Nagybánya, 1914 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1914-06-11 / 24. szám

1914 junius 11. NAGYBÁNYA 3 A kereskedők hitele. Junius 10. Folyton és újból erről a témáról kell be­szélni. Nincs enné! égetőbb kérdése közgazda­ságunknak. A kereskedővilág a maga minden­napi elfoglaltságában, bajaiban, küzdelmeiben, melyeknek legnagyobb része éppen a kereske­delmi hitel hiányából származik, nem igen ér rá elmélkedni és panaszkodni a kereskedelmi hitel rendezetlensége és hiánya miatt. Pedig azzal minden kereskedő tisztában van, hogy az üzleti életben az olcsó és hozzáférhető hitel olyan szükséges, mint a levegő. Sajátságos tünete a gazdasági közvélemény­nek, hogy erről az életbe vágó problémáról senld sem beszél, hogy a kereskedelmi hitel nagy kérdésének megoldásával senki sem fog lalkozik és különösen hogy maguk a kereske­dők érdekképviseletei és egyéb társadalmi egye sületei ezt a kérdést egyáltalán nyugodni hagyják. Az egész vonalon teljes közöny uralkodik a kereskedelmi hitel megoldásra váró ügye iránt. A képviselőházban most lezajlott költségvetési vita során a kereskedelmi és a pénzügyi tárcza tárgyalása meglehetősen beható volt és mindenféle kérdést fe'ölelt. De sem a kereske­delmi költségvetés kapcsán, sem pedig a pénz­ügyi budget során nem jutott eszébe egyetlen szónoknak sem, hogy felvesse a kereskedelmi hitelnek oly égetően sürgős kérdését. Beszéltek nagy közgazdasági problémákról, tengerhajózásról, kiviteli politikáról, de teljesen megfeledkeztek arról, hogy legelőször is az anyagi eszközök megieremtésével és rendelke­zésre bocsátásával kell feladataira képesíteni kereskedelmünket. A törvényhozás közömbösségét a kereske­dők ez eminens érdekével szemben végre is nem csodáljuk, mert hiszen azt már rég meg­szokhattuk. De annál súlyosabb megítélés alá esik az, hogy azok a különböző szervezetek, amelyeknek egyenesen hivatása és kötelessége a kereskedelmi érdekek védelme és kiszolgá­lása, a hitelkérdéssel szemben ugyanilyen kö­zönyt tanúsítanak Most zajlott le a kereskedelmi kongresszus, amelynek napirendjén igen gazdag és sokoldalú tárgysorozat szerepeit. Volt ebben magas politika, közlekedésügy, jogi reform, köz­igazgatási teória és sok minden egyéb, de egyetlenegy szóval sem érintették a hitelnek mindennél fontosabb és sürgősebb kérdését A kereskedők érdekképviseletei tehát nem állanak feladatuk magaslatán, mert nem a gya­korlati élet követelményeivel törődnek és nem állanak oda a megbízóik mellé, hogy ezeknek küzdelmeiben és bajaiban segítséget nyújtsanak. A magyar kereskedő világnak a közéletben szereplő szóvivői és apostolai beleestek az egész magyar közélet legnagyobb hibájába, abba, hogy nem a praktikus követelményeket iparkodnak érvényre juttatni, hanem nagy, általános jelsza­vak után szaladgálnak. És ezzel érdemetlenek* nek bizonyulnak arra a mandátumra, amelylyel a magyar kereskedők nagy tábora, a munkájá­ban görnyedő, az anyagi gondoktól meggyötöri kereskedők tiz- és tízezrei őket felruházták. A kereskedelmi érdekképviseleteknek e mulasztása mellett nem marad egyéb hátra, minthogy a kereskedők maguk, az egyesülete­ken és szervezeteken kívül, ezektől függetlenül indítsanak országszerte mozgalmat a kereske­delmi hitel halaszthatatlanul sürgős megoldása érdekében. Nem kell ehhez a szervezkedéshez nagy apparátus. Álljanak össze egy-egy város kereskedői, gyűljenek egybe szabad vasárnapjukon és be­széljék meg ezt a fontos ügyet, nem törődvén azzal, hogy a korifeusok és hivatásszerű