Nagybánya, 1915 (13. évfolyam, 1-25. szám)

1915-06-03 / 22. szám

1915. junius 3.

NAGYBÁNYA

kezesre minden téren az egész vonalon összes erejét s a véráldozat mellett, amelyet olyan pazar hősiességgel ont a haza oltárára, a nemzet gazdasági terén is adja a haza szolgálatába erőforrásait, a háború nemcsak vért, anyagi javakat is kivan, a győzelemnek gazdasági erőfeszítésünk is csak annak a nemzetnek homlokát övezheti, amely gazdasági téren is megüti a mértéket.

Ezt az áldozatkészséget, ezt az elszántságot ny Ivánitotta a nemzet a háború eddigi folyamán, zúgolódás nélkül tűrte a gazdasági bajokat, egymáson segítve igyekezett a hadrakeltek munkáját is teljesíteni, fényes tanujeleit adta a jószívűségnek. A felebaráli szeretet áldozatkész munkájának s az első hadikölcsönnek példátlanul eredményével ámulatba ejtette a világot.

Éppen most, kevés nappal az olasz árulás előtt fordult a kormány a második hadikölcsön- nel a nemzethez, az eddigi eredmény a nemzet önbizalmának gazdasági erejének és áldozatkészségének újabb tanujele, de most az uj ellenség, az uj veszély láttára újabb fokozottabb erőkifejtés szüksége mutatkozik, ezért a kormány meghosszabbította a hadikölcsön eredetileg tervezett aláírási határidejét és hadikölcsön tömeges jegyzésére hívja fel a nemzetet, amelynek rettenhe- tetlen elszántságát ezen a téren is be kell bizonyítania

A hadi kölcsönben való részvétel becsületbeli kötelessége mindenkinek, aki a szükséges anyagi eszközökkel rendelkezik. A háború nagy tőkékéi hozolt forgalomba, pénzzé teite a polgárok millióinak terményekben, állatokban s más áruban fekvő javait.

Ennek a pénznek egy részét fektesse mindenki a hadikölcsön értékeibe, annak fokozott tömeges aláírása nemzeti cselekedet, amely hatványozza a nemzet élet-halál harcában rendelkezésre álló anyagi és erkölcsi erőt.

Búd pest, 1915. május hó 27.

Tisza István s. k.

HÍREK.

Junius 2.

A hó elseje alkalmából tisztelettel kérjük hátralékos előfizetőinket hátralékaik szives beküldésére. Hátralékáról mindenkit értesítettünk. A jelenlegi nehéz helyzetben, amikor nekünk a nyomdát a legpontosabban fizetnünk kell, hisszük, hogy olvasó közönségünk is eleget tesz a maga kötelezettségének.

Személyi liir. Dr. Mázy Engelbert tankerületi főigazgató az érettségi vizsgálatokra városunkba érkezett. — Nagy László erdőmérnök rokonai látogatására városunkban időzött. — Szentmildóssy Jenő nyug. főgimn. tanár, fia, Szentmiklóssy József táblabiró látogatására városunkba érkezett.

Kitüntetések, őfelsége a király Csaszkóczy László selmeczbányai vaskohászt, városunk szülöttét, aki önként vonult a harc/ térre, egy éjjeli roham alkalmával tanúsított vitézségért a vitézségi éremmel tüntette ki. — Spiess György a 12 népfölkelő gyalogezred főhadnagya az ellenség előtt teljesített vitéz és eredményteljes magatartásáért a legfelsőbb dicsérő elismerésben része.-ült Az erről szóló díszes oklevelet a napokban kapta meg

Nemesség megerősítés. Őfelsége a király Torday Imre tanácsosnak és törvényes utódainak régi magyar nemességét, »Marosvásárhelyi« elő- nevéf, valamint az öröklött családi czimer használatához való jogát megerősítette.

Tedeum. Az állami elemi iskolákban május 29 én tartollák meg az évzáró vizsgálatokat. Az ünnepélyes Tedeum május 30 án volt, mely után kiosztották a bizonyítványokat.

Megczáfolt halálhír. A Szamos után mi is közöUük fönlartással, hogy dr. Katz Izsó ügyvéd, tarialékos hadnagy elesett Igaz örömmel vesz- szük most az értesítést, hogy az a hióbhir nem felel meg a valóságnak, dr. Katz Izsó nem esett el, hanem orosz fogságba került.

