Nagybánya, 1913 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1913-10-23 / 43. szám
Z2ÜI. évfolyam. 1013 clctóToer iió 23.-ít3-ils szám. Elíifizetcsi árak: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—12 oldalon. Felelős szerkesztő: ÉG L Y MIHÁLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veresvizi-ut 14 szám, ahova lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő üzletében Is. A nagyváradi értekezlet mérlege. Október 22. A magyar városok országos kongresszusának két főszerve van. Ezek az egyetemes ülés, amely rendesen három évenként jön össze és az állandó bizottság, mely a szükséghez képest tart üléseket. A különböző városi szervezeteknek a múlt évben történt egyesülése folytán a tavalyi egyetemes ülés a szervezési szabályzatokat akként módosította, hogy különösen, mikor fontosabb kérdések szélesebb körben való megbeszélést kívánnák, lehetőleg évenként egyszer (és pedig hacsak lehet vidéki városban) oly állandó bizottsági ülés tartassák, melyre a polgármesterek összesége is megjelenhessen. Egy ilyen, a polgármesterek bevonásával tartandó ülésnek kellett volna lenni annak, amely a múlt hóban Nagyváradra összehivatott. Mindjárt az e!ső alkalommal felmerült azonban a kérdés, hogy ez az állandó bizottsági ülés az összes polgár- mesterek jelenléte daczára állandó bizottsági ülés marad-e, vagyis ez csak az állandó bizottság egy másik kibővített fajtájául tekintendő-e, amely esetben a megjelenő polgármesterek ezen az ülésen nemcsak ülési, hanem szavazati joggal is bírnának ; vagy pedig úgy értendő-e az összes polgármesterek meghívása, hogy a polgármesterek csak bizon}ros fontosabb kérdések megbeszélésében vehetnének részt. Ez az utóbbi magyarázat arra engedne következtetni, hogy az állandó bizottság nem minden ügye tartoznék a polgármesterek összesége elé s igy azok az ügyek, amelyek az állandó bizottságnak vannak kifejezetten fenntartva, egy ugyanakkor tartandó külön állandó bizottsági ülésen intéztetnének. Ez a vitás kérdés mindenesetre tisztázást érdemel. Nagyváradon tehát tulajdonképpen a tag-városok polgármestereinek a bevonásával tartandó állandó bizottsági ülésnek kellett volna lennie. Már pedig az ennek nem volt tekinthető, miután az állandó bizottság tagjai között előforduló, különböző pártállásu politikusokra való tekintetből a politikai pártok között még mindig fennálló elkeseredett ellentét miatt az állandó bizottság összehívásától eltekintettek. (Nem csalódunk azonban, ha azt állitjuk, hogy Nagyváradon oly fontos városi ügyek kerültek szőnyegre s azok annyira nélkülöztek minden politikai vonatkozást, hogy az állandó bizottsági ülés is minden inczidens nélkül meg lett volna tartható.) Miután az elnökség a szervezési szabályzat ama rendelkezésének, hogy évenként az összes polgármesterek összehi- vandók, mégis meg akart felelni, ennélfogva a nagyváradi értekezlet úgy kon- templáltatott, hogy ez csupán a polgár- mestereknek résztvételére szorítkozzék s czélja a maguk közölt való megvitatása, szélesebb körben való megbeszélése a manapság leginkább aktuális városi kérdéseknek. Az elnökség ilyen értelemben is bocsájtotta ki a meghívót, szólván ezek a meghívók a polgármesterek személyére. Hogy ez mégis eltolódott és egyes városok részéről a polgármestereken kívül más tisztviselők és bizottsági tagok is megjelentek, annak az a körülmény volt az oka, hogy Nagyvárad város külön meghívójában >a városi kiküldöttek« megnevezését kérvén, ezt több város úgy értelmezte, hogy annyi kiküldöttel jogosult megjelenni, ameny- nyivel az egyetemes ülésen szokott. Amint tehát látjuk, a nagyváradi értekezlet úgy a szervezési szabályzat rendelkezéseitől, mint- az elnökség in- tencziójától is eltérőleg alakult meg. Nézetünk szerint, habár ezúttal jól