vezé­rek mit szólnak ehhez a szervezkedéshez. Végre is a magyar kereskedőben van annyi intelligen- I czia, hogy egy kis önállóságra emelkedjék és í ne várja, hogy mindig nyáj módjára mások ve- I zessék a boldogulás és megélhetés legelőjére. Kereskedelmi érdekképviseleteinkhez pe- i dig azt a komoly intelmet intézzük, hogy éb- ■ redjenek végre a kötelességük tudatára és min­den egyéb kérdés félretételével lássanak hozzá az országos akczió megindításához, amelynek programmja a kereskedelmi hitel megoldása. A I kereskedelmi hitel kérdésének gazdasági jel- ! szóvá kell vállnia, mert nálunk, sajnos, csak a jelszavak számíthatnak sikerre. A kereskedők ne felejtsék egy pillanatra sem a magyar közmondást: »Segíts magadon s I az Isten is megsegít 1« HÍREK. Junius 10. Személyi hírek. Fábó Zoltán dr. kir. ügyész, a járásbíróság bűnügyi adminisztráczióinak megvizsgálása végett városunkban időzött. — Harácsék László minisz- ! téri tanácsos városunkban időzött. Űrnap A szertartásos év egyetlen ünnepét sem üli meg a r. kath. egyház oly nagy fény- nyél, mint az Oiláriszentség szerzésének em­lékét. Tulajdonképen nagycsütörtököa kellene ez ünnepet megülnie, de a nagyhét komor csendjébe, gyászos bánatába nem illenének be az örömteljes, hálaadó énekek. De meg más­részt kora tavasszal honnan vennék a virá­gokat ? Most, miután a természet teljes pom­pájában diszlik, most tartja a kath. egyház di­adalmenetét isteni vőlegényével. A harangok ünnepélyes zúgása, lobogó zászlók, égő gyertyák s a tömjén illatos füstje mellett virágokkal be­hintett utakon vonul a kőrmenet oltártól oltár­hoz, melynek tetőzetét a nyári nap verőfényes, ragyogó kék ege képezi. E bájos egyházi ünnep a XIII. században jött szokásba. Egy Juliánná nevű apácza Lüttich városában mennyei jele­nést látott, minek következtében arra kérte az ottani püspököt, hogy külön ünnepet rendeljen az Oltáriszentség tiszteletére. VI. Orbán pápa az ünneplést azután az egész kath egyházra kiterjeszté s azóta Űrnapja a katholikus világ­nak egyik legfényesebb ünnepe. Az idén külö­nös díszt fog adni az ünnepnek az, hogy a körmenelben részt fog venni a városunkban időző katonaság is tábori öltözetben, sapkáján cserfaággal. A katonaság az oltároknál disztüzet ad. Schulla kapitány, mint állomás parancsnok tisztjeivel együtt szintén jelen lesz az isten­tiszteleten, mely délelőtt 9 órakor kezdődik. Áthelyezés. A pénzügyminiszter Mészáros Gyula selmeczbányai számtisztet Nagybányára, a bányaigazgatóság mellé rendelt számvevőség­hez helyezte át. Nyugdíjazás. A pénzügyminiszter Farkas Ferencz számtanácsost saját kérelmére végleges ! nyugalomba helyezte. Helyettesítés. Csaba Adorján főispán a Ké- pessy László főszolgabíró elhalálozásával meg­üresedett csengeri főszolgabírói állásra Bzahányi László hivalálvezeíő szolgabirót, az igy meg- j üresedett szolgabirói állásra Bari István köz­igazgatási gyakornokot; a megüresedett díjas közigazgatási gyakornoki állásra Jakó Endre és Bónis Gábor díjtalan gyakornokokat helyette­sítette. Áthelyezések a vármegyén. A főispán Kállay Szabolcs tb. főszolgabírót Avasujvárosba, Tóth Tibor szolgabirót Fehérgyarmatra, Bart István helyettes szolgabirót Mátészalkára, Tóth József helyettes aljegyzőt a vm. árvaszéktől az alispáni hivatalhoz szoígálattételre áthelyezte. Az erdészet köréből. A m. kir. földmive- I lésügyi miniszter Dercsényi Kálmán kir. erdő­tanácsost, Schvartzer Gusztáv és Györy Jenő segéderdőmérnököket Nagybányára helyezte át. Tiszti