Nagybánya, 1913 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1913-10-09 / 41. szám

2 NAGYBÁNYA 19 13. október 9. annak idején a parlamenti képviselők együttes megegyezése alapján éretett el. Hasonló czélzattal alapittatott Németország­ban állami vagyonból 561 millió márka alap­tőkével a Reichsinvalidenfond és végül az állam participálásával jött létre Svédországban a »Svéd általános városi jelzálogpénztár.« Az állami támogatás harmadik módja a községi hitelnek nyújtott törvényes kedvezmé­nyek állami autorizacióval a községi kötelezők hitelképességének emelését célozzák s ezek pu pillaritásának megállapítására s a kölcsöntőkék és járulékaikra nézve a bélyegilleték és adómen­tesség megadására terjednek. Együttes tevékenységet a közhitelszerzés megkönnyítése érdekében csak két európai állam­ban indítottak a városok. Az első mozgalom Brüsselben indult meg az állam kezdeményezésére és támogatásával az 1860. évben. Itt királyi ren­delet és állami autorizáció mellett létrehozták a belga Societe dü Credit Communált, amely inté­zet szervezetének lényege az, hogy a belga vá­rosok hitelért igénybe vehetik oly módon, hogy a 33, vagy 66 éves kölcsön folyósítása alkalmá­val a tulajdonképpeni kölcsönigényt 5%-al meg­haladó kölcsönt tartoznak felvenni, amely 5%os többlet az intézet tartaléktőkéjét képezi s az intézet részvényeibe lesz fektetve. Ilykép minden város, amely 33 vagy 66 éves kölcsönt vesz fel az intézet részvényesévé is válik s nyereségében is osztozik A városok kötelezvényeinek fedezete mellett azután az intézet kötvényeket bocsát ki. E kötvényeket az állam kötvényeivel egyenlő rangba helyezte s minden irányban a legnagyobb gondosságot fejti ki forgalomképességűk emelése érdekében. Ez az egyetlen szervezet, amely a városok közreműködésének köszönheti létét s amely hivatását minden irányban betölti. A városi hitelszervezés eszméjét állandóan napirenden tartják a német városok is. A már több mint egy évtized óta tartó városi kongresz- szusok csak azt eredményezték, hogy az 1910. évben a nagyobb városok a rendelkezésre álló készpénzkészletekkel az átmeneti pénzszükség­letek fedezésére egy pénzközvetitő állomást léte­sítettek. A német városok egy olyan bank létesí­tését is tervezik, amely a városi kölcsönök fel­vételével és az ezen alakuló községi kötvények kiadásával is foglalkoznék. A községi közhitei ügyének szervezése abból áll,- hogy a pénzpiacon a hitelkeresletet és kínálatot közvetlen összeköttetésbe hozza, a hitelkeresletet a kereső tőke közvetítő beavat­kozását függetleniti. Ez pedig kétféle módon történhetik és pedig: a) az egyes városok nyílt piaccal való köz­vetlen összeköttetésének lehetővé tételével, vagy b) az egyesitett városoknak a nyílt piacczal való kapcsolatba hozatalával. Az előbbi az önálló városi kötvény kibo­csátás utján történik, az utóbbi pedig a czenlra lizáció, vagyis a központi kötvény konstrukció jához vezet. A kötvénykibocsátási jogot csak azon na­gyobb városok részére tartja engedélyezhetőnek, amelyek a pénzügyi önállóság értelmi és gazda­sági előfeltételeivel rendelkeznek. Ez a jog fakultativ jellegű volna és mint ilyen a városok által csak az esetben volna igénybe veendő, ha hasonló feltételek mellett hitelüknek kielégítése más alapon nem volna lehetséges. Indokolatlan volna a gazdaságilag és kultú­rában fejlettebb városokat visszatartani attól, hogy pénzszükségletök kielégítésére közvetlenül forduljanak a pénzpiachoz, amikor közhiteli szempontból szükséges garancziákal biztosítani