Nagybánya, 1913 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1913-04-17 / 16. szám
2211. évfolyam.. szám. 1©í3. április Hó 17 wAjg^^suE>^jL.awcx iss» sseéipirodaijMI aarrxxuJkJPESőfizetPsi árak: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—12 oldalon. Felelős szerkesztő: ÉG L Y MIHÁLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veresvizi-u^í4szám, ahova lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő üzletében Is. Az uj főgimnázium ügye. Április 16. Gróf Apponyi Albert és gróf Zichy János volt vallás és közoktatásügyi miniszterek döntései után, amelyekkel hozzájárultak az uj főgimnáziumnak az alsó Klastrom-réten leendő felépítéséhez, mélyen megdöbbentette városunk közönségét Jankovich jelenlegi kultuszminiszternek azon leirata, melyben tudatja, hogy az állam a klaslrom-réti épitkezésbe a nagy költségek miatt nem mehet bele, hanem a főgimnáziumnak a mostani helyén való nyélbeütéséhez tiz méter szélességű sávot, vagyis mintegy 556 □ m. területet kér gyönyörű sétaterünkből: a Deák-térből. Szóval egy font húst kér a város szive tájékáról, hogy az uj főgimnázium 300000 koronával kevesebbe kerüljön, mintha az a Klastrom-réten épülne föl. Élőfa irtásban sétatér és utcaszabályozás alkalmával vittünk már elég vandalizmust végbe; a közmunka bizottság tehát csak a város közvéleményének volt tolmácsolója akkor, amidőn egyhangúlag azt ajánlotta a közgyűlésnek, hogy a kért Deák-téri terület átengedését a leghatározottabban tagadja meg. Ez alkalommal be akarjuk mutatni azt a mérleget, mely a város közönségének zsebét érinti, ha a főgimnázium a jelenlegi helyen vagy a Klastrom-réten épül fel. Mint már jeleztük, Jankovich kultusz- miniszter elődjei elfogadták a Klastrom- rétet telek g}Tanánt, ha a város a telket vízteleníti és a telek mellett fekvő két házat kisajátítja. A víztelenítési terv költségeit a városi mérnök 12,000 koronában állapította meg; az egyik ház a közeímuiiban 17,000 koronáért kelt el árverésen, a másik kisajátítandó ház még 17.000 koronát sem ér. A fölajánlott telek, bármi nagy értéket képvisel is, a városnak pénzébe nincs, mert a megmaradt telekrészért bármikor megkapja a város az egész telek véíeláráí. Az ut és feltöltési költségeket körülbelül 10.000 koronába számítva (mi vállaljuk annyiért) a városnak az egész telek 56—60 ezer koronájában lesz. Ezzel szemben visszakapja a város a főgimnázium épületét, mely most oly karban van, hogy oda még meszelés nélkül is beköltözve, mintha viskóból palotába költöznék át a városháza, oly nagy a külömbség a jelenlegi városházi épület szűk, sötét és piszkos szobái és a főgimnázium helységei között. Ha a főgimnáziumi épület a városház elhelyezésére használtatnék föl, elférnének ott a rendőrség, muzeum, tűzoltóság, ügyészi, mérnöki s orvosi hivatalok is, melyeknek elhelyezéséért részint évi bérben, részint a tisztviselőknek adott lakáspótlék címen évente 5145 koronát fizet a város. Az uj főgimnázium fölépítésével továbbá szabadon rendelkezhetnék a város a jelenlegi városház épülete fölött, melynek bolt és lakbére megütné évente a 10.000 koronát. A jelenleg évente fizetett 16.000 koronás főgimnáziumi hozzájárulást a város egyszersmindenkorra megváltaná 200.000 koronával, tehát az évi 16 000 korona hozzájárulástól is megszabadulnánk. Lássuk már most ezek után, hogy az elérendő mérleg hogyan is nézne ki: A város az uj főgimnázium épitési költségeire adna .................. 200000 K Te lekértékben, csak azt az értéket számítva, amibe a városnak van víztelenítéssel és feltöltéssel . . . 60.000 K Összesen: 260.000 K Ezzel szemben volna megtakarítás: A város fölmentéinek, az évi hozzájárulástól ................................ 