orvosi vizsga. Dr. Selegián János nagybányai orvos a tiszti orvosi vizsgát Budapes­ten sikeresen letelte, A debreczeni tábla uj elnöke, őfelsége a király Porubszky Jenő elhunytéval a debreczeni tábla elnökévé Igyárló Sándor debreczeni kir. főügyészt nevezte ki; debreczeni kir. főügyész­nek pedig Atányi József budapesti főügyész­helyettest. Esküvő. Magos Dezső állomásfelvigyázó a napokban tartotta esküvőjét Pityik György bánya­kapitánysági főtiszt leányával: Gizellával. és szakállu, nagytermetű munkás nézett rá jó- akaratu tekintettel. A fiú könnyes szemmel, kony- nyektől fojtott hangon felelte : — Megverlek . . . mert nekem ni .. . ni ... nihincs ... apám .., apám .. . — Ugyan, — mondta mosolyogva az ember, — hisz az van mindenkinek. A gyerek nagy nehezen folytatta, görcsös zokogás közben: — Nekem . . . nekem . . . nincs. Erre elkomolyodott a munkás; megismerte a Blanchotte fiát és — noha jövevény volt e vidéken — ismerte valamennyire a leány történetét. — No — mondotta — vigasztalódjál, fiacs­kám és gyere velem a mamádhoz. Majd szerzünk neked — apát. Elindultak. A nagy kézen fogta a kicsit s az ember megint elmosolyodott, mert örült, hogy megláthatja B!anchotte-ot, akiről azt beszélték, hogy a legszebb lányok közé tartozik a vidéken; falán azt is gondolta magában, lelke mélyén, hogy aki egyszer botlott itju korában, az — bo- tolhatik még egyszer is. Megérkeztek egy nagyon tiszta fehér ház elé, — Ez az,— mondta a gyerek és bekiáltott: Mama! Megjelent egy asszony s a munkás hirtelen abbahagyta a mosolygást, mert tüstént megértette, hogy többé nem lehet tréfálni ezzel a nagy, sá­padt leánynyal, aki szigorúan megállt a kapuban, mintha el akarná tiltani a férfit annak a háznak a küszöbéről, ahol egy másik férfi őt megcsalta már. A munkás bátortalanul, sapkáját kezében tartva dadogta; — Asszonyom, visszahoztam a kisfiát. El­tévedt a folyó partján. Hanem Simon nyakába ugrott az anyjának és azt mondta, ismét sirni kezdve: — Nem, mama, vízbe akartam ölni magam, mert a többiek megvertek . .. megvertek .., mert nincs apám. Égő pirosság borította el a fiatal nő arczát; teste-lelke mélyéig meggyötörtén, hevesen karolta át a gyermekét és a könnyek sebesen peregtek le az arczán. A férfi meghatottan állt ott, nem tudva, hogyan távozzék. De Simon hirtelen oda­futott hozzá és igy szólt: — Akar az apám lenni? Nagy csend támadt. Blanchotte némán, szé­gyenkezéstől gyötörve, szivére tett kézzel támasz­kodott a falnak. A gyermek látván, hogy senki sem felel neki, folytatta: — Ha nem akar, megint a folyónak megyek. A munkás tréfára vette a dolgot és nevetve felelte : — Hát persze hogy akarok! — Hogy hívnak — kérdezte a gyerek — hogy megfelelhessek a többieknek, mikor a neve­det kérdezik? — Philippe — válaszolta az ember. Simon elhallgatott egy pillanatra, hogy jól megjegyezze ezt a nevet, aztán, tökéletesen meg­vigasztalódva, e szavakkal tárta ki a karjait: — No jó, Philippe, te az apám vagy! A munkás fölemelte a földről, erősen meg­DTI/' C ry A Pv PYnrVCi TDnn szatmármegyében. X3lJXOZ^/\LJ Ájf 1 ÁJLj I rUJtViJW Megnyitás május hó 15-én Meleg ásványviz-fürdők, szénsavas fürdő, hidegviz-gyógyintézet, dr. Balling-féle Inhalatio, 160 kényelmesen berendezett szoba, vízvezeték, acetilen-világitás. Vasúti állomás, posta, távírda, telefon, gyógytár helyben. :::: Elő- és utóévadban az állandó tartózkodóknál a szobaárakból 307o engedmény. Prospek üst, vízről árjegyzéket kívánatra küld a fürdőigazgatóság

Next

/
Thumbnails
Contents