Nagybánya, 1913 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1913-11-06 / 45. szám
1913. november 6 NAGYBÁNYA 3 ösmerkedett meg a feketeszemü Ninával, akit festett és akinek meg is Ígérte, hogy ha bajba kerülne valaha, csak forduljon hozzá, ő mindig segítségére lesz. Nina ezt sohasem tudta elfeledni. Összeszedte minden pénzét s a legelső vonattal Moszkvába utazott. Hogy pénzt kérjen a művész tanártól és kivándorolhasson a családjával kínjaik, üldöztetéseik színhelyéről, Oroszországból. Kiss Károly emlékezett a csitri lányra, emlékezett könnyelműen odavetett Ígéretére és most sem tagadta meg a Nina kérelmét. Nina pénzt kapott, kétszáz rubelt és a család elme- nekedhetett. Keserves sírásban tört ki a szép Nina : — Csak a becsületem veszett ott, Moszkvában. Kiss Károly finom ur volt, jó ur volt most is, amikor segítséget kértem tőle, nem tagadta meg azt a jóságot, amit mi odakinn a magyar emberben mindig megösmerünk, csak azt kérte a pénzért, hogy lerajzolhassa az aktomat. Mit tehettem, Jehovám, mit tehettem! Engednem kellett és én, aki a színpadra föl tudtam menni, minden zsidószemérmem pirulásával, ott reszkettem a magyar festő előtt, aki egy ujjal nem nyúlt hozzám ... így sikerült eltávoznunk onnan, ahol mindent, mindent tönkretettek, a hitünk, a pénzünk, a vérünk sértik s megyünk valahová, ahol a zsidónak is szabad embernek lenni. — Még most is szereljük mi azt a földet, bizony . . . dörmög közbe az öreg Rosenschlik. És hazavágyakozó, zaklatott, reszkető szívvel mennek, mennek, ösmeretlen viszontagságok felé s az útjukat az őszi, magyar szél kavarja ösmeretlen, mély avarrá . . . (ia.) HÍREK. November 5. Személyi hirek. Révész János szerkesztő kollegánk pár napi tartózkodásra Budapestre utazott. — Mnzsnay Ferenc m. kir. főmérnök családjával pár napi tartózkodásra Budapestre utazott. Előléptetés. Őfelsége a király Weisz Lajos iglói bányakapitányt a VI fizetési osztályba léptette elő. asztalkészlet aranyozott ezüst, az illatos víztartók masszív aranyból valók, az asztalkendők arannyal áttört selyemből; brilliánsok és drágakövek 'az evőeszközökön, a kávés csészéken, amforákon, pipákon, tapétákon, legyezőkön. Es vannak más házak — természetesen sokkal nagyobb számban — ahol a régi sátor, vagy tatár kunyhó óta semmi, vagy szinte semmi sem változott, ahol az egész házberendezés fölfér egy öszvér hátára és minden készen áll, hogy megint átvándoroljon vele a gazda Ázsián végig. Szigorú és szűz mohamedán házak ezek, ahol mikor elkövetkezik az elutazás órája, nem hallatszik csak a gazda nyugodt hangja, amely igy szól: — Olszun 1 — Úgy legyen! * A török háznak — mint tudja mindenki — két része van: a hárem és a szelamlik. A sze- lamlik a férfi lakása. Ö itt dolgozik, itt étkezik, itt fogadja barátait, itt pihen, itt alszik éjszakán- kint, mikor nem bántja a szerelem. A nő ide be nem hatol soha. Amiként a szelamlikban a férfi az ur, a háremben a nő parancsol. Itt ö igazgat és kormányoz s azt teszi, ami neki tetszik, amit akar, csak férfiakat nem fogadhat. Mikor nem tetszik neki fogadni a férjét, megmondhatja neki is, hogy jöjjön majd máskor. Legtöbbnyire csak egy ajtó és egy kis folyosó választja el a szelam- likot a háremtől, mégis mintha két egymástól nagyon távol eső ház volna. A férfiak látogatóba jönnek az effendihez és az asszonyok fölkeresik a hanumot a nélkül, hogy találkoznának, vagy észrevennék, legtöbbször nem is ösmerik egymást. El van különítve a kiszolgáló személyzet és külön van csaknem mindig a konyha is. Mindenik a maga kontójára mulat és költ. A férj ritkán étkezik a feleségével, kivált ha egynél több van Esküvők. Szabados Kálmán csendőrhadnagy, kit városunkban is széles körben ismernek, a napokban tartotta esküvőjét Gödöllőn Ocsárd Károly főerdőtanácsos leányával: Böskével. Városunkból az esküvőn részt vett L. Berks Leó családja is. L. Berks Leó az egyik