Nagybánya, 1912 (10. évfolyam, 27-52. szám)

1912-08-29 / 35. szám

1912. augusztus 29. NAGYBÁNYA 3 bányaüzem menete szemlélhetőleg volt bemu- mutatva egészen a nyert bányaterményekig. A bányaigazgatóság kiállításának nagy sikerét do­kumentálja, hogy állandóan zsúfolva volt érdek­lődő közönséggel. Óriási látogatottságnak örvendett az ipar- testület kiáll tási pavillonja is. Iparosaink na gyón helyesen telték, hogy kiállítást rendeztek s a közöttünk megforduló idegeneknek bemutat­ták a nagybányai ipar magas színvonalát, melyre a legnagyobb városok is büszkék lehetnének. A szebbnél-szebb ipari tárgyaknak volt gazdag tárháza e kiállítás, mely úgy egyes tárgyaival, J mint a tárgyak összességével s azoknak ügyes csoportosításával nagyszerű benyomást tett a szemlélőre. Mindjárt a bejáratnál a Simon és Válent czég mulatta be a hentes ipar remekeit s Ízle­tes készítményeivel az egész kiállítás alkalmá­val jó vásárt csinált. Feltűnőek voltak Kapás Mihály régi, nagy­hírű czipész üzletének pompás készítményei; nemkülönben Jancsovics József általánosan is ! mert szabó üzletének elegáns, remek nxha- darabjai. Némedi Varga Jakab festő és mázoló- mester faerezési (floderozás) munkálatai nagyon Ízlésesek, hogy ne mondjuk, művésziesek voltak. Székó Péter festő és mázoló mester munkái szintén feltűnést keltettek. Csinosak voltak Mi- hucz László szitás készítményei, Barna Sándor szűcs kiállított tárgyai. Seres György szabó­mester az általa tervezett biztonsági mellények­kel tűnt ki. Takács Károly a kádár ipar reme­keit mutatta be; Kocsis J. Gjula igen csinos, és meglepően elegáns czipőfelsőrészeket állí­tott ki. Gallő Antal egy csinos női Íróasztal Ízléses kivitelével gyarapította sikereit; Széni Iványi Sándor lakatos takaréktüzhelyi szerszámjainak kovácsolt munkájával érdemelt ki méltó elisme­rést, mig Szabó Sándor egy pompás kivitelű lakaréktüzhelyt állított ki. Nagy feltűnést keltett Virág István miszt- mogyorosi gyógyfürdőjének palaczkozolt vize is. Pompás, üdítő, gyógy tartalmú víz, mely nagy keresletnek örvendett. Kovács Béla kerékgyártó és kovácsmester egy pompás kocsit állított ki, mely általános feltűnést keltett. F.nnek a kocsinak, valamint a Kovács István által kiállított ezüstös lószerszám­nak állandó nagy néző közönsége volt. Szolid, ízléses munka nxindakettő s ami fő áraiknak alacsonyságával velők senki sem veheti fel a i versenyt. A két jeles mester alig győzte fogadni főleg a vidéki földbirtokosok graluláczióit. Mursilz Győző kályhás szép munkái igen tetszetlek; Vásárhelyi Gyuláné virágkiállítása meglepően csinos volt. Ä nagybányai agyagipari tanfolyam, melyet Farkasházy Fischer Vilmos vezetett, kollektiv kiállítással jelent meg. Gyönyörű mintájú, szinte a majolikával versenyző agyagedényeket mu­tatlak be, melyek nagy kexeslelnek örvendettek. E kiállítás létrehozásában nagy érdeme van Spiczuli Károlynak is A nőegylet hix'es muukaháza sás fonataival szerepelt e kiállításon, miut mindig, úgy most is dicsőséget aratva pompás készítményeivel. Meg kell még említenünk Feuerstein Manó könyvkötő gyönyörű munkáját. A kiállítás arany­könyvét készítette s e kőtxyv remeke a könyv­kötő iparnak. E kiállításon mutatták be Borsay Károly találmányát, a hordozható hintát. E remek talál­mányt Tréger Lajos hozza forgalomba s már is sok megrendelést kapott arra. A pavilonok közül fel kell említenünk Harácsek Vilmos utódai czég díszes pavillonját, mely