Nagybánya, 1914 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1914-02-12 / 7. szám
1914. február 12 NAGYBÁNYA Azonban nemcsak a család szükebb körén belül, hanem kint a nagy társadalomban is a nő az egészség őre. A betegségből való mentesítés orvoslásból és ápolásból áll. Az orvos megállapítja a bajt és megteszi rendeléseit az ellen, ezeknek a rendeléseknek végrehajtása, gyakorlati alkalmazása teszi az ápolás sokszerü, komplikált és fáradságos feladatát A nők újabban az orvoslásból is kiveszik a magok részét, mert hiszen már nagy számban vannak nőorvosok, akik épen úgy beváltak az életben, mint a férfi orvosok. Az ápolás munkáját pedig szinte kizárólag a nők végzik. A nőt vele született finomabb bánásmódja, érzőbb természete a sok figyelmet, türelmet és kíméletet igénylő ápolási leendők teljesítésére kiválóan alkalmassá teszik. Svédországban a legjobb körök foglalkoznak ápolással, egyetemi tanárok leányai választják élelfoglalkozásul a betegápolást. Minthogy pedig a gyógyulás főtényezője a gondos ápolás, biz vást elmondhatjuk, hogy a betegek meggyógyi- tásában a nőké az érdem oroszlánrésze. Ha pedig azt a filankropikus társadalmi munkát tekintjük, mely azt ismeri céljául, hogy egészséges, erős nemzedékeket neveljünk a hazának, ennek a munkának túlnyomó nagy részét megint csak a nők teljesitik. Az anya- és csecsemő-védelem, általában a gyermekvédelem és az ezzel kapcsolatos nagyon sokirányú társadalmi cselekvőség, ha nem is kizárólag a nőnek munkaterét képezi, mégis a nőnek ezirányu munkásságához képest elenyészően csekély a férfi «tevékenysége. Ugyanezzel a jelenséggel találkozunk az alkoholizmus és a tüdővész ellen való küzdelem terén, amennyiben az emberi társadalom ezen két nagy ellenségével szemben harcra sorakoztatott csoportokban nemcsak szá muknál fogva, hanem lelkesedésük, munkára készségük és kitartásuk folytán határozottan a nőké a vezetőszerep Ha ezek után még egy futólagos tekintetet velünk az egészségnek azon általános feltételei felé, amelyek létesítése által a megbetegedések ellen megelőzőleg, prophylatikusan védekezhetünk. ezen a téren is a nőké a pálma. Hiszen köztudomás szerint a tisztaság az emberi egész ség legelemibb, legáltalánosabb, leghatékonyabb előfeltétele. A magasabb kulturfokot elért emberben — férfiban és nőben egyaránt — megvan a tisztaság rajongó szeretete, a nő lényének azonban annyira sajátossága a tisztaságra való törekvés, hogy még a legprimitívebb viszonyok közöli is megtaláljuk a nőnél a tisztaság kultuszát Tisztaság a testben, tisztaság a ruházkodásban, a táplálkozásban, tisztaság a lakásban, tisztaság az élet minden vonatkozásában a nőnek szinte lényébe oltott tulajdonsága illetőleg törekvése. Már pedig a tisztaság maga az egészség. Hiszen absolut tisztaság esetén a fertőzésnek — már pedig ebben van az emberi egészség megtámadásának az ősforrása — még csak a lehetősége is ki volna zárva A tisztaságra való tudatos és folytonos törekvése folytán is legerősebb támasza tehát a nő a közegész ségnek. Nem folytatjuk tovább hanem fejtegetéseink eredménye gyanánt megállapítjuk, hogy hatalmas szerep az, melyet a nő visz a köz- egészségügy terén. Ezen a téren hatalmasabb, nagyobb a befolyása mint a férfié. Lukács György orszgy. képviselő. Tizenöt korona! — Látogatás Nagy Sándornál. — Nyomortanyák a Gyarmat-közön. — A legszomorubb riport. — Február 11. (Saját tudósítónktól.) Riportot Írni egy családról, amelyben zseniális, csodagyermekek vannak. feltaláló apa, művész vagy nagylelkű tudós- asszony : ez volna a legnagyobb örömem. De az események mindenütt gyors, reális, kegyetlen