Nagybánya, 1913 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1913-10-09 / 41. szám
2 NAGYBÁNYA 19 13. október 9. annak idején a parlamenti képviselők együttes megegyezése alapján éretett el. Hasonló czélzattal alapittatott Németországban állami vagyonból 561 millió márka alaptőkével a Reichsinvalidenfond és végül az állam participálásával jött létre Svédországban a »Svéd általános városi jelzálogpénztár.« Az állami támogatás harmadik módja a községi hitelnek nyújtott törvényes kedvezmények állami autorizacióval a községi kötelezők hitelképességének emelését célozzák s ezek pu pillaritásának megállapítására s a kölcsöntőkék és járulékaikra nézve a bélyegilleték és adómentesség megadására terjednek. Együttes tevékenységet a közhitelszerzés megkönnyítése érdekében csak két európai államban indítottak a városok. Az első mozgalom Brüsselben indult meg az állam kezdeményezésére és támogatásával az 1860. évben. Itt királyi rendelet és állami autorizáció mellett létrehozták a belga Societe dü Credit Communált, amely intézet szervezetének lényege az, hogy a belga városok hitelért igénybe vehetik oly módon, hogy a 33, vagy 66 éves kölcsön folyósítása alkalmával a tulajdonképpeni kölcsönigényt 5%-al meghaladó kölcsönt tartoznak felvenni, amely 5%os többlet az intézet tartaléktőkéjét képezi s az intézet részvényeibe lesz fektetve. Ilykép minden város, amely 33 vagy 66 éves kölcsönt vesz fel az intézet részvényesévé is válik s nyereségében is osztozik A városok kötelezvényeinek fedezete mellett azután az intézet kötvényeket bocsát ki. E kötvényeket az állam kötvényeivel egyenlő rangba helyezte s minden irányban a legnagyobb gondosságot fejti ki forgalomképességűk emelése érdekében. Ez az egyetlen szervezet, amely a városok közreműködésének köszönheti létét s amely hivatását minden irányban betölti. A városi hitelszervezés eszméjét állandóan napirenden tartják a német városok is. A már több mint egy évtized óta tartó városi kongresz- szusok csak azt eredményezték, hogy az 1910. évben a nagyobb városok a rendelkezésre álló készpénzkészletekkel az átmeneti pénzszükségletek fedezésére egy pénzközvetitő állomást létesítettek. A német városok egy olyan bank létesítését is tervezik, amely a városi kölcsönök felvételével és az ezen alakuló községi kötvények kiadásával is foglalkoznék. A községi közhitei ügyének szervezése abból áll,- hogy a pénzpiacon a hitelkeresletet és kínálatot közvetlen összeköttetésbe hozza, a hitelkeresletet a kereső tőke közvetítő beavatkozását függetleniti. Ez pedig kétféle módon történhetik és pedig: a) az egyes városok nyílt piaccal való közvetlen összeköttetésének lehetővé tételével, vagy b) az egyesitett városoknak a nyílt piacczal való kapcsolatba hozatalával. Az előbbi az önálló városi kötvény kibocsátás utján történik, az utóbbi pedig a czenlra lizáció, vagyis a központi kötvény konstrukció jához vezet. A kötvénykibocsátási jogot csak azon nagyobb városok részére tartja engedélyezhetőnek, amelyek a pénzügyi önállóság értelmi és gazdasági előfeltételeivel rendelkeznek. Ez a jog fakultativ jellegű volna és mint ilyen a városok által csak az esetben volna igénybe veendő, ha hasonló feltételek mellett hitelüknek kielégítése más alapon nem volna lehetséges. Indokolatlan volna a gazdaságilag és kultúrában fejlettebb városokat visszatartani attól, hogy pénzszükségletök kielégítésére közvetlenül forduljanak a pénzpiachoz, amikor közhiteli szempontból szükséges garancziákal