Nagybánya, 1915 (13. évfolyam, 1-25. szám)
1915-03-04 / 9. szám
1915 márczius 4. a kényelmes kamatozással elégszik meg; ezt azonban minél nagyobbat kíván, holott i amit megbir a vállalati, azaz üzleti élet, azt nem bírja meg a földmives és nyerstermelő, j Most a tőke nem nézi az üzletet, csak a kamatot s igy öntudatlanul a takarékpénztári j üzemet terheli, másrészt a vállalkozásra nem ad kellő alapot s igy a tőke bizonytalansága miatt nem engedi a vállalkozás s ezzel a vállalkozni akaró szellem fellendülését és megerősödését. Ha a bank meghagyatik a maga szabad mozgásában, mind nagyobb tőkéket fog egy uj üzleti solid eljárással az üzleti életnek meghódítani s ha annak folyományát és végeredményét tekintjük, kiszámithatlan fellendülésre juthatunk a fejlődésben, ha a tőke egyrésze a vállalati szellemet megteremti. Kihatása van annak az ipar minden ágára, egész a művészetig, hisz látjuk, hogy ahol van vállalkozás, ott van munka s hol munka van, ott virágzásban van az élet. Nem ellenkezik a bank a takaréki üzlettel, mindkettő parallel halad s egymást kölcsönösen kiegészítik, mint ikertestvérek, de ha össze vannak nőve, egymást gátolják a haladásban, mint a hírhedt siami ikrek. Ha fejleszteni akarjuk a pénz- és köz- gazdasági életet, meg kell barátkoznunk azon factummal, hogy a bank és takarékpénztár nem egynemű vállalat; el kell ezt választani s még a bankvállalatokat meg kell hagyni a kereskedelmi törvény körében, addig a vidéki takarékpénztárakat, mint közgazdasági és pénzügyi közintézményeket önálló törvénnyel kell szabályozni s megkövetelni annak feltétlen biztonságát s ezt anyagi és büntető hatályú cautelákkal látni el, hogy ott a közönség pénzértéke hozzáférhető és biztos őrizet alatt álljon, de ép azért, hogy ilyen lehessen, meg kell adni a biztonság megteremtésére szükséges módokat is. A takarékpénztár hivatása eszerint az lenne, hogy a maga tőkéjét s fedhetlen jellemét és pontos eljárásait adva biztosítékul a közönség megtakarított tőkéjét betétül efogadja s azt szabályai szerint kamatozólag kezelje szükségei szerint és a betevőnek kívánatra lehetőleg gyorsan visszaadja. ___ ! Háborús gondolatok. — Irta: Dr. Kosntány Ignácz. — II Mindezekből az! láthatjuk, hogy azok a ; magyarázatok, melyekkel némelyek a háború I okát megfejteni iparkodtak, nem kielégítők. Ezek után vájjon szabad-e nekem is e kérdéshez hozzászólani és itt elmondani azt, mit az én lelki szemeimmel tisztán látok, de szavakba öltöztetni talán úgy alig ba tudok. Én úgy látom hogy a háborúnak igazi oka nem található fel ebben vagy abban a körülményben külön-külön, hanem igenis a mi összes művelődésünk egyetemes irányzatában és annak egyetemes bajában. Ez a baj, mely a mi művelődésünkön egészen felismerhető, abban áll: hogy : értelmi művelődésünk bámulatos eredményei I mögött erkölcsi művelődésünk messzi elmaradt Ez a nagy aránytalanság okozza aztán az emberiség világéletében azt a kóros állapotot, mely : szerint civilizációnk egyik válságból a másikba I esik és annak szédületes emelkedését mélységes ; j bukás váltja fel. A civilizáció világosságát vak sötétség, melyet ekrazit bombák és égő városok j tüze világit meg Es most bocsássauak meg ha hozzáfogva nézeteim kifejtéséhez talán egy kissé száraz és unalmas leszek. Elős’őr is arra kell válaszolnom, mit ér- j i tünk civilizáció alatt. A Teremtő bennünket, j embereket igen sokoldalú tehetséggel és képességekkel ruházott fel. De ezek a képességek mindmegannyi szunnyadó erők, az Isten csak megadta azokat, de nekünk, embereknek feladatunk hosszú és keserves munka és fáradság árán azokat életre ébreszteni és fejleszteni. Nem is egy ember munkája ez, hanem az egész emberi nemé. Művelődés alatt kell értenünk az emberi nemnek azt a munkáját, melylyel vele- j született erőit és tehetségeit fejleszti, az anyag- ! világot pedig meghódítja azon célból, hogy az j emberiségnek világéletét szebbé, jobbá boldo- j gabbá tegye. Az ember lelki éleiének két nevezetesebb \ irányzata az embernek értelmi munkája és ér- j zelmi világa, Az értelem munkája abban áll, hogy a | körülöttünk levő világgal és annak jelenségeivel j megismertei. Ebben a munkában hihetetlen ered- j ményeket értünk el. A természetet, annak erőit j és működését ma már jelentékenyen ismerjük j s a technika vívmányai, az élettan, az orvosi j tudományok bizonyítják a nagy haladást. De az értelem munkáján kivid van még egy más világ is: az érzelmek világa, az érzelmek utján közvetlen tudjuk meg, hogy élünk, vagyunk, létezünk. Az érzelemben saját magunkat érezzük, érezzük NAGYBÁNYA _ a saját magunk hogylétét, bajunkat, boldogságunkat, az élet javait, szenvedéseit. Aki semmit se érez, se jót, se rosszat, az meg van halva Az érzelmek csak kétfélék lehetnek, vagy kellemesek, gyönyörködtetek, vagy kellemetlenek, fájdalmasak, de már az érzelmek tárgyai sokfélék lehetnek, mégis két főosztályba szokás osztani: esztétikai és erkölcsi érzelmekre. Ezek közül az erkölcsi érzések azok. melyek bennünket ez alkalommal különösen érdekelnek. Az erkölcsi érzés Ítél. Valamely cselekedetünket vagy helyesli, vagy rosszalja. így vannak tehát erkölcsileg jó és erkölcsileg rossz cselekedetek Minden emberben él a lelkiismereí, mely közvetlenül iléli meg saját tetteinket, vagy másoknak viselkedését. Ha ez jó: gyönyörűséget ére- zünk, ha rossz : lelki furdalást, mely a legkinzóbb gyötrelemmé fokozódhat. Ez az erkölcsi érzés egészen független az értelem működésétől. Az értelem sohasem ígér se békét, se boldogságot. Magas közömbösséggel viseltetik érzelmeink iránt és mit sem ad siránkozásainkra. De viszont az erkölcsi érzés az értelemnek legnagyobb vívmányait is elitélheti. A 42 tős tarack lehet az emberi elme diadala, de emberölésre használva erkölcsileg csak sajnála- latos. Bármilyen hatalom legyen is az értelem, azért a történelmet mégis az erkölcsi erők mozgatják, mert ezek költik fel azokat az érzelmeket, melyek az emberi cselekvést irányítják. Alkalmazzuk már most az eddig kifejteiteket a most dúló háború eseményeire és lássuk, a mai háború hogy indult meg az értelmi fejlődés szempontjából és a morál szempontjából. A most dúló nagy háború a hadviselés technikai eszközeinek olyan szédítő fejlettségével és leleményességével lepte meg az álmélkodó vilá got, hogy a látvány, mit ezek nyújtanak, való sággal túlszárnyalja azokat a merész képzelgéseket is, melyeket a jövőbe pillantó költői képzelet a technika szerepéről szövögetett a jövő iszonya'os háborújában. A motoros léghajó, különösen a rettegett Zeppelinek és a repülőgép használhatósága, motoros ütegeink, a németeknek a legmodernebb várakat elsöprő negyvenketlesei, az aknaharcz, a tengeralatti hajózás tökéletesít - tése, a Lüttichnél megdöbbentő újságul felvillant puskagolyók, az érintkezés és tájékoztatás lehetősége a levegőeget hasitó Zeppelinről a léghajó óriások felé veszedelmet vivő tengeralattjáróval a Marconigramm révén — mind mintha nemcsak valóra vallanak, hanem messze tu! is szárnyalnák Verne és Jókai merész álmait. így indult meg a mai háború az értelmi műveltség terén. Lássuk most a háború morális oldalát. A hatalmak mai csoportosulása az 1904. évi japán háborúval kezdődik De már ezt megelőzi az 1903-i belgrádi királygyilkosság. Szer biának az oroszok által felizgatott nagyratörő álmai egy Nagy Szerbia iránt nem talált alkalmas megszemélyesítőre Milánban és Sándor királyban. Az összeesküvők 1903 junius 11 éu az Obrenovics családot kiirtották és helyébe Kara- gyorgyevits Pétert ültették. Az 1904 iki japán háború leverte Oroszországot, ki rövid időre európai politikájában megbénult, de már 1906. elején az algezirási konferencián ott találjuk a hatalmak mai csoportosulását Franciaország é Anglia összefognak Németország ellen, mert ez ellenezte Tunisznak bekebelezését Franciaországba. A három hatalom Francia-, Angol és- Oroszország már akkor megkötötték a szövetséget Németország ellen, mely nemcsak ellene, hanem mint Németország