tudják s amikor hitelöknek ez alapon való igénybevétele rájok nézve előnyösnek mutat­kozik. A czentralizáczió czélszerü és előnyös vol­tát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a mienknél sokkal tőkeerősebb államokban a hitel­kérdés megoldására e módot tartják legalkal­masabbnak. A czentralizáczió lényege abban van, hogy a városok egy központi intézményt létesítenek, amely a tőkét a maga központi kötvényeinek kibocsátásával a nyílt piaczon megszerzi s minden nyerészkés nélkül közvetíti a hitelkereső váro­soknak. Az előadó szerint a városi közhilelkérdés végleges megoldásának egyik legfőbb és legal- masabb módja a belga Credit Comunal mintá­jára egy centrális hitelszervezet létesítése volna E czentrális intézmény alaptőkéjének a nagy kibocsátó intézetek alaptőkéivel és tartalékaival arányban állónak kell lenni s éppen ezért az intézet megalapozásánál az állami támogatás nem lesz nélkülözhető. Pénzügyi tekintélyek véleménye szerint az intézet 20—30 korona alaptőkével elég jól volna fundálva s elegendő­nek mutatkoznék, ha az állam az intézet alapí­tásában 10—14 millióval participiálna s megfe­lelő volna, ha ezt nem készpénzben, de állami állami értékpapírokban deponálná. Az állami támogatás e czélra szolgáló esz­közei volnának 1. úgy az önálló, mint a központi községi hitelezőkre a pupillaritás törvény utján való megállapítása, 2 mindkét nemű kötvény utján felvett kölcsönöknek bélyeg, illeték és adómentesítése és végül 3. a belföldi piacz megteremtése czéljából a takarékpénztárak, alapítványok stb. azon jogának törvényhozási utón való, biztosítása, hogy betéteik, vagy állagaik egy bizonyos szá­zalékát községi kötvények vásárlására fordít­hassák. Ezek volnának a városi hiíelkérdés vég­leges megoldásának a jelen viszonyok közölt legalkalmasabb módjai. E módok azonban csak hosszabb idő múlva lennének alkalmazásba vehetők. Módot kell tehát keresnünk, hogy a váro­sok hitelügyi bajain sürgősen, átmenetileg addig is segítsen, amig vagy az intézményes szervez­kedés, vagy a kedvező pénzügyi konjunktúrák a hitelviszonyok javulását elő nem idézik. Az állam a sürgős segítségre két irányban nyújthatna segédkezet és pedig: a) vagy garanciát vállalna a nélkülözhetet­len városi bölcsőnökérf, vagy b) a halaszthatatlan kölcsönszükséglet erejéig rövid lejáratú hitelt nyújtana a váro­soknak. Az első mód alkalmazásba vétele nehézkes, keresztülvitele hosszabb időre terjedő volna, tehát véleménye szerint a kivánalmaknak nem felelne meg. Az állami garanczia mellett leszámított köl­csönök ugyanis vagy hosszú vagy rövid lejára­túak lehetnének. A hosszú lejáratú kölcsönért az állam ga­ranciát nem vállalhat, ily obligót egyetlen kül­földi állam sem vállalt soha, a rövid lejáratú kölcsönök pedig ez idő szerint drágák, az egyik czél tehát: a viszonyokhoz képest olcsó kölcsön- szerzés elérve nem volna. De nem volna kielégíthető ez utón a hitel­igények gyors kielégítése iránti kivánalom sem, mert az állami obligó vállalása vagy azt tenné szükségessé, hogy a városok által külön-külön kötött kölcsön-ügylctek a kormány által eseten­ként felülvizsgáltassanak vagy azt, hogy a városi kötelezők megfelelő szervezet létrehozása utján unifikáltassanak. Mind a két ut követése hosszadalmas s igy az czélhoz vezető nem volna. Nem maradt tehát más ut hátra, minthogy magához az államhoz forduljanak a városok rövid lejáratú olcsó kölcsönért. Igaz ugyan, hogy a magyar államnak sin­csenek kihelyezhető készletei, de a legközelebbi állami emissió összegét, a