sűrűsödése a szomorú, fájdalmas témákat, történéseket, tragédiákat vetik kegyellen kézzel felszínre, amikhez gummikeztyüs, óvatos és mégis bátor, operálós kézzel kell nyúlni és nem szabad sem megborzadni, sem visszariadni a fölfreccsenő vértől, sikoltó jajtól, mert meg kell Írni, meg kell menteni, ki kell emelni az ismeretlenség homályából ezeket a tragédiákat, hogy ezt a nyomorult, fáradt életet valahogy elviselhetővé tegyük nekik, a névtelen tragédiák hőseinek. Mivel? Azzal, hogy megírjuk? Hogy fel- I lárjuk fekélyes, kínzó sebeiket ? Vagy hogy ezzel I a föltárással közelebb visszük őket a kulturális, I rendezett éleihez egy nagy, kétes, szomorú kérdéssel: hátha segít rajtuk az a gazdagon buzgó jólét, a kuliura? Ilyen szomorú riportot kell Írni egy öreg, tehetetlen, beteg emberről, akinek a magyar élethez, magyar Kultúrához, magyar jóléthez több köze van a mai nagybányai generáczió sok aktiv fiatalemberénél, akik pénzt, elismerést, közkedveltséget zsebelnek be, mert fiatalok, tetterősek s már abban a jólétben szület- j lek, amit a márcziusi forradalom szerzett meg nekük. Nagy Sándor: egy szimpla, sokszor előforduló név, de a viselője ott vérzett, küzdött a márcziusi ifjak sorában és harczolt azután is az uj Magyarország megteremtéséért. S mit adott neki ezért az uj Magyarország nagybányai társadalma? hlgy férges szalmazsákot, ahol kinban felrenghet s kilehelheti szenvedő lelkét Két évvel ezelőtt esett szó Nagy Sándorról bővebben a »Nagybánya« hasábjain is. Akkor egy humánus lelkű, mély érzésű főgimnáziumi tanárnak az az ötlete támadt, hogy a főgimnázium tornatermében felállított »Aradi vértanuk«, Thorma János nagy festménye előtt lefényképezted s a képet levelezőlapnak kiadva fogja árusítani szerte az országban, Nagy Sándor javára Amilyen szép, finom terv volt: olyan kivihetetlennek bizonyult. Mert a nagy összegek kel kecsegtető tervnek útjába állt egy hatalmas, gazdag fővárosi czég: a Könyves Kálmán. Fölemelte tiltakozó szavát: hohó! Az »Aradi vértanuk« reprodukálási jogát én vásároltam meg, azt bitorolni nem engedem senkinek! Nekem anyagi károkat nem okozhat senki! De hogy annak az öreg honvédnak is jusson pénz, itt vagyok én! A hatalmas, gazdag, büszke czég Küldök én neki kielégítést! És valóban, a gazdag czég küldött is Nagy Sándornak postafordultával 15, mondd tizenöt koronát . . . Régen volt. Az utolsó fillér is hol van már abból a tizenöt koronából! Két év telt el azóta s Nagy Sándor évei sulvosodásával egyre nagyobb nyomorba került. Egyedül lakik a lányával — aki maga is gyönge, beteges nő — a Gyarmat-köz 21. számú házban. Gyarmat köz Úgy ismeretes, mint a czi- gánynegyed. Pedig nem az. A nyomor elhagyott ] tanyái sorakoznak ezen a nagy U alakú utczán. ; Apró, deszkából eszkábált vityillókban — ke- | resztül fuj rajtuk a szél és beesik a hó — öt-hat | ember, egész családok élnek öszzezsufolva ilt. A tisztátlanság, örök szennyes, poshadt levegő szaga fekszik a tüdőnkre ebben az utczában. A ! 21 es zöldre festett ház sem különb a többinél, j Nedvesek és penészesek a falai, kicsik, szültek í és hihetetlenül sötétek az északi ablakos szobák. j Egy középkorú, aránylag tisztán öltözött nő ad utmulatást Nagy Sándorékra vonatkozólag — Nagyék olt laknak, abban a hátsó la- ! kasban. Egy szoba, konyha. Tiz koronát fizet- j nek érte. bizony, de nincs se fájuk, se élelmük | hozzá. Nagy itt kérem a nyomor! Rétég az öreg, ! a leánya ápolja, ha itthol van, de naphosszat j bent jár a városban és munkát keres. — Miből élnek Nagyék? A jó Isten tudja! A lánya szerez itt-ott néhány hatost, amiből tengődnek