szövetségese ellen, ellenünk is irányult Oroszországot vezette a ki- olthalallan vágy Konstantinápoly után, Francia- országot a bosszú 1870 ért, Angliát a kapzsiság és irigység Németország ellen. Megindult a balkáni szövetség Bulgária, Szerbia, Montenegró és Görögország háborúja Förökország ellen Ezek voltak hivatva, hogy Oroszország számára a zsákmányt elragadják. Mikor a közős ellenségen diadalmaskodtak, a lerék szövetségesek egymással vesztek össze a rsákmányen Eközben I. György görög király is »•gyilkosság áldozata lelt. Anglia, mely az 1903 iki cirálygyiikosság miatt nagy undorodással fordult .1 Szerbiától, ezt az undort csakhamar legyőzte i ezentúl Angi a, Francziaország és Oroszország ténzzel, biztatással és diplomáciai támogatással cegyelgették Szerbiát, mert Szerbia nagyon tasznos szolgálatokat lett azáltal, hogy Ausztria :s Magyarország déli részeiben a talajt túrja, mjja és igy ezeknek erejét mindenkép gyönuiozditsa annak eltakarítására. Mert magukban a falvakban az utak még elképzelhetetlenül rosz- szabbak, mint künnt és ha a községekben az ember az egyik oldalról a másikra akar átjutni, valósággal át kell úszni a sáron és buváröltönyre van szüksége. Az, högy szárazon jusson keresztül egy lengyel falun, csak úgy lehetséges, ha az ember körülhajt. S ez a nép ott ül alacsony kunyhóiban és kibámul a piszkos ablaktáblákon és legtöbbször a legközelebbi faluba vezető utat sem ismeri. Pedig nemcsak szegény ördögök, hanem jómódú parasztok is vannak köztük. Sokszor boszankodtam, ha egy faluba érkezve vezetőt kerestem, aki a legközelebbibe elvezessen. Három-négy kunyhóba kellett bekopogtatnom, inig végre akadtam valakire, aki ismerte az utat. Az utat! Az utat, amely nem más, mint évek és évek óta agyontaposott keréknyom a szántóföldeken és a mocsarakon keresztül. Az egyik darabját ennek az útnak sohasem fogon, elfeletteni. A Irén részére hevenyészett útról, amely nagy kerülőt tesz. egy helyen lelértem és megkíséreltem a térképem nyomán rövidebb utat választani. Miután S. falun túl körülbelül egy óráig botorkáltam sürü erdőn keresztül, végre szabad területre értem. A sötétség azonban gyorsabb volt nálam és még mielőtt elérhettem volna a legközelebbi falut, rámszakadt a sötét, esős éjszaka. Elcsigázva, fáradtan boíorkáliunk előre villamos zseblámpám fényénél a keréknyomok hosszában. Lípésről-lépésre, minden pillanatban elakadva, lesüppedve. Egyszerre messze távol két-három halvány fénypont lünt fel. Hál’ Istennek; ez lesz a falu 1 Önkéntelenül meggyorsítottuk a tempót. Egyszerre csak víztükör csillog előttünk. Jobbról-balról végtelen mocsár. A mellém adott katonával jobbra-bala szaladtunk, hogy talán valahol átjárót vagy hidat találunk. De mennél jobban előre merészkedtünk, annál jobban kezdtünk süppedni nz ingoványbán. Itt ugyan keresztül nem jut kocsi soha az életben. Tehát Isten nevében nevében, neki a víznek 1 A keréknyomon látszik, hogy előttünk mások is megkoczkáztatták. Sőt valamivel beljebb egy rúd végére kötött szalmacsomó jelzi az utat, — tehát előre. A katonám fogta a gyeplőt, én a lámpát — közben hol fel, hol le, hol jobbra, hol balra zuhantunk, süppedtünk rettenetesen, de mégis keresztülvergődtünk. Egy negyed órával később meleg szobában ültem és bo'dogan ittam meg egy csésze forró teát. Innen a legközelebbi faluig ismét végtelennek látszó ingoványon vezetott keresztül az ut, szerencsére azonban kétkilo- méternyire jobbra akadt egy átjáró. Ezek a lengyel mocsarak ! Mindezt nem azért mondottam el, mintha személyes élményeimet valami nagyon érdekesnek tartanám, hanem csupán azért, hogy meg mutassam, micsoda nehézségekkel kell számot vetnie a hadvezetőségnek Lengyelországban. Ls ezekhez az Istentől elrugaszkodott utakhoz jött hozzá az utóbbi hetekben ez a vigasztalan időjárás is, ami egyetlen óriás mocsárrá változtatta az egész országot. Adja Isten, hogy minél előbb jöjjön a fagy, amelyet olyan hőn óhajtunk, mert Lengyelország mocsarain ez a legjobb szövetségünk.