Aranylakodalom. Május 29 én volt ötvenedik évfordulója annak, hogy id. Senkálszky Mihály rendőrkezelőtiszt házasságra lépett Molnár Karolinával. A nagy idő csöndes, zavartalan boldogságban zajlott le a házaspár fölött s mindketten friss, jó egészségben érték meg a ritka évfordulót Nemes gondolkozásukra vall, hogy a megpróbáltatás mai napjaiban kitértek minden zajosabb tínnepeltetés elől. de jó barát- jaik, jó ismerőseik igy is elhalmozlák az öreg ; házaspárt jó kívánságaikkal, melyekhez mi is szívesen fűzzük a magunkét,

A «Vasárnapi Újság» május 30-iki száma rendkívüli szenzáczióval szolgál: megkezdi a ga- licziai diadalmas harczainkról saját tudósítói által készített fényképek közlését: e számban a ga- licziai áttörésből egész Jaroszlauig terjedő képek kerülnek sorra. A képek szemléletesen, nagy felvilágosító erővel mutatják be a harcz részleteit, az egyik pedig a dunajeczi áttörés helyszinképe, páratlan a hareztéri illusztrácziók terén. Szép- irodalmi olvasmányok: Szemere György és Strug András regényei, Szőllősi Zsigmönd tárczája, czik- kek a galicziai harczokról s az olasz katonáról s a rendes heti rovatok: Irodalom és művészet, Sakkjáték, Halálozás stb. A «Vasárnapi Újság» előfizetési ára negyedévre öt korona, «Világkró- niká»-val együtt hat korona. Megrendelhető a «Vasárnapi Újság» kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-utca 4). Ugyanitt megrendelhető a «Képes Néplap», a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér.

esik, csuromvizek vagyunk, Egy hang sem hallatszik, mindenki merően figyel. Mellén csúszik a parancsnokom és parancsot oszt:

— Maga és még négy ember kikémlelik a jobbra eső erdőcskét. Ott ellenséges őrs van, vagy nincs, meg keil tudni.

Éjjel van és vak sötét. Csak néha egy-egy erődbői feleresztett rakéta világítja meg egy-két percre a tájat. Elindulunk. A szuronyos puska döfésre készen és óvatosan előre a lejtőn, bújva, a sárban csúszva, de előre. Elérem az erdőt. A szivem őrült módon dobog, amint fától-fáig lépek. Egyszerre csak valami puhába ütődöm. Ember? Óvatosan kinyújtom a kezem és megfogok egy lófejet. Kozák ló. Menjünk. Mindent tudok. A kozák a kipányvázatlan ló mellett alszik. Alig érünk ki az erdőszélre, a ló nyerit, nyomban utáua puskatűz, golyófütty. Igyekszünk elérni a mieinket. Félórai kapaszkodás s futás után elérjük. Egy jelentés és utána puskatűzharc. Ahogy hozzáfogunk tüzelni, valahonnan messze, jó pár kilóméterről a mi fényszórónk megvilágítja az erdőcskét, mi azonban homályban maradunk. Látjuk az oroszt. Nem kozák, más valamilyen lovas és pár gyalogos, valamilyen tábori őrs. A puskalűz közé bedördüi egy ágyú, a golyó végig- hasitja süvöltve a levegőt. Minnél közelebb ér a céljához, annál mélyebben búg. most egy pillanatra, mintha megállna, azután vöröses tűz között egy csatfanás — és néma csönd. A tüzér pompásan lőtt, még remekebbül irányított. A srapnell szétrobbanása után egy tábori őrssel kevesebbje van az orosznak.

Másnap ismét tábori őrsre mentünk. Már elhagytuk a legszélső erődítményt is, vagyuuk tőle vagy három kilométernyire. A terep teljesen sik szántóföld, olyan, mint egy gyúródeszka. Letér a század az útról jobbra, rá a szántásra. Még lejjebb jobbra van a hegylánc. Oda kell menni, de amint a mező közepébe érünk, meghalljuk az ismerős bugást, tőlünk balra robban szét az orosz golyó. Ismerjük már. Próbalövés. Nem telik bele három perc, harsogva jön a második, pillanatnyi időközökben a harmadik, negyedik. Csakhogy a népfölkelő már vén harcos, tudja a módját a lehetőleges védekezésnek. Szétszaladunk, mint a héjától zaklatott csirke és vissza az erődítménybe.

A lövedékek bömbölve, ordítva robbannak szét, hallani lehet az acélszilánk zúgását, amint, forogva, de az iszonyú sebességtől láthatatlanul repül. Ellenséget nem látni sehol, az üteg, amely reánk tüzel, legalább 4—5 kilométerre van tőlünk. Elfulladok az erőlködéstől, a szántáson nagyon nehéz szaladni, az erőd még messze van. Végre elérem és nem bírok bemenni. Beleszaladtam a drótkerítés közé. Mindegy. Be muszáj jutni. Kérdezem az őrt, hol van a kapu. Visszamutat, elhagytam régen, túl futottam rajta. Én visszafelé szaladok, belerohanok a golyózáporba teljesen haszontalanul. Már többen is ideértek, hatan vergődtünk idáig.

— Próbáld meg, jöjj itten át.