násznagyi tisztet töltötte be, mig L. Berks Emmy mint koszorús leány szerepelt — Szabados István banktisztviselő f. hó 6-án, holnap délelőtt tartja esküvőjét Budapesten Vnutskó Ferencz in. kir. főbányatanácsos leányával: Hússal. Az esküvőn az egyik násznagyi tisztet Muzsnay Ferencz főmérnök tölti be. A reformáció emlékünnepe A reformáció emlékünnepélyét ez évben az ev. templomban ünnepelték meg Az ünnepélyen igen változatos programmal résztvettek az összes iskolák protestáns növendékei is. Halottak napja. Halottak napját az idén is kegyeletesen ülte meg városunk közönsége. A temetőket a közönség nagy számban kereste föl, hogy emlékezéssel adózzanak szeretteiknek. A gyönyörű, késői őszi idő miatt oly sok virág volt mindenütt, hogy a temetők valósággal virágerdőbe borultak. A reformátusok és evangélikusok november 1 én, mig a r. és g. katholikusok a közbejött vasárnap miatt november 3-án világítottak. Gondnoksági ülés. Az állami elemi iskolák és óvodák újonnan kinevezett, illetőleg megválasztott gondnoksága és felügyelőbizotlsága november hó 3-án d. e. fél 12 órakor a városháza tanácstermében tartotta meg alakuló ülését Stoll Béla elnöklete alatt. Az uj gondnokságnak, mint óvodai felügyelőbizoltságnak nőtagjai is vannak. A gondnokságnak tagjai: Elnök: Stoll Béla ügyvéd ; alelnök: dr. Makray Mihály polgármester ; jegyző: Rozsos István áll. elemi iskolai igazgató-tanitó; gondnok: Székely Árpád áll. el. iskolai igazgató-tanitó; elllenőrök : dr. Stoll Tibor városi tiszti ügyész, Bernhardt Adolf kir. bírósági végrehajtó, Dorogiig Ignácz nyug el. iskola igazgató tanító. Tagok: Neubauer Ferencz miniszteri tanácsos, bányaigazgató, Szabó Adolf nyug. erdőigazgató, Szabó József kir főerdőtanácsos, Szenipéiery Ferencz kir. járásbiró. dr, Rencz János áll. főgimnáziumi igazgató, dr. Weisz Ignácz ügyvéd, Égly Mihály városi főjegyző, Kupás Mihály ipartestületi elnök, Torday Imre városi tanácsos, Bálint Imre erdőfanácsos, dr. Kádár Antal bányafőorvos. Szőke Béla róm. kalh. helyettes plébános, Brebán Sándor gör. kath. plébános, Soltész Elemér ref. lelkész, Révész János ág. ev. lelkész, Tuchsz Benjámin izr. főrabbi, Bay Lajos orsz. képviselő, dr. Berczinger neki. Nincs közöttük semmi közös csak a díván, amelyen találkoznak. A férj szinte soha nem megy be a hárembe mint férj, vagy hitvestárs és gyermekeinek nevelője, csak mint szerető. Mikor belép, a küszöbön kívül hagyja — ha lehetséges — mindazt a gondját, ami megzavarhatná örömében, amit keresni jött; künn hagy önmagából mindent, ami nem egyezik meg vágyával ebben a pillanatban. Azért jön, hogy feledje gondjait, vagy a nap kellemetlenségeit, vagy inkább azok érzését, nem pedig azért, hogy világosságot kérjen egy derűs lélektől, vigasztalódást egy nemes szívtől. Az asszony nem is volna képss erre a hivatásra. A férfi egyáltalában nem törődik vele, hogy az asszony előtt a szellemnek, tudásnak, vagy tehetségnek valami olyas dicsőségével tűnjék fel, amely őt szeretetreméltóbbá tehetné. Miért is ? E templomnak Ő az istene és imádat illeti meg; nincs szüksége rá, hogy érdemesebbé tegye magát; az a kitüntetés, amit azzal ad e nőnek, hogy őt keresi föl, elegendő, hogy az olyan hálás érzéssel ölelje, ami a szerelemnek tetszik. A »nő« — az ő számára — »élvezetet« jelent. Maga a név erre irányítja az ő elméjét, a gondolatát, sőt a név éppen azt is jelenti; ezért szégyenli is azt kimondani és nem is mondja ki sohasem . Ha azt kellene mondania : — Leányom született — azt mondja : — Egy fátyolos, egy elrejtett, egy idegen született nálam. Ilyenformán igazi bensőség nem is lehet közöttük, mert kettejük között mindig ott van az érzésnek valami fátyola, amely eltakarja a lélek végtelenül titkos rejtekeit, amelyek csak egy hosszú, nyugodt családiasság tisztaságán át mutatkoznak. Ezenkívül a nőnek mindig elő kell készülve lennie erre a látogatásra, ezért a