biztosítani tudják s amikor hitelöknek ez alapon való igénybevétele rájok nézve előnyösnek mutatkozik. A czentralizáczió czélszerü és előnyös voltát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a mienknél sokkal tőkeerősebb államokban a hitelkérdés megoldására e módot tartják legalkalmasabbnak. A czentralizáczió lényege abban van, hogy a városok egy központi intézményt létesítenek, amely a tőkét a maga központi kötvényeinek kibocsátásával a nyílt piaczon megszerzi s minden nyerészkés nélkül közvetíti a hitelkereső városoknak. Az előadó szerint a városi közhilelkérdés végleges megoldásának egyik legfőbb és legal- masabb módja a belga Credit Comunal mintájára egy centrális hitelszervezet létesítése volna E czentrális intézmény alaptőkéjének a nagy kibocsátó intézetek alaptőkéivel és tartalékaival arányban állónak kell lenni s éppen ezért az intézet megalapozásánál az állami támogatás nem lesz nélkülözhető. Pénzügyi tekintélyek véleménye szerint az intézet 20—30 korona alaptőkével elég jól volna fundálva s elegendőnek mutatkoznék, ha az állam az intézet alapításában 10—14 millióval participiálna s megfelelő volna, ha ezt nem készpénzben, de állami állami értékpapírokban deponálná. Az állami támogatás e czélra szolgáló eszközei volnának 1. úgy az önálló, mint a központi községi hitelezőkre a pupillaritás törvény utján való megállapítása, 2 mindkét nemű kötvény utján felvett kölcsönöknek bélyeg, illeték és adómentesítése és végül 3. a belföldi piacz megteremtése czéljából a takarékpénztárak, alapítványok stb. azon jogának törvényhozási utón való, biztosítása, hogy betéteik, vagy állagaik egy bizonyos százalékát községi kötvények vásárlására fordíthassák. Ezek volnának a városi hiíelkérdés végleges megoldásának a jelen viszonyok közölt legalkalmasabb módjai. E módok azonban csak hosszabb idő múlva lennének alkalmazásba vehetők. Módot kell tehát keresnünk, hogy a városok hitelügyi bajain sürgősen, átmenetileg addig is segítsen, amig vagy az intézményes szervezkedés, vagy a kedvező pénzügyi konjunktúrák a hitelviszonyok javulását elő nem idézik. Az állam a sürgős segítségre két irányban nyújthatna segédkezet és pedig: a) vagy garanciát vállalna a nélkülözhetetlen városi bölcsőnökérf, vagy b) a halaszthatatlan kölcsönszükséglet erejéig rövid lejáratú hitelt nyújtana a városoknak. Az első mód alkalmazásba vétele nehézkes, keresztülvitele hosszabb időre terjedő volna, tehát véleménye szerint a kivánalmaknak nem felelne meg. Az állami garanczia mellett leszámított kölcsönök ugyanis vagy hosszú vagy rövid lejáratúak lehetnének. A hosszú lejáratú kölcsönért az állam garanciát nem vállalhat, ily obligót egyetlen külföldi állam sem vállalt soha, a rövid lejáratú kölcsönök pedig ez idő szerint drágák, az egyik czél tehát: a viszonyokhoz képest olcsó kölcsön- szerzés elérve nem volna. De nem volna kielégíthető ez utón a hiteligények gyors kielégítése iránti kivánalom sem, mert az állami obligó vállalása vagy azt tenné szükségessé, hogy a városok által külön-külön kötött kölcsön-ügylctek a kormány által esetenként felülvizsgáltassanak vagy azt, hogy a városi kötelezők megfelelő szervezet létrehozása utján unifikáltassanak. Mind a két ut követése hosszadalmas s igy az czélhoz vezető nem volna. Nem maradt tehát más ut hátra, minthogy magához az államhoz forduljanak a városok rövid lejáratú olcsó kölcsönért. Igaz ugyan, hogy a magyar államnak sincsenek kihelyezhető készletei, de a legközelebbi állami emissió