Nagybánya, 1914 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1914-05-21 / 21. szám

19i4. május 21. NAGYBÁNYA ugyan az elektromos üzemnél, de ez busásan visszatérül a nagyobb jövedelmezőségben. A gőzmozdony óriási holt tárgyat visz magában szénben és vízben, ami teljesen elesik a vil­lamos mozdonynál. A gőzmozdonyt néhány száz kilométer után 24 órára ki kell vonni a forgalomból, hogy a rostélyokat a rátapadt szénsalaktól megtiszlithassák Képekben mutatja be a művelet komplikáltságát A villamos moz­donynál a tisztítás néhány kendő használatára szorítkozik. A gőzmozdonyí használat előtt fel kell fűteni, ami nemcsak időbeli, de szénbeii vesztességet is jelent. Az elektromos mozdony egy emelttyüjének zárása elégséges, hogy az egész vonatot egy pillanat alatt mozgásba hozza. A gőzmozdony kezeléséhez kell vezető és fütő; az elektromos vasutaknál ehhez egy személy elégséges. A villamos mozdony keze­lése igen egyszerű, a vezető sokkal inkább figyelheti meg a jelzéseket. A gőzmozdony ve­zetője és fűtője élőiről a kazán hőségének, | hátulról hidegnek, szélnek van kitéve. A vil­lamos mozdony vezetőfülkéje szalon benyo- í mását lesi; jól fülhető zárt helyiség. Mindezt j több képben szemlélteti. A villamos motorkocsi szerkezete rendkívül egyszerű, a gőzmozdonyé : komplikált és nehezen javítható. A javitómü- I helyek óriási területet foglalnak el és rengeteg | munkást vesznek igénybe. A villamos mozdony : 130, 150 kilométeres óránkinli sebességgel viszi j a vasutat, hol marad ettől a gőzmozdonyos gyorsvouat sebessége ? A nagyobb emelkedéseket a villamos moz­dony jobban bírja. A gőzüzemnél 25 pro miile emelkedéshez már két darab speciális szerke­zetű gép kell, mig pl. a svájezi Bernina pályán egy villamos motorkocsi 70 pro miile emel­kedéseken viszi a vonalot Képeken vonultatja | fel a hegyi pályák egész sorozatát. Katonai szempontból fel szokták hozni a villamos vasút ellen, hogy a gőzmozdony egy teljesen függet- | len erőegység, egy vándorló erőmű, mely ott foglal helyet, ahol neki tetszik s nem függ egy j áramvezetéktől. Azonban az elektromos moz- j donyok ellen érvényesített aggályok e téren is elhomályosultak Ha a vezeték több forrásból | nyeri áramszükségletét, a villamos vasútnak se lehet a vezeték elvágásával ártani, melyben külömben nagyfeszültségű áram kering s megöli a hozzáférkőző embert. Ha pedig az ellenség a pályát is tönkreteszi, a gőzmozdony is lehetet­lenné válik. A gőzüzemű vasutaknak egyik legkelle­metlenebb hátránya a piszkos kőszénfüst, amely nemcsak a vasúti kocsikat, de az állomásépü­leteket is fekete réteggel vonja be. Hogy az utazóközönségre nézve pedig mennyire kelle­metlen, fölösleges bővebben magyarázni. A vil­lamos vasutak pályaudvarai, állomásépületei tiszták, csinosak, a vonatok utasai pedig a füst­nélküliség minden előnyét élvezik. Nemzetgazdasági szempontokból is elő­nyösebb az elektromos vasút, mert a gőzgépet csak a jobb minőségű porosz szénnel lehel fű­teni s igy Magyarország széngazdasága daczára is importra szorul, mig a központi villamos áramfejlesztő telepek bármilyen szénnel füt- hetők s közvefenül a bányák mellett is fel­állíthatok lévén, a MÁV a villamos üzem be­hozatalával csak a szénszállítás költségeiben évi 16 és fél millió koronái takarítana meg. — A szén berakása is sok időt és munkát vesz igénybe. Képeken mutatta be előadó továbbá azt, hogy a felhalmozott rengeteg szénmeny- nyiség pl. a fővárosban, (a Podmaniczky ut- czában) a legjobban értékesíthető. telkeket "fog­lalja le, csúnyasága mellett Ezután Fodor a magyar villamos vasutakat ismertette. Egész sereg vetített képben vonul­tak el a közönség szemei előtt a budapest— gödöllő—váczi, az