Nagybánya, 1913 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1913-03-13 / 11. szám
1913. március 13. NAGYBÁNYA 3 gyásról szóló intézkedés eredményeit. Bizonybizony sikertelen volt a kisérletezésszámba menő törvényalkotás És azt is megállapíthatjuk hogy nemcsupán az eljárás nehézkessége, formalizmusa volt ennek az oka, hanem egy lényegesebb körülmény a magyar nép nem ismerése. Szálló ige bár, de tapasztalat nálunk is bizonyítja, hogy »soha sem volt jó a nagy sietség.« Azt a lassú ödöngésszerű cammogást a mely az eljárást jellemzi különösen az alperesek igyekeztek kihasználni. Néha valóságos virtouzitásba vitték ezt, valósággal faji karekter ez, mint a szalmaláng és a »hon-hazafiaság « Már most nem kézen fekvő-e, hogy az ilyen előre meghatározott és közzétett időben megtartott törvény napokra tiszta lesz az alperesektől az a köri főhely, a hol a biró megjelenik. Tömjén füst lesz mindegyiknek, a ki úgy sejti, hogy a falubelijével számolni valója van, a más falubsn lakókról nem is szólok hiszen a szóval elterjesztett kereset folytán azonnali megjelenésre megidézett falubelit sem lehet előkajtatni, lesz esze, hogy legalább a határba kimenjen, nem hogy más falubelit. S mi lesz az eredmény ? Uj idézés esetleg a bírósági székhelyre tehát messzebb időpontra és uj költség. Hát még ha bizonyítás felvételre kerül a sor. Tanuk, szakértők, megidézésére ? Csak el is képzelhető-e hogy a felperes kéznél tartja ezeket és hogy a jogvita, a per, eldönthető legyen? Emlékszünk reá, hogy a sommás eljárásban is volt egy olyan szakasz, a mely felhívja a feleket, hogy bizonyítékaikat, köztük tanukat is magukkal hozhatják és nagyon jól tudjuk, hogy hányán fogadták meg ezt. De feltéve, hogy minden perrendszerü és bizonyitgatásra alkalmas személy és anyag »tálalva« volna törvény napokra: csak ismerni kell a magyar parasztot, aki jussát nem hagyja és aki bizalmatlan minden hivatalos személlyel szemben. Alig képzelhető el, hogy hivatásos jogvédőt, ügyvédet ne kérjen — s ehhez joga van — és ha a halasztás költségei ezért őt is terhelik : élni fog vele, csakhogy később fizessen, ha egyáltalán fizetni akar. íme, az olcsóság és gyorsaság csődöt mond. Az alaposságról pedig ne essék szó. A ki valaha tumultusban tárgyalt és a felügyeleti hatóság észrevételezésétől tartva igyekezett minél többet produkálni, nagyon jól tudja, mit jelent ez. Kötél ideg és vasmarok kell hozzá. Már pedig ezek még most nem minősítési kellékek a bírói tisztséghez. Ám lehet, hogy ezek lesznek, hiszen annyit megértünk már is a nagy függetlenség garanciájaként mi magyar birók. Mi tehát a vándorbiróság intézménye felállításának várható eredménye? Bizony, bizony nem tudnók megmondani, lehet, hogy a törvényt alkotók sem, csak majd hogy a szövetek sokkal régibb keletűek, mint egy jobbfajta üzletben szokás I — Mily különös! Én is éppen ezt tapasztaltam, na, meg az izléze is kissé régies már. — Vájjon milyen idős lebet? — Már nincs messze a hatvantól. — ügy ? . .. Akkor értem, hogy nagyon is elavult. Tudod, az utolsó ruhám, melyet nála varattam, oly rosszul áll, hogy nem is tudok undor nélkül ránézni! — Tulságba sem kell azért vinni a dolgot, de tudod, mi asszonyok nagyon is elnézők vagyunk, az már igazán nem járja, hiszen ez a népség semmit sem dolgozik ! . .. — Az igaz, teljesen igazad van, mi valóban nagyon is elnézők vagyunk, én már különben is elhatároztam, hogy ezentúl a Kohnhoz megyek. Drágának drága; de Ízlése van és amit csinál, az legalább tetszetős! — Igazad van, drágám, tudod,én a napokban elmegyek s kifizetem a szabónőmet,de —utoljára! Tényleg néhány nap múlva a bárónő kocsija állt meg a ház előtt, melyben régebben a szabónő lakott, de amint a méltóságos asszony a szűk lépcsőkön felfelé halad, elébe jön a ház- mesterné és udvarias hangon kérdi: — Nagysád a szabónőhöz igyekszik ? — Igen. — Az már nem lakik itt, kérem. — Hogyan, talán elköltözött? — Óh dehogy is! — De hát akkor mi történt vele? — Fizetésképtelen . . , Csődbe került. — Vagy úgy?! akkor, mikor újra kell novellázni, tákolni, pótolni vagy elejteni, mint