Nagybánya, 1914 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1914-10-08 / 41. szám

NAGYBANYA Polgárőrség. Október 8. Mi a legelsők között voltunk, akik teljes meggyőződéssel hangoztattuk a polgárőrség meg­alakításának szükségességét. A polgárőrség felállításának sürgetésénél nem valami játékos katonásdira gondoltunk, hanem tisztában voltunk mindama nagy föl­adatokkal, melyek e nehéz időkben a polgár­őrségre hárulnak. A közbiztonság szervezete még normális időkben is, minél kiterjedtebb, annál nagyobb megnyugvást kelt; hát még ily súlyos napokban, amidőn napról-napra szinte egymásba torlódnak a megoldásra váró nagy föladatok. Örömmel jeleztük a hirt már legutóbbi számunkban is, hogy a városi tanács elhatározta a polgárőrség megalakítását. Most azután meg­jelent Smaregla Mihály rendőrkapitány lelkes fölhívása, melyben fölkéri városunk polgárságát, hogy minél tömegesebben lépjenek a polgár­őrség tagjai közé. Hisszük, hogy városunk közönsége ismerni fogja hazafias kötelességét s rangkülönbség nélkül mindenki kifogja venni részét a lelkes munkából, melynek végczélja a város közbiz­tonságának a megóvása. Smaregla rendőrkapitány fölhívása igy hangzik: Nagybánya sz. kir. r. t. város rendffrkapltányl hivatalától. 3791—1914. kp. sz. Hirdetmény. A közrendnek és a közbiztonságnak, de különösen az esetleg itt is fellépő kolerajárvány fokozottabb és állandó ellenőrizhetése végett illetékes helyen a polgári őrség szervezését kértem. Addig is, amíg az erre vonatkozó javaslat a m. kir. Belügyminiszter úrtól megerősítést nyer, a Nagybánya városi polgári őrség szer­vezését utólagos jóváhagyás reményében ezen­nel megkezdem Ennek előrebocsátása mellett felkérem a város közönségét, hogy közismert hazafias ér­zelmétől vezéreltetve, úgy magánérdekből, mint ezen város iránti vonzalomból is a létesítendő polgári őrség tagjai közé minél számosabban beáílani szíveskedjenek. Az erre vonatkozó jelentkezések f. évi október 7-től mindennap délelőtt 10-től 12 óráig történhetnek itt, a rendőrkapitányság hivatalos helyiségében, ahol a jelentkezők jogaik és köte­lességeik tekintetében megfelelő kiértesítésben részesülnek. Ezúttal csak általánosságban kívánom hang­súlyozni, hogy a szervezendő »Nagybánya városi polgári őrség« tagja csak fedhetetlen jellemű, 18-ik életévét betöltött józan és erkölcsös életű, testileg és szellemileg egészséges magyar állam­polgár férfi lehet. — A katonai szolgálatra al­kalmasaknak látszó 19—22 éves ki nem képzelt és az összes »A.« alosztályu népfölkelők rend­szerint a polgári őrség tagjai nem lehetnek. A megbízás bármikor visszavonható s katonai szolgálatra való behívás esetére azonnal meg­szűnik. Bizton remélem, hogy a köz érdekében tett intézkedésemben tömeges jelentkezések által fognak támogatni, bizonyságot adva arról, hogy az itthon maradottak is kiveszik részüket a szükebb értelemben vett haza oltalmában. Nagybánya, 1914. szeptember 28. Smaregla Mihály sk. rkapitány. A kolera. — A miniszterelnök rendelete. — Október 8. Gróf Tisza István miniszterelnök a követ­kező rendeletet intézte az alispánokhoz: A reánk kényszerűéit nagy mérkőzés, amelyben a magyar nemzetnek életképességéről, akaraterejéről, egész erkölcsi értékéről kell tanúbizonyságot tennie s ezzel egy jobb és szebb jövő alapjait megvetnie, fokozott kötelességeket hárít az egész vonalon az ilthonmaradottakra is. A háború szaporítja az elvégzendő muukát, fokozza a vállainkra nehezedő terheket s a