aradhegyaljai, a tátrai és a (legújabb) pozsony—bécsi villamos vasutakat. — Hosszú és mindvégig érdekes előadásában Fodor a meggyőző érveknek egész tömegét cső poríositoita a villamos vasút előnyei mellett. Végül Erdély specziális helyzetét tárgyalta egyrészt a villamos üzemmel, másrészt a föld­gázzal szemben s nagyjából a következőket mondotta: Mindeddig a kérdést általánosságban tár­gyalván, áttérhetek már most arra a külön hely­zetre, amelyben Erdélyt e kérdésben találjuk. Nem kell itt szén a vasutak villamosításához, van itt egy sokkalta nemesebb anyag, t. i. a földgáz. Azt gondolják, hogy a mezőségi gázt fütő- érlékéhez mérten a gázterülelen nem igen tud­ják felhasználni és ennélfogva a gázt onnét el kell vezetni. Tervbe is vettek egy 450 kilomé­ternyi távolságban fekvő fogyasztási helyet, mely a rendelkezésre álió energia egész tömegét fel­használni tudná és ez Budapest. De a távveze­ték, mely a földgáz energiáját az ország székes- fővárosába vinné, megfosztaná egyúttal Erdélyt egy olyan kincstől, amely ezen országrészt eset­leg felvirágoztatni tudná. A főváros felvirágzását kellő tiszteletben tartva, mégis azt a meggyő­ződésemet kell hangoztatnom, hogy az ország érdekében sokkalta hasznosabb volna, ha a föld­gáz energiája Erdélyben maradna, úgy, hogy ezen országrész megizmosodnék és itt egy ha­talmas ipar megteremtésének alapját képezné. Akármit is akarunk alkotni a földgázból, ezt eredeti helyéből kisebb-nagyobb távolsá­gokra kell elvezetni, tehát »távvezetéket« min­den esetben keli létesítenünk. A cső-távvezeték­kel szemben sokkalta czélszerübb a villamos távvezeték, mert ennek segítségével az energiát akármelyik városba egyenesen az iparos mű­helyébe lehet vezetni. Nem volna czélszerü, ha az erdélyi iparos a földgáz kedvéért gázmoto­rokat használna. A körülményes és költséges gázmotorokat már régóta legyőzte a kis és olcsó villamos motor egyszerűsége és megbíz­hatósága. Az iparfejlesztés csakis villamos vei történhetik a mai korban. ero­Az iparfejlesztés czéljából egész Erdélyt villamos távvezetékekkel kellene behálózni és ezen hálózatból lehet majd épugy az ipari és világítási czélokra szolgáló áramot, mint a vil­lamos nagyvasutak áramszükségletét is az illető fogyasztó-helyekre vezetni. Az első lépés arra, hogy ezen vállalkozás megvalósittassék, csak az lehetne, hogy az ösz- szes erdélyi városok és községek szövetség- szerüen összeálljanak és a feladatot minden partikularizmus nélkül, egymásra támaszkodva, egyöntetűen megoldják. Egy ilyen városi szövet­kezet könnyen megbirkózhatik a kezdet nehéz­ségeivel és az összes tagok kezessége mellett mindeneseire könnyű lesz megfelelő tőkét és hitelt biztosítani. Amikor ilyenformán Erdélynek majdnem minden környékére villamos áramot viszünk, megalakítjuk az előfeltételeket arra, hogy ezen ország lakossága olcsó motorikus erőhöz és ezáltal ipari foglalkozáshoz is jusson. Ha emel­lett a vasutakat mint nagyfogyasztókat nyerjük, a szóban forgó vállalkozás sikere kétségen kí­vül áll és csak akkor fogjuk a földgázban rejlő kincseket kellő értékben érvényesíteni. Nem lesz szükségünk arra, hogy ezt a kincset elpo­csékoljuk, hanem módot nyerünk arra, hogy a föld mélységében feltalált erőmennyiséget a szükséghez képest a legtakarékosabb és a leg­megfelelőbb módon felhasználjuk. Az élénk tapssal honorált előadás után Váczy István, Kolozsvárnak mintegy három év­tizeden keresztül volt forgalmi főnöke vette át a szót. Statisztikai adatokkal ismerteti a vasút­hálózat fejlődését. A MÁV nak ma összesen 1060 km hálózata van Erdélyben. Persze arány­lag kevés a vasútvonal, ami a terep nehézségé­ben leli magyarázatát. Brassó és Nagyszeben