annyi kísérletet, melyeknek ha fej fát állítanának fel tele lenne a magyar jogszolgáltatás néma temetője. HÍREK. Márczius 12. Esküvő. Dr. Földes Béla országyülési képviselőnk és neje Hollender Anna leányát Líviát e hó 11-én vezette oltárhoz Mikszáth Kálmán, néhai Mikszáth Kálmán nagyszerű írónk és neje Mauks Ilona fia Budapesten. Himen. Klein Ignác Koller Annuska kisasz- szonnyal folyó évi március hó 30-án Nagybányán tartja egybekelési ünnepélyét. Állatorvos választás. Felsőbánya r. t. város múlt hó 28-án tariott rendkívüli közgyűlésen egyhangúlag Varga János pusztabozitói uradalmi állatorvost választotta meg Uj ügyvéd. Dr. Bohatiel Koriolán a Hunyady utczában, a Turman féle házban ügyvédi irodát nyitott. A Teleky Társaság Értesülésünk szerint a Teleki Társaság hosszas hallgatás után újra meg próbálkozik a közönség fagyos közönyét megtörni, amennyiben a jövő hóban felolvasó estélyt fog tartani, melyre már most megtette az előkészületeket a társaság elnöksége. Városi tisztujitás. A vármegye alispánja, a helybeli választott városi tisztviselők mandátuma tejárván, a tisztújító rendkívüli közgyűlés határidejét e hó 31-ére tűzte ki. Istentisztelet. A ref. templomban március 15-én d. e. 9 órakor dr. Kovát$ István szatmári ! ref. lelkész fogja az ünnepi beszédet tartani. Küldöttség. E hó 15-én küldöttség jelenik meg a magyarláposi vasút engedélyezése céljából Lukács László miniszterelnöknél. A városunkat is mélyen érdeklő kihallgatáson Nagybánya várost dr. Makrag Mihály polgármester képviseli. A kereskedelmi bank részvénytársaság zárószámadásából . A kereskedelmi bank 1912. évi zárószámadásával e hó 16-án foglalkozik a közgyűlés. A zárószámadásból kiemeljük a főbb részleteket. Az 1912 évi mérleg, 750 korona kétes követelés leírása után, 26525 K 69 fillér nyereséget mutat, melynek felosztását a következőkép javasolja: a) osztálékra 1500 részvény után á 7 K 10500 K. b) Tartalékalap növelésére 10800 K. c) Igazgatóságok és felügyelőbizottságok fizetésére 5039 K 75 f, d) jótékonycélra 185 K 94 f Az osztalék kifizetésére javasolja, hogy a szelvények 1913 április 1 tői kezdve legyenek beválthatók. Az alapszabályok 70 § a szerint Brebán Sándor és Steinfeld Béla igazgatósági- és Sziklay András felügyelő-bizottsági tagok mandátuma kisorsolás folytán megszűnt, ezen megüresedett állásokat választás utján töltik be. Bányász-estély. [.Fényesen sikerült társasvacsora és tánczestély volt szombaton este a Kaszinó termeiben. Jókedvű urak, szép asszonyok és bájos leányok gyűltek össze s a kora hajnali órákig maradtak együtt; szólott a cigány, fülbemászó nótákat csalogatott ki hegedűje húrjaiból, keringtek a párok, ropták a tüzes csárdást, majd a hosszú tehér asztaloknál felhangzottak a régi selmeczi bursch dalok édes melódiái. A hangulat mindvégig kitűnő volt s az öregebb urak elé a véletlenül oda került felírás »Fiatalság asztala« egészen jogos volt... S a fiatalok, a tulajdonképeni szorosabb értelemben vett fiatalok? Azok bizony szintén nem szomorkodtak. Gyönyörű fiatal asszonykák egész szinpompás koszorúja volt ott látható. Párisi ízlésre valló az egyik kis baba asszony toilletteje s a többi viruló asszony is olyan fess volt, hogy alig lehelne közülük valakit is különösen tollhegyre venni. A leányok pedig ... Ott láthattunk egy piros ruhás, válig érő arany hajú szépséget, egy sudár termetű, szőke, ábrándos arczu leánykát, ki még nem régen élvezi a bál termek forró, bűbájos levegőjét. Ott keringtek a kedves, ismerős alakok a bányász vagy a testvér-szak családjainak szemökfénye, sőt még egy messze idegenből jövő, bájos, hóditó jelenség is szenvedéllyel ropta, a neki eddig ismeretlen, tüzes csárdást . . . Maresch Albert, a kertész, szépen, egyszerűen, de Ízlésesen díszítette a termeket; Rumpold Gyula minden tekintetben megfelelően gondoskodott a közönség ellátásáról, Ádám Józsi zenekara pedig tőle tel hetőleg iparkodott a jókedvet állandóan tetőponton tartani. A házigazda szerepét betöltő bányász urak között ott volt Neubauer Ferencz miniszteri tanácsos, bányaigazgató s közkedvelt, vig