tárháza a különböző szeszámoknak, mü szaki czikkeknek. Itt vau a hires Menthol-sós- borszesz kiállítása is, melyet egyedül e nagyhírű czég készíttet; nemkülönben az Eternit palánok e pavilonban van a minta kiállítása. Vérles és Kramer bútorkereskedő czég egy gyönyörű hálószoba berendezést mutatott be a saját pavillonjában. A berendezés szerfölött íz­léses és amellett mesésen olcsó. Kiállításával általános feltűnést keltett. A Maggi-féle huskivonati koczkát szintén külön pavillonban mulatták be A czég mindjárt pompás, Ízletes leves kivonattal is szolgált ven­dégeinek, melyet pár pillanat alatt olt helyben készítettek. A készítmény nagy keresletnek ör­vendett. A szalmárvármegyei hires Luna ásvány­víznek szintén külön pavillonja volt s most is bebizonyult, hogy egyike a legkellemesebb üdítő gyógyvizeknek. Pokol Elek aranybányászati kiállításának is nagy közönsége volt állandóan. A többi pavilloxxok közül föl kell említe­nünk a Ganzgyárét. a fernezelyi kénsavgyár pavillonját. a gróf Csáky-féle aczélgyár, a Flott- man budapesti és bécsi gépgyár, a Kachelmann- czég, a Prakvalvy vas- és aczélgyár, a Wort thiugion szivatlyugyár, a Siemens és Schuckert czég pavilionjait, melyek mind zsúfolva voltak j érdekes látnivalókkal. A diszebéd. Délután V43 órakor a kerületi bányaegvlet az István szálló színháztermében diszebédel adott vendégeinek tiszteletére. Az ebéden mintegy háromszázan veitek részt, köztük igen számosán az előkelő hölgyvilág­ból. A négyes sorban elhúzódó asztalok pazarul és igen Ízlésesen voltak fölteritve s úgy a menü, mint a kiszolgálás dicséretére vált az István szállónak. Az első felköszönlőt Farkas Jenő, a bánya­egylet elnöke mondotta a vendégekre; Teleki Géza gróf igen szellemes felköszönlőben Nagy­bánya közönségéi éltette; Farbaky István mi­niszteri tanácsos M adarassy Gábor állam­titkárt éltette. Madarassy államtitkár Teleki Géza grófra üritetette poharát; Münnich Kálmán or­szággyűlési képviselő a bányászatot éltette, mig Farkas -Jenő második pohárköszönlőjében dx\ Makray Mihály polgármester kollegáját kö­szöntötte. Madarassy Gábor államtitkár sürgős teeix- dői miatt a délutáni vonattal elutazott, de a fényes társaság a késő délutáni órákig együtt maradt. Este a Széchényi-ligetben volt társas va­csora a báxxyászzenekar szerenádja mellett. A kongresszus folytatása. A kongresszus tárgysorozatát vasárxxap nem lehetett kimeríteni s igy a hétfői ülésre is ma­radt nehány pont. Letárgyaltak több inditványt, melyekxxek jórésze azonban inkább csak bá­nyászati- és kohászati-egyesület beléleléhez tar­toznak s a nagyközönséget alig éi’dekelnék. Ülés végeztével az elnök a kongresszus nevében köszönetét mondott a kiállítási bizott­ságnak fáradozásáért. Ismét hangoztatta, hogy oly szép volt a kiállítás, hogy egy világkiállítás keretében is beillett volna. A kiállítóknak, kü­lönösen a gépgyárosoknak hálás köszönetét, hogy közreműködtek a kiállításon s végre in­dítványozta, hogy a nagybányai Kaszinónak a helyiség szives átengedéséért jegyzőkönyvi kö­szönetét mondjanak. Münnich Kálmán országgyűlési képviselő a bányászati s kohászati egyesület nevében az elnöknek mondott köszönetét fáradozásáért. Teleki Géza elnök megköszönte a szép szavakat azzal a megjegyzéssel, hogy ő nem lett többet, mint amennyit tehetett, de a sikert egyedül a bányásztestülelnek tulajdonítja, mely­nek minden egyes tagja oly buzgón karolta fel az összesség