Mindegy, ha visszamegyek végem van, ha előre megyek, talán át bírok jutni. Beleugrom a fonalba, egyet lépek, még egyet és egyszerre

3

»Nem becsületes uj ellenség kerül szembe velünk« Frigyes főherceg tábornagy, hadsereg- parancsot adóit ki, melyben szószerint közli őfelségének az olasz hadüzenet alkalmából kiadott kiáltványát, azután igy folytatja:

Katonák ! Hallottátok legfelsőbb Hadúrunknak komoly órákban elmondod szavait, melyek megismertetik uj ellenségünk alávalöságát, aki évtizedek óta tartó hűségért gyalázatos árulással fizet Uj, nagy feladatok háramlónak reánk katonák, melyeknek elvégzését Őfelsége és a haza bizalomíeljesen a mi kezünkbe helyezte. Nem becsületes uj ellenség kerül szembe velünk, hanem Ausztria-Magyarország és Németország eddigi hűtlenné vált szövetségese, aki tiz hónapi kemény küzdelem után a küzdelemben szilárdan állva, alattomosan hátunkba támadt, Nekünk katonáknak az ellenségnek ezt a példátlan magatartását vérrel és vassal kell megbüntetnünk és meg kell neki mutatnunk az utat, amelyet őseink Mor- taranal, Novaranál, Custozzánái és Lissánál már megmutattak nekik Legfelsőbb, forrón szeretett Hadurunk, aki mindent elkövetett, hogy bennünket és szövetségeseinket ez uj megpróbáltatástól megóvjon, Radetzky, Albrecht főherceg és Tegetlhof szellemét találja meg bennünk Áli méltó unokái akarunk lenni. »Sok ellenség, sok becsület«, ez harci jelszavunk. így üdvözöljük uralkodónkat és hü fegyvertársainkat. így üdvözöljük mi, akik északon állunk, a délen készenlétben álló társainkat, akik a gyalázatos betörést véresen megfogják torolni. Katonák! Habozás nélkül bátran előre az uj ellenfél ellen. Isten segítségével és szövetséges bajlársainkkal ezt az ellenséget is leverjük. Frigyes főherceg tábor nagy.

Jön a gyüjtőkocsi. A gyüjtőkocsi jön, az ifjúság becsenget minden udvaron, sietve adják át a különböző fémeket a szorgalmas gyűjtőknek. Örömmel állapítjuk meg, hogy a gyüjtőkocsi megindítása nem volt hiába való s köszönetét érdemel a lelkes ifjúság buzgó fáradozásaiért, nemkülönben Novelly Sándor, ki a gyűjtést irányította. Kérjük a közönséget, hogy a gyűjtő- kocsit ezután is fogadják szívesen.

Az elmúlt gyermeknap. Városunkban a szokásos gyermeknap az idén elmaradt, bárba az Országos Gyermekvédő Liga gyermeknap rendezése iránt városunk polgármesterét felkérte. Tekintve azonban azt, hogy közönségünknek oly sok oldalról van igénybe- véve áldozatkészsége, hogy talán közönségünk zaklatásnak vehette volna a szokásos gyermeknap rendezését, igy tehát, mert a kérésnek eleget kellett tenni, a polgármesterünk úgy oldotta meg a kérdést és nagyon helyesen, hogy néhány gyűjtő-ivet az ügyért leikesülőknek gyűjtés okából kiadott. Gyűjtő ivekhez jutott

csak egy óriási lökést érzek. Mikör magamhoz térek, a kerítésen túl vagyok, nincs semmi bajom, a fejem zúg és bután bámulok. Mellettem áll a népfölkelő, tisztes veterán, hat gyermeknek a harcoló atyja, negyvenharmadik életévében lévő, szürkülő öreg csatár és szaporákat pislo- gatva mondja:

— Nincs már semmi baj, gyönyörűen mentél, csak az ágyú légnyomása vágott bele a tüskés drótba.

Előttem közvetlenül volt egy félüteg elrejtve a fedezékben, nem láthattam, mikor elsütő!ték, a hatalmas légnyommás odavágott és elájultam. A mellettem állott népfölkelő pedig, aki azután jött, felkapott, áthozott a dróton és megmentett. A köpenyegem egyetlen rongy, a tüske annyira elszaggatta.

Az ut mentén lassan összejön a század. Egyenkint, kettőnkint. Névsorolvasás, megszámo- lás. Negyven srapnellt lőttek reánk és három ember hiányzik. Egyet most hoznak a sebesülthordók ős jelentik, hogy két sebesült van, de azt is hozzák.

Az egész éjjel tartó ágyúzás fokozódik, valóságos mennydörgéssé válik már. A mellettünk lévő üteg szakadatlanul dolgozik, egyszerre azonban gyorstüzet ad. A magaslat mellett egy teljes orosz ezred jön, az első zászlóalj rajvonalban, a többi oszlopban. Rohannak előre.

Egyszerre megszólal a géppuska és hull a sok ember, mint az oldott kéve. Megpróbálnak visszamenni, de már nem lehet, mert az utána jövő ezred nyomja maga előtt a többit. És oda-