Nagybánya, 1915 (13. évfolyam, 26-52. szám)
1915-07-15 / 28. szám
Előfizetős! árak: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—Iá oldalon. Felelős szerkesztő: ÉGLY MIHÁL Y. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veresvizi-ut 14 szám, ahova lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő Üzletében is. Uj értékek. Julius 14 Uj értékek nőnek a harczterek vérre! áztatott mezőin. A huszadik század gyermekei, akiknek még legtöbbje előtt j ismeretlenek voltak a háború borzalmai, ! ma millión meg millión állnak szemben immár majdnem egy éven át a halál ; fagyos tekintetével Akik eddig a kultúra eszközeivel, keresztényi hitben élve a békés szorgalomban keresték az élet feladatait, akiket példás fegyelembe szorított a hazai törvény, ma féktelen tusában élik napjaikat. Mi, akik itthon maradtunk, nagyjában a régi elvek mellett élünk és nem is gondolunk arra, hogy életcéljainkon valamit változtassunk. De milyen változások mennek azon testvéreink lelkében, akik minden gyöngédséget nélkülözve, testben, lélekben megedződve, állandóan a legnagyobb erőfeszítésben élnek ál j hosszú hónapokat. Akik onnan visszajönnek, egy uj világnézetet hoznak magukkal haza, melynek alapvonásai ott kelnek életre, mikor a golyóáradat bajtársakat sodor el egymás mellől, mikor a rettenhetetlen harcos ellenséges katonával osztja meg utolsó kenyerét, mikor feitartózhatallanul kegyetlenek, vagy istenien nagylelküek. Az emberi szenvedélyek hatalmas skálátját .szólaltatja végig a háború rengeteg alkalma. E rendkívüli hatások olyan nyomokat hoznak tétre az emberi lélekben, melyben a világfelfogás útját föltétlenül uj irányokba terelik. Ez az uj felfogás, mely valósággal, a harcterek vérgőzéből nő nagyra, föltétlenül erőteljesebb, keményebb, mélyebb és emberibb lesz, mint a régi. A hallatlan erőfeszítések, a közös munka ereje, az önfeláldozás fölemelő példái csak értékes reakciókat válhatnak ki a telkekből. Akik onnan hazajönnek, első sorban is megedződnek minden küzdelemre. Ez az edzettség az erősek akarata, az öntudatos bátorság föltétlenül érezteti hatását politikai, társadalmai és gazdasági életben egyaránt. Akik onnan visszajönnek, magukkal hozzák az élet komolyságát, a testi és lelki erő megbecsüléséi, az embertársak szereidét, mellyel az egyéni rátermettség és a buzgóság honorálásán kivid egy uj hatalom keménységével és öntudatával helyet fognak követelni a jogosnak minden terén. A visszatérő milliók az emberek nemesebb egyenlőségét, az anyagi javak igazságosabb eloszlását fogják az uj 'világfelfogás irányé isméjévé tenni. Akik onnan visszajönnek, más szemmel fogják nézni az életet és a háláit. Az életet jobban becsülik, a háláit kevésbbé félik. A régi eszméket újak, frissek, erőteljesek fogják felváltani. Törekvéseik, vágyaik nem lesznek többé azonosak az itlhonmaradottakéval. Az ők uj, értékes világfelfogásuk pedig győzelmesen fölébe fog nőni a mieinkhek. ük a nemzet vére, ereje, a nemzet testébe uj vért, közéletünkbe lisztultabb felfogást, lelkűnkbe ujérlékeket ők fognak bevinni. Ebből a felfogásból, mely vérből, vasból,szenvedésből és diadalból fog kialakulni, uj erőt fog meríteni a tudománv és művészet. Az uj felfogás, mely magasabbrendü közösséget teremt az együtt harcolók között, nemzeti állammá fogja fejleszteni Magyarországot. A háború a harezosokat sokkal magasabb erkölcsi erőkkel fűzi össze, mini ahogy a nemzetiségi külömb- ség elválasztja, Ez a magasabb emberi érték a jót a jóhoz, a derekat a derékhoz fűzi. Ebben a gigászi küzdelemben pedig a magyar az, mely a legtöbb emberi értéket tudta felmutatni és a magyar az, amelyik minden értékét a legönzetlenebbül viszi a megsemmisülés eié. A bajtársi megbecsülés, a jóban- rosszban való testvéries részvétei és különösen a magyarság nagylelkű előretörése magával viszi Magyarország népeit, sőt hevülete kicsap az ország határain kívül is. A nemzet őserejének eme impozáns megnyivánulása kereteket kovácsol a a jövő fejlődésére nézve. Ebben a keretben fog elhelyezkedni minden uj eszme, amint a magyar nemzeti államban minden népfaj. Az emberi jogott világosabb előtünése és respektálása eiő- fogja segíteni egy magasabb közösség kialakulását, melynek tisztább közélet, emberibb erkölcs építi ki az alapját. Ennek pedig értékes elemeit, mint a háború nagy tanulságit, azok hozzák haza telkükben, akik a harcterekről visz- sza térnek. A „Nagybánya“ tárczája. Apróságok .