kedélyű modorával a mulatságot feszély- telenné tette. A hosszú asztalnál — a »Fiatalok asztalánál« — nagybányai, felsőbányái bányász és erdész urak s a magánbányászat jelesei, valamint városunk előkelő polgárai ültek. Vig pohárcsengés, nótázás hallatszott át tőlük s igy aligha csalódunk, ha azt hisszük, hogy nem unatkoztak. Annál az asztalnál ült városunk polgármestere is, ki úgy is mint városunk feje, de úgy is mint a magánbányászat s a bányászati egyesület Nagybánya-vidéki osztályának egyik kiemelendő alakja mindig részt vesz a bányászok vig estélyein. A szmokingos, frakkos urak táncoltak, kurizáltak, ettek, ittak kicsit kártyáztak s talán mindannyian egy-egy jó emlékkel távoztak el a bányászok estélyéről. Hiszen a következő hölgyek voltak ott: Asszonyok. Bertalan Miklósné, Burdáts Jánosné, CzifTer- mayer Lőrinczné, Gellért Béláné, Gretzmacher Gyuláné, György Gusztávué, Dr. Kádár Antalné, Dr. Makray Mihályné, Mayer Aurélné, Muzsnay Ferenczné. Neubauer Ferenczné. özv Reguly Jenőné, Stoll Béléné, Szabó Józsefné, Dr. Stoll Tiborné, Dr, Wagner Józsefné. Leányok. Bertalan Máriskó, Burdáts Irénke és Ilonka, L. Berks Emmyke, Fábián Bőske, Gellért Elma, György Elma, Neubauer Margitka, Novák Méla. Egyházi zsinat. Gróf Mailáth Gusztáv Károly v. b. t. t,, erdélyi róm. kath püspök még 1908-ban elhatározta, hogy egyházmegyei zsinatot tart. Az akkor kiküldött bizottság azóta szakadatlanul dolgozott és most Mailáth püspök körlevelében ünnepélyesen kihirdette, hogy a zsinatot ez év julius 7-ére hívta össze Gyula- fehérvárra. Ez a zsinat nevezetes lesz az erdélyi római kalholikus egyházmegyében, mert már kilenczven éve annak, hogy erdélyben zsinatot tartottak. Utoljára 1822-ben tartottak zsinatot. 1840-ben is összehívták, de az akkori idők miatt semmiféle határozatot nem hoztak. Villamos színház. Szép műsor lesz csütörtökön este 8 órakor a villamos színházban bemutatva. 1. Ganmond-ujság, természetes. 2. A senki leánya, drámai színmű 2 felvonásban. 3. Szemérmes Bonifác, humoros. 4. Balkáni háborúból, katonai kép. 5. Gyermekszerelem, humoros. Márczius 15 A nagybányai polgári olvasókör az eddigi szokásához híven március 15-ének emlékét szombat este társasvacsorával ünnepli meg. A társasvacsora keretében a Kossuth serleg felemelése és a tagok üdvözlése után az ünnepi beszédei főtiszt. Török Theofil a hazafias szellemű minorita rend tagja fogja tartani. A polgári dalkör hazafias cLIok előadásával és egyes tagok költemények szavalatával fogják az estélyt élénkíteni. Zsembery Elvira hangversenye. Óriási érdeklődéssel néz városunk közönsége a Zeneakadémia fiatal tanítványának, Zsembery Elvirának hangversenye elé. Legalább erre enged köve: kez- tetni az a tömeges előjegyzés, mely a hangversenyre a jegyek jórészét máris lefoglalta. Itt mutatja be először teljesen kiforrott és betetőzött tudását a fiatal művésznő. De élénk érdeklődést kellenek hangversenyének közreműködői is: Beverő hárfaművész, a budapesti dohány-utcai zsinagóga karnagya, továbbá E. Bajnóezy Sándor gyógyszerész, ki újra hallatja bámulatos virtuozitását. A hangversenynek még nem teljesen megállapított programmja következő: 1. Bach Sonata. Praeludiura, fuga. G mól (zongora). 2. Parisch : Alvars Oberon, Fantasie (hárfa). 3. Dvorak: Humoreske; Warlanow: Das rothe Sarafan (fütty zongorakisérettel). 4. Chopin: As dur Ballada (zongora). 5. Camillo Horn: Concert E'ude; Hasselmans: Nocturne ős Gitana Caprice (hárfa). 6, Müdal és népdal (fütty cigánykisérettel). 7, Liszt: Venezia e Napoli. Tarantella (zongora). Ez az érdekes műsor nem is csoda, ha felkelti a közönség érdeklődését. Valóban elmondhatjuk, hogy egyike lesz a nagybányai művészesemények legelejének. A hangversenyen újítás történik technika tekintetében, amennyiben az előadás nem a színpadon,.hanem a földszinten lesz. A színpadtól balra és jobbra 4—4 sor szék lesz elhelyezve, mig vele szemben 8 sor, a pódium pedig középen. Ezzel mindenesetre csak az akusztika javul meg, viszont a nézők közelebbről szemlélhetik az előadókat. Innen van aztán, hogy a jegyek mind egyáruak.