városok legközelebbi nélkülözhetetlen hitelszükségletének összegével megemelhetné s az igy nyert töhblet terhére nyújtott kedvező feltételű rövid lejáratú hitellel kritikus helyzetűkből a városokat kimenthetné. A városok legközelebbi egy-két esztendő hitelszükséglete 89,000 000 koronára lehető. Kérjék tehát a városok, hogy addig is, mig hitelszervezés nagy munkáját nyélbe ütik s a kedvezőbb pénzügyi konjunktúrák szabadabb mozgásukat lehetővé teszik, egy-két évi nélkü­lözhetetlen hitelszükségletük erejéig, három-négy évre terjedő lejárattal nyújtson az állam részökre oly feltételek mellett hitelt, mint azt az állam a maga részére megszerezte Határozati javaslatot nem terjeszt elő, mert A „Nagybánya“ tárczája. Liza tragédiája. — Napihir. — Az őszi kertbe arany széna hullt le, — hogy az esti nap végigszaladt rajta. — A tu­barózsák szerelmet daloltak — Liza csak állt és elfakult az ajka. — Szép, szűzi ajkán csók még nem pirult el — és nem feszitett fehér, szűzi mellet ... — (Liza boldog volt, hisz mindene megvolt, — amit akart és ami soh'se kellett) És Liza szólt: » Ugye, ha szomjas voltam — ihattam dúsan bús aranypohárból ? — de nem láttátok, hogy « lelkem szomjas — és nem husit le soha, soha mámor . . . A lelkemet Ti soh’ sem értenétek, — az az enyém és nem szabad kinyitnom [ — a léi­kéin igy magában mégsem élhet ... — asz- szony szeretnék lenni — ez a titkom . . .« Az őszi kertbe véres csóva hullt le — hogy az esti nap végigrepült rajta. — A tubarózsák szerelmes ölében — Liza feküdt és kivirult az ajka ... h. ö. A dalárda uj zászlója. A dalárda uj zászlójának a fölszentelésére készültek Vámoson. A pompás, uj selyemzászló már készen volt s gondosan begöngyölitve az el­nök lakásán pihent az ünnepély napjáig, amikor majd kibontva, diadalmasan fogják fölemelni. A dalárda választmánya mindent elkövetett, hogy az ünnepély mennél fényesebb legyen. Zászlóanyául megnyerték a főispánnét, aki ugyan nem fog megjelenni s bizonyosan beteg lesz a zászlőszentelés napján, mert úgy szokta, de mind- egv, legalább kikerülték vele a versengést, a ne­heztelést, a haragot, mely okvetlen bekövetke­zett volna, ha a vámosi urinők közül bármelyi­ket választják. Nagyobb bajt Okozott a koszorusleányok kiválasztása, kik fehérbe öltözve fogják a zászló diszkiséretét képezni. Eleinte csak hatról vagy nyolcról volt szó, aztán tizenhatra emelték föl a számukat, mert nem szerettek volna kihagyni valakit, aki talán sértve érezhetné magát. Nagy gonddal megállapították a 'névsort. Kitörültek, hozzáírtak, aztán megint kitörültek, megiqt hozzáírtak, mig végre azt hitték, no, most már jó lesz, most már benne van mindenki, aki­nek benne keli lenni. Dehogy volt benne. Dehogy volt! Minden nap jöttek az ünnepélyrendező bizottsághoz gon­dos apák vagy lelkes fiatalemberek, kik figyel­meztettek: Nem tetszett-e kifelejteni ezt vagy azt? Nagy baj lenne, kérem, ha kifelejtenék. Tekinté­lyes család, befolyásos család, a dalárdának is pártoló tagjai voltak mindig, ki ne tessék fe­lejteni. TATTOO AT' A ÍA V/Á/0 VCT TD TArA szatmármegyében. BlKoZAL) Cj Y OCj Y r U KDO Szeptemberben utó évad! Meleg ásványviz-fürdők, szénsavas fürdő, hidegvíz-gyógyintézet, dr. Balling-féle inhalatio, 160 kényelmesen berendezett szoba, vízvezeték, acetilen-világitás. Vasúti állomás, posta, távirda, telefon, gyógytár helyben. — Elő- és utóévadban, az állandó tartózkodóknál, a szobaárakból 30% engedmény. Prospektust, vízről árjegyzéket kívánatra küld a fürdőigazgatóság.

Next

/
Thumbnails
Contents