összegét, a városok legközelebbi nélkülözhetetlen hitelszükségletének összegével megemelhetné s az igy nyert töhblet terhére nyújtott kedvező feltételű rövid lejáratú hitellel kritikus helyzetűkből a városokat kimenthetné. A városok legközelebbi egy-két esztendő hitelszükséglete 89,000 000 koronára lehető. Kérjék tehát a városok, hogy addig is, mig hitelszervezés nagy munkáját nyélbe ütik s a kedvezőbb pénzügyi konjunktúrák szabadabb mozgásukat lehetővé teszik, egy-két évi nélkülözhetetlen hitelszükségletük erejéig, három-négy évre terjedő lejárattal nyújtson az állam részökre oly feltételek mellett hitelt, mint azt az állam a maga részére megszerezte Határozati javaslatot nem terjeszt elő, mert A „Nagybánya“ tárczája. Liza tragédiája. — Napihir. — Az őszi kertbe arany széna hullt le, — hogy az esti nap végigszaladt rajta. — A tubarózsák szerelmet daloltak — Liza csak állt és elfakult az ajka. — Szép, szűzi ajkán csók még nem pirult el — és nem feszitett fehér, szűzi mellet ... — (Liza boldog volt, hisz mindene megvolt, — amit akart és ami soh'se kellett) És Liza szólt: » Ugye, ha szomjas voltam — ihattam dúsan bús aranypohárból ? — de nem láttátok, hogy « lelkem szomjas — és nem husit le soha, soha mámor . . . A lelkemet Ti soh’ sem értenétek, — az az enyém és nem szabad kinyitnom [ — a léikéin igy magában mégsem élhet ... — asz- szony szeretnék lenni — ez a titkom . . .« Az őszi kertbe véres csóva hullt le — hogy az esti nap végigrepült rajta. — A tubarózsák szerelmes ölében — Liza feküdt és kivirult az ajka ... h. ö. A dalárda uj zászlója. A dalárda uj zászlójának a fölszentelésére készültek Vámoson. A pompás, uj selyemzászló már készen volt s gondosan begöngyölitve az elnök lakásán pihent az ünnepély napjáig, amikor majd kibontva, diadalmasan fogják fölemelni. A dalárda választmánya mindent elkövetett, hogy az ünnepély mennél fényesebb legyen. Zászlóanyául megnyerték a főispánnét, aki ugyan nem fog megjelenni s bizonyosan beteg lesz a zászlőszentelés napján, mert úgy szokta, de mind- egv, legalább kikerülték vele a versengést, a neheztelést, a haragot, mely okvetlen bekövetkezett volna, ha a vámosi urinők közül bármelyiket választják. Nagyobb bajt Okozott a koszorusleányok kiválasztása, kik fehérbe öltözve fogják a zászló diszkiséretét képezni. Eleinte csak hatról vagy nyolcról volt szó, aztán tizenhatra emelték föl a számukat, mert nem szerettek volna kihagyni valakit, aki talán sértve érezhetné magát. Nagy gonddal megállapították a 'névsort. Kitörültek, hozzáírtak, aztán megint kitörültek, megiqt hozzáírtak, mig végre azt hitték, no, most már jó lesz, most már benne van mindenki, akinek benne keli lenni. Dehogy volt benne. Dehogy volt! Minden nap jöttek az ünnepélyrendező bizottsághoz gondos apák vagy lelkes fiatalemberek, kik figyelmeztettek: Nem tetszett-e kifelejteni ezt vagy azt? Nagy baj lenne, kérem, ha kifelejtenék. Tekintélyes család, befolyásos család, a dalárdának is pártoló tagjai voltak mindig, ki ne tessék felejteni. TATTOO AT' A ÍA V/Á/0 VCT TD TArA szatmármegyében. BlKoZAL) Cj Y OCj Y r U KDO Szeptemberben utó évad! Meleg ásványviz-fürdők, szénsavas fürdő, hidegvíz-gyógyintézet, dr. Balling-féle inhalatio, 160 kényelmesen berendezett szoba, vízvezeték, acetilen-világitás. Vasúti állomás, posta, távirda, telefon, gyógytár helyben. — Elő- és utóévadban, az állandó tartózkodóknál, a szobaárakból 30% engedmény. Prospektust, vízről árjegyzéket kívánatra küld a fürdőigazgatóság.