16.000 K A muzeum, rendőrség, tűzoltóság, ügyész, orvos, mérnök elhelyezésének évi bére . 5.145 K A fölszabadult régi városházának évi bére . . . . . 10.000 K 31.145 K 15.600 K A 260 000 K-nak évi 6% kamata Tehát a város megtakarítása az uj főgimnázium felépítésével évi................................ 15 545 K le sz. Ennyi összegtől esik el a város, ha az uj főgimnáziumot nem a Klastrom- réten, hanem a régi helyén építik föl s ez összeghez még hozzá kell venni akár a jelenlegi városház átalakításának, akár egy uj városház építésének költségeit, mert a jelenlegi helyzet annyira tarthatatlan, hogy a legutóbbi hivataivizsgálat alkalmával a főispán a legerélyesebben utasította a várost, hogy a pénztár, számvevőség s adóhivatal alkalmas elhelyezéséről a legrövidebb idő alatt gondoskodjék. Midőn a városnak 7‘A millió korona az adóssága, melynek napi kamatja átlag egyezer korona; midőn l°/0 pótadó csak 1170 korona jövedelmet jelent; mi- ! dőn az 56% pótadón fölül a lakbér után 8"/0 viz- és csatorna-adót s ezeken kívül a vármegyei s más pótadóknak egész sorozatát kell fizetnünk, a város közönsége megengedheti e magának azt a luxust, hogy egykedvűen belenyugodjék abba, hogy a főgimnázium a jelenlegi helyén ; maradjon? — azt bővebben fejtegetnünk I fölösleges! De ezen számadatokat a magas kultuszminisztérium sem hagyhatja figyelmen kívül, hiszen Nagybánya, ez a kincses város, ha koldussá lett, hát bátran elmondhatja, hogy a magyar kultúráért lett koldussá. A város, melynek lakossága alig 13 ezer lelket számlál, az összes iskolák, óvódák államosítása óta elemi iskolákra, óvódákra, festőiskolára, polgári leányiskolára s az ismétlő gazdasági iskolára több mint másfél millió koronát áldozott; évenkint az egyházakat 7745 korona összeggel segélyezi; ezenkívül az iskolák, óvódák fentartására évenkint 44.921 koronát fizet. A másfél millió korona épitési költség évi amortizácziós részletein kívül tehát á város még évi 52.666 korona áldozatot hoz a közoktatásügyre. Hol áll ez az áldozat az 5%-os iskolai pótadóhoz képest, mely városunkban csupán évi 6000 koronát tenne ki, amely közoktatásügyi adó az egyedüli törvényben gyökerező jog és igény, amit az állam a várossal szemben támaszthat! • ■*—*-••« * A vallás- és közoktatásügyi miniszter arról sincs bizonyára értesülve, hogy a város a régi miniszterek (elődjeinek) rendeletéire több százezer korona értékű építkezést teljesített az elemi iskolák s az óvók építésénél s az állam ennek a több százezer koronás többletkiadásnak amortizácziós részleteit sem akarja vállalni, hanem az összeget is a város terhén hagyva a várossal fizetteti! Csoda-e ezek után, ha a város szekere a kátyúban megreked s a város tisztviselőit is csak a hónap dereka felé képes tize! ni? Hát a közölt számadatok nem megdönthetetlenül igazolják, hogy mi valóban a magyar kultúra áldozatai, koldusai vagyunk7 Ily körülmények között lehet-e még az államnak arról beszélni, hogy 850 000 korona (ennyibe kerülne a klaslrom-réti uj főgimnázium) a nagybányai főgimnázium épületére sok, melyet az állam nem vállalhat, midőn mi milliókat áldoztunk alig pár év alatt a magyar kultúrára? Hát nem érdemel meg egy ilyen exponált helyen fekvő, nagy történelmi múlttal biró s a kultúrái kiadások miatt teljesen eladósodott város annyit az államtól, hogy egy uj, modern főgimnáziuma legyen, mely 850.000 koronába kerül? Hát más városok főgimnáziumai nem kerültek ily összegbe? Ha nem is mind, de mi hamarosan eltudnánk egykét olyan várost sorolni (Szatmár, Sza- mosujvár, Gödöllő stb), melyeknek főgimnáziuma modern és hasonló összegbe került. Igaz, hogy a klastrom réti építkezés mintegy 300.000 koronával többe kerül, mintha a jelenlegi helyen építkeznék a