munkáskezeknek, a terhet biró vállaknak nagy részét a harczmezőre szólítja el. Az egész mun­kát az itlhonmaradeftaknak kell elvégezniük, a hadrakeltek munkaerejét nekik kel! pótolniok. A rendkívüli viszonyok okozta rendkívüli feladatokkal is megbirkózni kész friss tetterővel és azzal a fölemelő tudattal kell mindenkinek, minden téren helytállnia, hogy ez a nagy erő­próba nemcsak a hadseregre, hanem az egész nemzetre vár. Akkor, csakis akkor, ha minden­kit áthat ez a felfogás s ha mindenki kettőzött buzgalommal igyekszik a cselekedetek terén hasznossá tenni magát, fogja a magyar nemzet ott a bátorság és az ágyukba vetett bizalom, ha a titokzatos mélységből egyszerre rémes robbanás hallatszik s a pánezélóriás a tenger alá sülyed. A fejlődés menete a tulajdonképpeni tengeralatti naszádot buvárhajóvá fejlesztette. Mig az előbbbi — emlékezzünk C3ak a sokat emlegetett Holland típusra — tisztán vizalatti szolgálatra épült és ezért ma is még legtöbbnyire a partok védel­mére szolgál, a buvárhajó úgy is mint vizfölöfti, úgy is mint vizalatti naszád tudja feladatát tel­jesíteni. Nagyságuk is megnövekedett az eredeti 550 rő! 800 tonnára a vizfölötti és körülbelül 1000 tonnára a vizalatti állapotban. Egyes hadi- tengerészeteknek az a czéljuk, hogy ebben az irányban tovább menjenek s már terveket dol­gozlak ki olyan tengeralatti czirkálók építésére, amelyeknek 4500 tonna vizfölötti deplacementjuk legyen, tehát annyi, mint a mi rendes kisebb czirkálóinké. Talán ez is lesz a jövőbeli hajó­építő tevékenység egyik czélja. Egyelőre úgy lát­szik, hogy Németország helyesen fejlesztette ki tengeralatti naszádjainak technikai alkalmazását, amennyiben sikerült az ezek katonai alkalmaz­hatóságához fűzött három fontos követelmény közül kettőt pompásan megoldani. E három kö­vetelmény: a nagy sebesség, a nagy akció-sugár és harmadszor a kitartás és lakhatóság a tengeren. A vizalatti gyorsaság óránként 10—12, a vizfölötti 15—17 csomó óránkint. A francia »Gus tave Zédé« teljesítőképessége a viz fölött pláne 20 csomó óránkint. Amiben a német naszádok kitűnnek, az láthatóan a nagy akció-sugár, vagyis kiterjedt működési terület, továbbá a tengeren való kitartás és lakhatóság. A tengeralatti naszád rendesen szoros kapcsolatban áll a parttal, vagy valamely őt védelmező nagyobb jármüvei, az úgy­nevezett anyahajóval. így tehát kétségtelenül igen jelentős teljesítménynek kell tekinteni, ha német tengeralatti naszádok körü'.futnak Anglia part­jain és Skócia északi csúcsán túl bukkanak elő. A három angol cirkáló ellen véghez vitt s feljebb említett keddi nagysikerű támadás is meglehetős távolságban történt a német partvidéktől. Emden- től, vagy Wilhelmshafentől több, mint 150 ten­geri mértföldnyire van ez a hely. Anyahajó a tá­madás színhelyén nem volt látható, sőt annak közelében sem Mialatt a »Hogue« és a »Cressy« az először megsérült »\boukirnak< segítséget akartak nyújtani és a legénységét megmenteni, a vakmerő német naszád nem menekült el, hanem torpedóit egymásután irányította a mentőhajókra és azokat is elpusztította. Már 1912 júliusában, a Baleári-szigetek és Szardínia között megtartott francia hajóhadgya­1914. október 8 a gondviselés által eléje állított nagy problémát hozzá méltóan megoldani. Különös nyomatékkai kell érvényesülnie eunek a felfogásnak a közegészségügy terén. Orvosi karunk nagy része elvonatott rendes fog­lalkozásától ; a polgári hivatásuknak élő itthon maradt orvosoknak száma a rendes