* Baczillusok. Veit egyszer egy fiatal ember, a kit gyermekkorában beoltottak himlő ellen. Majd difíeritisz ellen. A7. ifjú nőtt és vele fejlődött a bacillus- isme. Gondos szülei beoltották tüdővész ellen is. Majd, a mikor a baeilius-tudomány újabb lépéssel előrehaladt, beoltották rák ellen is. Az ifjú nagyon boldog volt és nagyon egészséges. Mert már nagyon bevolt olíva. De a tudomány utjai beláthatatiasok. Egy angol orvos fölfedezte a részegeskedés baciilusát. Az ifjú, aki nagyon vigyázott az egészségére, habozás nélkül beoltatía magát részegeskedós ellen is Egy franczia orvos időközben rájött arra, hogy a tengeri betegséget is baciliusok szülik. Az ifjú — noha semmi ktdve r.em volt tengerre szállni — sürgősen beoltatta magát tengeri betegség ellen is. Mondanom sem kell, hogy pestis, kolera, kanyaró, hagymáz, fejfájás, gyomorégés, zsába, fogfájás és vakbélgyulladás ellen is be volt oltva. Nemkülönben szívdobogás, szemfájás, füibaj, *) Mutatvány Heltai Jenő Lim-lom most megjelent könyvéből. nátha, elhízás, soványság, légcsőhurut, gégesorvadás, lyukszembaj és körömgyuladás ellen is. Egészen nyugodtan élhetett volna, ha a nagy orvosok kutató elméje folyton újabb es újabb baclllusokat nem fedez föl. A fiatal ember, aki nagyon vigyázott arra, hogy soha semmi baja ne legyen, mindenkor együtt haladt a tudomány- nyak Ennek köszönhette, hogy egy-kettőre meghűlés, influenza, csuz, köszvény, idegesség, vérszegény és gyermekágyi láz ellen is be volt oltva. Azután beoltották mérgezés és nyakszirt- merevedés ellen. Ekkor azt hitte, hogy már minden ellen be van öltve. Mily tévedés! Még nem volt beoltva: szédülés, ájulási rohamok, vérmérgezés és egy csomó diszkrétebb természetű betegség ellen. A fiatal ember rohamlépésben pótolta ezeket a hiányokat. A sok beoltáásnak azonban káros következményei voltak. Az össze-vissza oltott ifjún az elmezavar tünetei mutatkoztak. A mi nem is csoda. A sok mindenféle szérum annyira összevissza volt zavarva szervezetében és olyan szeszélyesen működött, hogy bele kellett bolondulnia. Az orvosok megállapították, hogy a boldogtalannak paralizise van. De az ifjú nem hiába futott versenyt az orvosi tudomány vívmányaival. A tudomány hálás azokhoz, a kik hisznek benne. Ugyanakkor, a mikor az ifjú megkapta az egyetlen betegséget, a mely ellen nem volt beoltva, egy skót orvo3 fölfedezte a paraziiis baeiliusát. Az ifjú meg volt mentve. Beoltották paraziiis ellen is és gyógyultan bocsátották el az intézetből. Amikor az ut- czára kilépett, boldogan igy szóit: — Most már nem félek semmitől! E pillanatban egy tégla esett a fejére. Az ifjú szörnyet halt. Tégla ellen nem volt beoltva. Szabadjegy. 1. — Bernát — szólt egy délben Bsrnáíné az urához — Dagy dolog történt. — Micsoda ? — Kaptam egy szabadjegyet a Kültelki Színházba, a mai előadáshoz. Egy páholyt. — Megörültéi? — Nem. — Hát hogyan jutottál hozzá ? — Cbuporkay kisasszonytól, az ünnepelt primadonnától kepiam. — Még egyszer kérdezem, hogy megőrültél-e? Honnan ismered Gsuporkay kisasszonyt ? — Közös kalaposnénk van és mind a ketten egy kalapra alkud unk. La átengedtem neki, erre hálából küldött egy páholyt. — És te elfogadtad? — Miért ne? mért ne menjünk mi is egyszer ingyen színházba ? 2. — Minthogy a Kültelki színház elég messze van, kivételesen fiakkeron megyünk — mondta este hét órakor Bernáíné.
