Nagybánya, 1913 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1913-04-24 / 17. szám
ÜkíM ^^SÉlFmOBAIjMI TTm»PirT, ATP. f« iS Előfizetési árak: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—12 oldalon. Felelős szerkesztő: ÉGLY MIHÁLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veresvizi-ut 14 szám, ahova lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő üzletében Is. A főgimnáziumi épület ügye és a város érdekei. — Észrevételek L. BAY LAJOS országgyűlési képviselő cikkére — — Irta: dr. Rencz János főgimn. igazgató. — A nagybányai áll. főgimnázium épületének kérdése immár egy évtized óta foglalkoztatja a vallás- és közoktatásügyi minisztériumot, az intézet tanári karát és hat év óta Nagybánya város képviselőtestületét is. Hogy ez az ügy — melyet a város 1888-ban nem csekély anyagi áldozattal megoldott — ismételten a város ügyévé is lett, az az én hibám. Mert a történtek után csak elhibázott lépésnek nevezhetem azt az eljárásomat, hogy — bár az intézet és a város iránt való legjobb szándékból — mikor a kultuszminisztérium részéről 1907-ben véleményadásra szóllittattam föl a városnak a kultuszkormányhoz benyújtott kérvényét illetőleg, melyben a főgimnázium fenntartására fizetett 16,000 K évi hozzájárulás} elengedését kérte, én azt a javaslatot tettem, hogy a minisztérium engedje el a nehéz anyagi helyzetbe jutott városnak az évi 16,000 K hozzájárulást, de ennek fejében kössön ki a maga részére valamelyes ellenszolgálatot a megoldásra váró főgimnáziumi épülettel kapcsolatban. Tettem ezt a javaslatot azzal a jószándékkal és abban a jóreményben, hogy egyrészt használok vele a városnak, másrészt siettetem a gimnáziumi épület megoldásának ügyét. De nyilvánvalóan nem hoztam volna kapcsolatba a várossal az ügyet, ha csak távolról is az az aggodalmam támad, hogy a gimnáziumi épület megoldását ezzel nem előmozdítani, hanem hátráltatni fogom. Ma pedig sajnosán kell bevallanom, hogy az eredmény az épület megoldásának visszavetése lett. Mikor 1907-ben a fenti javaslatot tettem, a gimnáziumi épület megoldásának tervezetét is benyújtottam a kultusz- ^minisztériumba. Tervezetem az volt, hogy a jelenlegi gimnáziumi épület bontassék le, s a Hunyadi-utcai front teljes szélességében emeltessék egy kétemeletes uj épület, hogy ilyen módon amennyi területet elveszt az intézet a Hunyadi-utcai frontban, (mely egyébként jórészt ma is be van épitve), ugyanannyi területet nyerjen a járásbíróságnak néző déli oldalon, s ilyenformán az udvar kétfelől nyitottá legyen. Ezen benyújtott tervezetnek ajánlása és a város érdekeltségének megbeszélése végett mentünk fel dr. Makray Mihály polgármesterrel együtt a kultuszminisztériumba a középiskolai ügyosztály vezetőjéhez, aki azonban a dolognak váratlan fordulatot adott, mert teljesen uj, nagyobb telken való épités gondolatát vetette föl, mire a polgármester felajánlotta a klastrom-rétet. Az a gondolat tehát, hogy a gimnázium jelenlegi telkét hagyja el, nem származik sem tőlem, sem a várostól, hanem származik a kultuszminisztérium középiskolai ügyosztályának akkori vezetójtől, báró Barkóczy Sándortól. Ez a gondolat s a klastrom-réten való uj építkezés nekem is tetszetős volt, s támogattam is mindaddig, mig célravezetőnek látszott. Mikor azonban a minisztérium embereinek sürü Nagybányán való járásából, s műszaki és intéző közegeinek — a helyszínen való tapasztalatok alapján telt — nyilatkozataiból azt láttam, hogy ez a megoldás szinte leküzdhetetlen akadálvokba ütközik, akkor keres- tem a könnyebb, gyorsabb és kivihetőnek ígérkező megoldást és visszatértem eredeti tervezetemhez, a Hunyadi-utca frontján való épitkc-é^hez. A város képviselőtestülete azonban ragaszkodott a gimnáziumi épületnek más telken való fölemeléséhez, sőt — időközben némi ingadozással — ragaszkodott a klastrom-réten való építkezéshez