kivételével az erdélyi városok nélkülözik az iparfejlődéshez szükséges góczpontokat. Jelenleg 349 km. hosszú vonal áll tervezés alatt Kije­lenti, hogy a MÁV. már tesz kísérleteket a vil­lamos üzem behozatalára nézve. Eddig tartott az érdekes előadás. Sok igen szép dolgot hallottunk — csak szeretnők már megvalósítva látni. Minden uj vasutat villamos üzemre kellne berendezni. Most épül a lápos- völgyi vasút; ennél még mindig nem volna késő A régi vasutaknál csak egy akadály lehet: kihasználni a régi mozdonyokat; az újak építé­sét pedig be kellene szüntetni. így juthatnánk el lassan az álmok országába, ahol és amikor már kőszénfüst nélkül fogunk a nagybányai vicinálisokon is utazni. Vájjon eljön-e az az idő? — Hozzon szemetes lapátot meg seprüt. A leány elhozta. — Seperje föl rá ezt a gazt! — parancsolta az asszony. A szobaleány gyorsan seperte föl és indult. De még egyszer visszafordult vele. Külö­nösnek találta a tartalmát és megkérdezte: — Hova vigyem ? — A... a szemetes ládába... — de amint rajtafelejtette szemét a könypecsétes halmazon, átnyilallott valami a szivén. A torkát fojtogatta egy belülről tolakodó zokogás, a keblében láza­dozó viharzást érzett és tompán pattogó szavaitól maga is megijedt. — De ne .. . még se .. . adja csak ... — bomlottak szét ajkán a szavak és elvette a sze- métes lapátot. Határozatlan mozdulattal öntötte á fiókba mind. Belegyömöszölte mintha láthatatlan szelle­mekkel birkóznék; és amikor a leány kiment, ráborult a levelekre és kisírta magát. Ä szirmok átnedvesedtek a könnyektől, az irás szétfolyt. Mikor pedig ismét lezárta az asszony a fiókot, úgy érezte, hogy ennek itt mindnek, most volt csak az igazi, az utolsó temetése . .. A kulcsot meg kezébe szorította. Bódult fejjel ment le a kertbe, előbb czéltalanul bolyon­gott a kacskaringós utakon, mig végre úgy lát­szott, hogy elhatározta magát. Megindult. A csevegő madarak ott szerel­meskedtek az érett gyümölcsü ágakon. A méhek szorgalmasan döngicséltek körül egy virágkelyhet. A fehér liliom sárgaporos virágai csókolóztak a lenge szellő fuvalmára, szóval szerelmes, költői volt minden. As asszony tovahaladt. Megállt a folyóka partján, mely kertjüket a szántóföldektől válasz­totta el és nézte az ezüstös hasú halakat. Azok is úgy tettek . . . összetalálkozott kettő és hideg ajkuk összeért . . . Mit csináltak? Csókolták egy­mást f Bizonyára 1 Most egy hirtelen mozdulattal vízbe dobta a kulcsot. Halkan loccsant a zöld viz és a halak ijedten rebbentek szét, biztosan féltek tőle, attól a kulcstól . . . Az asszony leskelődve fordult meg. Olyan volt mint a nagy bűnös, egy gondolata volt csak : nem látta-e valaki ? Szembe jött vele az ura. Kigombolt mellénye alól kilátszott hihetetlenül megnövekedett gyomra. Csibukját szaporán szivogatva kérdezte feleségétől: — Mit dobott be ? — Semmit . . . -— felelt elfogódva az asz- szony — egy vasat, egy rossz, hasznavehetetlen vasat ... — itt láballanködott ni . . . — és egy érett szilvát szakított le az aláhajló galyról. — Evett már ? — kérdezte palástoló mosollyal. — Adja csak ide, — nyúlt utána a férfi és leharapta az egyik felét. — Kóstolja maga is , .. nyújtotta vissza és az asszony alakoskodva nyelte le a nikotinos, dohányszagu félszem szilvát. . . B1KSZAD GYÓGYFÜRDŐ SÄLS Meleg ásványvíz-fürdők, szénsavas fürdő, hidegvíz-gyógyintézet, dr. Balling-féle Inhalatio, 160 kényelmesen berendezett szoba, vízvezeték, acetilen-világitás. Vasúti állomás, posta, távírda, telefon, gyógytár helyben. :::: Elő- és utóévadban az állandó tartózkodóknál a szobaárakból 30",'o engedmény. Prospektust, vízről árjegyzéket kívánatra küld a fiirdöigazgatóság.

Next

/
Thumbnails
Contents