sikerült is ez az értekezlet, mégis azt tartjuk, hogy hasonló értekezlet, de még a polgármesterek összeségének bevonásával összahivandó állandó bizottsági ülés tartása sem mutatkozik czélszerü- nek. Nem czélszerü pedig azért, mert az ilyen értekezlet alig különbözik az egyetemes üléstől. Igen komoly emberek, de maga a közvélemény is városok kongresszusát, helyesen az egyetemes ülést látta benne. Holott az egyetemes ülés éppen azért tűzetett minden 3 évre, hogy ne váljon megszokottá, hogy ez csak nagy egyetemes ügyekkel foglal- kozhassék s különösen ne terjedjen csak a hivatalos városra, hanem magában foglalja a polgárság képviselőit, a város egyéb kiküldötteit is. Ha fentartjuk ezeket az évi értekezleteket és pedig olyan formájában, mint az Nagyváradon történt, akkor ez alig különbözvén az egyetemes üléstől, erre csak zavarólag hat és megszokottá 1 válik a városok tanácskozása. Tagjai ' nagy számánál fogva a vidéki városok- j ban csak az illető város nagy fáradozá- j sával és áldozatkészségével volna az ilyen értekezlet megtartható. De még emellett annak is ki volnánk téve, hogy | idővel nem'számíthatnánk sem a köz- j vélemény, sem a tagvárosok meleg ér- I deklődésére. Ez utóbbiak évről évre na- | gyobb számban maradnának el — úgy j mint most is — s igy egyetemes jellegéből folyton csak veszítene. De felesleges is, mert hiszen, amint a nagyváradi értekezleten láttuk, az ősz- j szes polgármesterek bevonása daczára olyan széleskörű vita nem fejlődött ki, mint vártuk. Talán a nagy szám, az ünnepélyes külső sokakat visszatartott a felszólalástól, mert azokon kívül, akik amúgy is tagjai az állandó bizottságnak, alig vettek részt a vitában az értekezlet többi tagjai. Az évi polgármesteri értekezlet helyett inkább egy olyan szervre volna szükség, amely tagjai csekély létszámánál fogva havonkint volna összehívható, hogy a mindennapi életben gyakran felmerülő egyetemes városi ügyekkel, amint mondani szokás, »azon melegében« foglalkozhatnék. Az állandó bizottsági ülések anyagának az előkészítésén, a városok közös érdekeinek folytonos figyelemmel kisérésén kívül, ez intézhetné azután a kisebb jelentőségű úgynevezett folyóügyeket, melyekkel még az állandó bizottságot is kár volna megterhelni. Ez az agilis, mozgékony szerv lehetne az u. n. elnöki tanács, amely az elnökségből és ugyanannyi számú állandó bizottsági tagokból áilana. A városok szervezkedése még nem egy megállapodott, kiforrott intézmény. Mint ilyennek, a leghelyesebb és legczél- szerübb szerveit a gyakorlati élet for- málja ki. S ezért akármily gyakran kell is a szervezési szabályzatát változtatni, ez elől mindaddig nem térhetünk ki, mig a leghelyesebb szervezetet meg nem találjuk. ★ A nagyváradi értekezlet tárgyai közül a földgáz és a városok hitel ügye a folyó hó 27-én tartandó állandó bizottság elé kerül, amely mint a városok kongresszusának a szerve van hivatva a városok e két kérdésben elfoglalandó álláspontjának a körvonalozására. Mindkét ügyben ellentétes nézetek hangzottak el. Bernády a földgáz-üzlet sajátosságaira, továbbá a nagytőkét kívánó befektetésre való tekintettel a földgázkérdésnek a városok szövetsége által való megoldását a jelenlegi pénzügyi helyzet miatt lehetetlennek tartja. A többi előadók ezzel szemben azt az ál láspontot foglalták d, hogy a városok csinálják meg az országos földgázvezetéket, amely a gázt okvetlenül egész Budapestig, mint a főfogyasztó piaczig hozza. Mi, akik ismerjük a magyar városokat, bármennyire szeretnők is, ha a földgázból előálló nagy nyereség a városok háztartásának jutna, mégis kételkednünk kell ennek a kivihetőségén. A magyar városoknak külön-külön közgyűléseiken kellene határozatot hozmok. Már pedig az 50—60 millió korona erejéig terjedő egyetemes kötele-