is és szembeszállott minden más tervezettel, miben a város lelkes támogatót nyert L. Bay Lajos városi és orsz. képviselőben. Nevezetesen az 1911. évi március hó 30-án tartott városi képviselő- testületi rendkívüli közgyűlés — minden más tervezet elejtésével — a leghatározottabban a klastrom-réten való építkezés mellett foglalt állást, s ezen állásfoglalás érdekében menesztett küldöttséget a köz- oktatásügyi miniszterhez. A városnak ezen állásfoglalásáról én ezeket irtani az 1910/11. évi Értesítő-ben: »Ha a gimnáziumi épület kérdése ezen alapon megoldáshoz jutna, csak elismerés illetné azokat a férfiakat, kik az ügyet — minden akadállyal szemben — ebbe az irányba visszaterelték. Ámde nem lehet elhallgatni azt az aggodalmat, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium az utolsó percben, mikor már minden előkészület megtörtént, vissza fog lépni a klastrom-mezőn való építkezéstől az előálló óriási költség miatt.« Azóta két esztendő telt el, s az én kifejezett aggodalmam és jóslatom beteljesedett, mert ime dr. Jankovich Béla jelenlegi kultuszminiszter elejtette a klastrom-mezőn való építkezés gondolatát a nagy költségek miatt. A város képviselőtestületének több- 1 sége azonban még ezután is jónak látta klastrom-réten való építkezéshez ragaszkodni, mely tervezetet L. Bay Lajos orsz. képviselő a Nagybánya legutóbbi számában irt cikkében tetszetősen beállított finánciális számításokkal és egyéb okokkal támogat. Én ugyan már a közmunka-bizottságban, V. Stoll Béla városi képviselő pedig a legutóbbi közgyűlésen rámutatott arra, mit a közmunkabizottságban a polgármester is elismert: hogy t. i. ez a klastrom-réten való építkezés a városra nézve anyagilag sem lenne olyan hasznos, mint sokan gondolják. De legyen szabad ezt a kérdést itten a nagyobb nyilvánosság előtt is megvilágítanom. L. Bay Lajos orsz. képviselő emlitelt cikkében évi 15545 K tiszta nyereséget mutat ki a városra nézve a főgimnáziumi épületnek a klastrom-réten való elhelyezéséből. Ámde a számításnak két tétele — mint ezt neki élőszóval is megmondottam — szembetűnően hibás, illetőleg túlságosan optimisztikus. Azt nem is említem, hogy ő a klastrom-réti telek értékét semmibe sem számítja (ámbár kár ezt hangoztatni, mert a város fölterjesztéseiben ezen telek értéke mindenütt 50000 K-val szerepel); de az már nyilván optimisztikus számítás, mikor a szóban forgó házak kisajátításának, az utcák nyitásának és rendezésének, a telek víztelenítésének és planirozásának az együttes költségét mindössze 50 - 60 ezer koronára teszi, holott a kultuszkormány — amelynek mérnökei többszöri helyszíni szemle alapján tették meg számításaikat — magának a viztelenitésnek a költségeit 50 ezer K-ban állapította meg. Én azt hiszem, még mindig alatta maradunk a ténylegesen előálló költségeknek, ha mindezen említett dolgoknak a költségeit 100 ezer koronára becsüljük. A város pénzbeli kiadása lenne tehát — 200 ezer K építési összeggel — a klastrom-réten való építkezésből kifolyólag nem 260 ezer korona, mint L. Bay Lajos számitja, hanem legalább is 300 ezer korona, ami a L. Bay Lajostól felvett 670-os amortizáció mellett évi 18 ezer korona költségnek felel meg (a tőle fölvett 15.600 K helyett.) A kiadási számításoknál azonban még sokkal optimrsztikusabbak L Bay Lajosnak a városra nézve ezen ügyletből előálló bevételi számításai. Nevezetesen fölveszi számításába, hogy a fölszabadulandó és bérbeadandó jelenlegi városházának évi bére lesz tízezer korona, anélkül, hogy csak egy fillért is befektetnénk az épületbe; ez a befektetési költség ugyanis teljesen kimaradt a L. Bay számításából, pedig valószínű, hogy a mostani városházáért — úgy ahogy van — nem tízezer, de négyezer korona évi bért is bajos volna megkapni. Ahhoz, hogy az a ház tizezer korona évi bért hozhasson, előbb tetemes költségeket kel