pillanatért kell öltöködnie, ehhez alkalmazkodnia. Azon igyekezve Ferencz városi tiszti-főorvos, dr. Vass Gyula ügyvéd, dr. Ajtai Nagy Gábor ügyvéd, Alexy Kornél áll. elemi iskolai igazgató tanító, Várady József gazdasági iskolai igazgató-tanitó, Bozán Péter áll. iskolai igazgató-tanitó, Szaucsek Dániel áll. iskolai igazgató-tanitó és Imre Károly áll isk. tanitó. Az óvodai felügyelőbizottságnak nőtagjai: özv. Bittsánszky Edéné, Neubauer Ferencné, Dr. Makray Mihályné, Bertalan Miklósné. Dr Ajtai Nagy Gáborné, Stoll Gáborné, Szentmiklósy Józsefné, özv. Turmann Olivérné és Kandó Katalin ovonő. Pompeji utolsó napjai. Ünnepi előadása lesz holnap, csütörtökön a villamos színháznak. Holnap kerül ugyanis bemutatóra a világhírű film: Pompeji utolsó napjai, melynek gyönyörű képei talán még a Quo vadis képeit is felülmúlják. Érdekesnek tartjuk fölemlíteni, hogy Pompeji pusztulásához a messinai földrengések alkalmával megismétlődő Vesuv kitöréseiről vették föl a képeket, tehát valódi az az izzó lávafolyam, melynek borzalmas pusztításai a képeken tárulnak elénk. Ez a kép éveken át készült s költségei még a Quo vadis költségeit is jóval fölülmúlják. Holnap csütörtökön két előadás lesz. Délután 4V2 órakor és este 8 órakor. Mindkét előadáson Pompeji utolsó napjai kerülnek bemutatóra. A tűzoltók kabaréja. Városszerte óriási érdeklődéssel néznek a tűzoltók kabaréja elé, mely most, szombaton este fog lezajlani a Lendvay- szinházteremben. A próbák már hetek óta folynak s akiknek alkalmuk volt látni, igazolhatják, hogy minden tekintetben elsőrangú lesz az estély. A páholy jegyeket már ez ideig is szétkapkodták s tekintve a nagy érdeklődést, mindenki jól teszi, ha ülőhelyéről már most gondoskodik, mert szombaton már alighanem — késő lesz. A gazdag műsorból különösen fölhívjuk a figyelmet a Vass Jolánka által előadandó »Egynapos asz- szony« czimti monológra, a tűzoltó jelenetre, melyet Jakab Zoltán festőművész rendez; továbbá a Bálkirálynő czimü egy felv. vígjátékra, melyet Stella Sándor tanított be s Vajay Imre rendez. De a többi számok is mind eisőranguak lesznek. Az estélyen részt vesz Neményi szinmindig, hogy legyőzze a versenytársát, vagy megőrizze a hatalmát, amely folytonosan veszélyben forog egy kissé mindig kurtizánnak is kell lennie, erőltetnie önmagát, mert körülötte minden az urára mosolyog, és mikor a nő szive szomorú is, férje előtt mindig a szerencsés és boldog asz- szony álarczát kell viselnie, hogy a férje ne unatkozzék és el ne kedvetlenedjék I Ezért a nőt feleségének a mint hogy nem ismerte és nem ismerte mint szüleinek lányát, mint nővért, mint barátnőt; nem ismeri mint anyát sem. És igy az asszony lassanként el hagy sorvadni magában minden nemesebb tulajdonságot, amelyeket nem képes megnyilatkoztatni, vagy amelyeket benne meg nem becsülnek. Hozzá szokik nem törődni vele, hogy benne nem ezeket keresik és gyakorta határozottan elfojtja szivének és elméjének szavát, hogy az állati élet bizonyes mámorában találja meg — ha nem is a bodldogságot — legalább a békét. Megvan — igaz — a vigaszlatása gyermekeiben és a férj ezeket föl is keresi, szivéhez szorítja az asszony előtt. Ám ez olyan vigasztalás, amit meg keserít az a gondolat, hogy talán egy órával előbb egy másik asszony gyermekeit csókolta, egy óra múlva csókolni fogja a harmadikét, egy pár éven belül talán egy negyedikét. A szerelme, az atyai érzés, barátság, bizalom mind több felé oszlik, fölaprózódik; mindenkinek megvan a maga órája, szempontja, mértéke, szertartása, tehát valamennyi hideg és ki nem elégítő. És azután a nőre nézve alap- jábán mindig van valami megvető és gyilkosán igazságtalan az olyan férj szerelmében, aki eu- nokat állít mellé. Ezzel tulajdonképen azt mondja a férj feleségének : — Szeretlek, te vagy »az én örömem és dicsőségem« te vagy a »házam gyöngye«; de bizonyos vagyok benne, hogy ha az a szörnyeteg,