egészség- ügyi szolgálatra is elégtelen; pedig a háború tetemesen fokozza a közegészségügyi szolgálat feladatait. Bárminő fokozott buzgalommal éljen is orvosi karunk hivatásának, a közegészségügy terén csak akkor lehetnek kielégítő állapotok, ha az egész társadalom az orvosok segítségére siet. Nem az orvost mellőző diletáns buzgólko- dás, a többé kevésbbé modernizált kuruzslás lebeg szemeim előtt. Az orvossal karöltve, az orvos vezetése alatt, az ő munkáját kiegészítve kell a társadalomnak sorompóba lépnie. Lehetőleg minden községben, ahol elegendő számú orvos nem áll rendelkezésre, ki kell szemelni azt az egy vagy több alkalmas egyént, aki az orvos működésének támogatására vállal­kozik. Ezek nevét közhírré kell tenni; megmon­dani, hogy orvos hiányában hozzájuk forduljon mindenki, akinek betege van. Nekik kell az or­vossal érintkezésbe állniok, tőle olyankor, amikor személyesen nem jelenhet meg a községben, levél- vagy telefon-utasítást kérniök, orvosi láto­gatás alkalmával pedig az orvost a betegekhez elkisérniök, hogy utasításait átvehessék s azok­nak megtartását, a gyógykezelés pontos teljesí­tését s a betegség további lefolyását felügyel hessék. A régi magyar úrasszonyok nemes alakjai elevednek meg szemeim előtt, akikhez orvos­ságért, jólanácsért a hetedik falu népe is el­zarándokolt s akiknél a szakértelem hiányát sokszor pótolta a nép rendületlen bizalma s a nagyobb tekintély, amely meghagyásaikat övezte. Ugyanezt a szolgálatot tudományosabb ala­pon, tehát czélszerübben, hatékonyabban hajt­hatja végre a mai társadalom, amely nem or­vos nélkül, hanem az orvos felügyelő és végre­hajtó bizalmi közege gyanánt gondozhatja be­tegségtől sújtott embertársait. Fokozott mértékben lép ez áldásos munka jelentősége járványok alkalmával előtérbe, leg­nagyobb mértékben pedig a kolerajárvány le­küzdésekor. E járványok borzalmas volta kizárólag a társadalom hanyagságában, ijedtségében s az óvóintézkedések elmulasztásában rejlik Amilyen szertelen pusztításokat okozhat ott, ahol emberi érlelem és emberi akarat útját nem állja, czél korlaton megmutatták a tengeralatti naszádok harckészségüket és nagy jelentőségüket, még pe­dig a legutóbbi sikeres német támadás értelmé­ben. Akkor egy páncélos hajórajt, amelyet 36 cirkálóhajóból és torpedónaszádból álló biztosí­tási gyűrű vett körül, támadtak meg a tenger- alatti naszádok. Működési bázisuktól 140 tengeri mértföldnyire pompás kis csatát produkáltak ezek a tengeralatti hajócskák. Sikerült nekik észrevét­lenül keresztülsiklani a biztosítási hajógyürü alatt a lőtávo’ban felbukkani a pánezélos hajók előtt. Egy más alkalommal, pláne olyan rossz időben is eredményeket értek el ezek a tengeralattiak, amikor maguk a torpedónaszádok sem merész­kedtek a tengerre, egy torpedózuzó pedig a ten­geren súlyos sérüléseket szenvedett. Ekkor a tengeralatti naszádok működési bázisuktól száz tengeri mértföldnyire, Beachy Head közelében az angol part mellett egy arra haladó hajórajt tá­madtak meg, mely az ellenséget markirozta. A fraacziák ezeken a gyakorlatokon maguk szol­gáltatták a sikerült, praktikus kísérleteket a né­metek tegnapelőtti pompás győzelméhez. A BIKSZÁDI ÁSVÁNYVÍZ gyógyhatású hurutos bántalmaknál páratlan; a legutóbbi termésű savanyu ---------------—- uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. --------------------­Ár j egyzéket kívánatra küld 1 BIKSZÁDI Milii Malisát!. V ■■ Kapható mindenhol. ■■

Next

/
Thumbnails
Contents