is Az életbiztosító intézeteknél készült statisztika szerint a syphilis átlag mintegy hat évvel rövidíti meg az egyén életéveit és minden harmadik megfertőzött a syphilis ulókö- vetkezményében hal meg. E statisztika szerint Magyarország két milliónyi megfertőzött venereás betegéből 6—700.000 ember pusztul ei a syphilis valamely utóbetegségében. Ezekulán kétségtelen, hogy a közel jövő egyik legégetőbb feladata a nemi betegségek továbbterjedésének leküzdése és a baj gyökeres gyógyítása. E föladattal e sősorban az államnak keli foglalkoznia, de segítségére lenni a társadalomnak is. Egy társadalmi szervezet, a Venereás Betegségek Elleni Országos Védőegyesü- leí nemrégiben ankéteket tartott e tárgyban s az ankéteken kiváló orvostanárok, szociológu sok foglalkoztak e kérdéssel. Az Országos Védőegyesület programmot terjesztett az ankétek elé s e programmjában azt tervezi, hogy fölállít egy nagyszabású országos katonai és családi védelmi központot, ahol egyrészt a rokkantüggyel párhuzamosan gondoskodik a hazatérő katonaság gyógyításáról, másrészt különböző mentő intézmények, vcdőáilomások országos szervezésével arra törekszik, hogy prophylak- tikusan megakadályozza az újabb fertőzések keletkezését, a romboló betegségnek a családi szentélybe való behurcolását s igv nemzedékek tönkretételét. Kütföldön, elsősorban Németországban, e léren már jelentős kezdeményezések is történtek. Hamburgban, Lübeckben, a Hanza városokban már működnek olyan gondozó-in- léz tek, amelyeknek föladata elsősorban a megfertőzött egyének gyógyítása E városokban életbiztosítási alapon létesítettek ezek az intézmények. Az országos védőegyesüleí a maga akciójában biztosítani kívánja a törvényhatóságok, községek, városok, életbiztosító és munkásbiz- tositó társulatok támogatását s főként a két utóbbi szervezet támogatására helyez nagy súlyt, mert mind a két szervezetnél fontos anyagi érdekek fűződnek a kérdés elősegítéséhez. A munkásbizíositó pénztáraknak munkásvédelmi szempontból fontos a nemi bajok elleni védekezés, mert ez a métely elsősorban a munkás- néposztályt sújtja A munkásbizíositó pénztár épeu a napokban tartott szaktanácskozást a védekezés kérdésében, amelyen fölmerült az a kivánalom, hogy a venereás betegek ezentúl tftrzs- lapoztassanak s az egyik előadó vérvizsgálati laboratórium és egy kizárólag venereás rendelő felállítását sürgette. Természetesen mindez a munkásbizíositó kebelében történnék. Meg te-