valahogy. Nem is tud róluk senki, semmit Mink is csak nyomorgunk, mit tehessünk értük? Kinek van, kinek nincs maradék étele, ha nagyon kell nekik, hát segítünk rajtuk. De minket sem segít senki. Be van zárva az apró lakás. A lány — a gondos lány elvitte a kulcsot s az öreg, magatehetetlen agg honvéd benn, a szűk, fütetlen szobában fekszik deliriumos álmokban, kinzottan, összetörtén s talán múlt időkről álmodik, ha tud ? Nagy nehezen benézünk a piszkos, alacsony ablakokon A szegénység és nyomor már nem is lappangó nyoma mindenütt. Csupa ellentét itt most minden. Az aggság végső haláltusája az élettel egy férges, piszkos, kemény szalmazsákon, kinn meg, a szabadban a tüdőtágitó friss, hideg és mégis enyhe kék ég alatt a csodaszép vasárnap délelőtti napfény. S a hálózó, vidám, gondtalan, boldog társadalom . . . Igaz. A társadalom végre is nem vehet mindenkit és mindent a maga erős, de néha már fáradó anyagi karjára. A társadalom erejének, jótékonyságának is van határa: de! — de Nagybánya beteg, agg, nyomorgó honvédjét tovább is ebben a létminimumon alóli tengődés- ben hagyni: szégyen; ez hazafiatlan, dekadens, szívtelen társadalomra vall, s ezt a szégyenfoltot csak erős, gyors, reális mozdulattal lehet — és kell lelörülni! (la.) HÍREK. Február 11. Előléptetések. A m kir pénzügyminiszter í Malenszky Károly és Gálfjy Pál m. kir. fő- bányabiztosokat a VII. fiz. oszt 2 ik fokozatába I léptette elő. Eljegyzés. Mirovi Mgskovszky Ernő főgimnáziumi tanár eljegyezte Wagner Erzsikét Rákos- palotán Mennyegzö E hó 9-én tartotta kolozsvári Kiss Ferencz földbirtokos esküvőjét Pázsit Irén- kével, dr. Wagner Józsefné húgával, az esküvőre dr. Wagner nejével együtt elutazott Előléptetés, őfelsége a király Leilner Emil szatmári kir. törv. birót a VII. fiz. osztály 2-ik fokozatába nevezte ki. Vármegyei közgyűlés. Laptársunkból, de meg a vármegyei lapokból az a hir kelt szárnyra, hogy e hó 19-én vármegyei közgyűlés lesz, melynek egyik legfőbb tárgya a dr. Schönpfhug halálával megüresedett vármegyei tiszti ügyészi állás betöltése. Legújabb értesülésünk szerint a gyűlést a jelzett napon nem tartják meg, mert még a megtartási időt is csak ezután fogják kijelölni. A villamos színház holnap, csütörtökön délután 4 és este 8 órakor tartja utolsó előadását, mely alkalomra A sárga csikó czimü 2 felvonásos magyar népszínmű kerül bemutatásra. A nagy szenzációju képet Bandika az apacsok között ez. kép követi. A helyárak 50 százalékkal emelve vannak. Márkus Emilia Márffy Károlynál. A nagybányai Lendvay szinház igazgatójánál, dr. Márffy Károlynál Sopronban a múlt csütörtökön és szombaton Márkus Emilia, a budapesti Nemzeti Szinház világhírű művésznője vendégszerepeit legfrappánsabb hatású szerepében a Monna Vannában. Már ebből is következtethetjük, hogy Márffy színtársulatával elsőrangú élvezetekhez fog jutni Nagybánya közönsége. Balla Béla sikere Tiz évvel ezelőtt jött Nagybányára egy pelyhes állu fiatalember: Balta Béla Rajztudása akkor fogyatékos volt, de a nagybányai festőiskola deduktiv hatása rajta is csakhamar sikerben fogamzott s haladását mindenki, aki csak ismerte, örömmel konstatálta. Hol s merre járt azóta, nem tudjuk. Nehány évig szorgalmasan járta a festőiskolát s most — mint nagyváradi tudósítónk írja — nagysikerű kiállítást rendezett Nagyváradon. A siker legfényesebb bizonyítéka az, hogy a napsütéses természetes árványviz gyógyhatása hurutos bántalmaknál páratlan; a leg- :::: utóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. :::: ■■ Kapható mindenhol. ■■ Árj egyzéket kívánatra küld a mm wiii iMiiiiün, ■■ Kapható mindenhol. ■■