ügyét. Végül a felolvasások következtek: Kádár Antal dr. a nagybányai bányakerület kincstári bánya- és kohómunkásainak szocziális viszonyai­ról ; Weltzl Károly Ganzgyári főmérnök az elektromos vontatásról a bányászatban; Kápolnai Pauer Viktor a motorikus erő megválasztásának alapelveiről a fémbányászatnál s végre Alinéder \ Ferencz a zúzás finomságáról értekezett. Az ! összes felolvasókat megéljenezték és meg­tapsolták s ezzel a kongresszus véget ért. A nöegylet jubiláris közgyűlése. Nagy érdeklődés mellett f hó 26-án, hétfőn délelőtt 12 órakor tartotta meg a nagybányai nő­egyesület jubiláris közgyűlését a Kaszinó termei­ben. A díszközgyűlésen Sloll Gáborné elnökölt s jelen volt azon Robelly-né Thaisz Fánny disz- elnök is, akinek a nöegyesület felvirágoztatásá­ban el nem múló érdemei vannak. Stoll Gáborné magasan szárnyaló elnöki megnyitójában utalva a lezajlott ötven esztendő munkásságára, a jubiláris évű rdulón jóleső ér­zéssel konstatálja azt hogy ez ölven év törté­netében nincs egyetlen perez sem, melyet az egyesület czéljának megfelelőleg ki ne használt volna, mert ha kellett szeretettel, ha kellett roppant fáradalmak árán, ha kellett, sokszor tolakodás számba vett iparkodásával törekedett, hogy e nemes város szegény ügyén lendítsen s mindenütt megjelenjen, ahol nagy a szükség, égető a nyomor. A szép megnyitó igy végződik: És most lelki szemeim előtt megjelenik egy csodás fé­nyességű magyar királynői alak; egész élete, minden munkássága a családi élet boldogsága és a szegények között oszlott meg. Az ünnep­ségtől meghatott szemmel tekintek fel hozzá az ég felé: Magyarország tündöklő csillaga, Szent Erzsébet áldd meg e szép magyar hazát, áldd meg annak minden lakóját s tedd erőssé höl­gyeink szivét, hogy megértsék mindenkor s kö­vessék lépten-nyomon a te példádat: az igaz felebai’áti szeretetet! Zajos éljenzés hanzott föl az elnöknő be­szédére, melynek lecsillapulta után Szőke Béla plébános, egyleti titkár olvasta föl az egyesület ötven éves történetét. Végül Stoll Béla tartotta meg nagy szónoki vervvel szépségekben gazdag ünnepi beszédét, melyet hosszantartó éljenzéssel és tapssal fogad­tak, mire a közgyűlés igen emelkedett hangulat­ban véget ért. A nőegyesületet jubileuma alkalmából igen számosán üdvözölték, többek között Zichy János gróf kultuszminiszter is. Ebéd a Széchenyi-ligetben. Hétfőn déli két órakor Nagybánya város látta ebédre vendégül a kongresszus tagjait a Széchenyi-ligetben. Az ebéden mintegy kétszázan vettek részt s ebéd alatt a bányászzenekar adott szei'enádot, melynek minden egyes számát meg tapsolták. Az ebéden a harmadik fogásnál igen talpra­esett beszédben dr. Makray Mihály polgármester köszöntötte a vendégeket a város nevében. Teleki Géza gróf az ő kedves modorában a városra, mint házi gazdára ürítette poharát, kijelentve, hogy ő bár nagybányainak tartja magát (hosszantartó éljenzés) de azért mint vendég is igen jól érzi itt magát. Farkas Jenő felsőbányái polgármester a bányászati és kohá­szati egyesületet éltette; Farbaky István minisz­teri tanácsos a nagybányai közönséget köszön­tötte ; Teleki Géza gróf második toasztjában a jubiláns nőegyesületre ürítette poharát. Igen sikerült felköszönlőt mondott még Joós Lajos bányatanácsos, az erzsébelbányai bánya és kohó hivatal főnöke. Ebéd után a jókedv tetőpontjára hágott. A bányászzenekar sorra vette a szebbnél szebb selmeczi burs-nótákat, melyeket az egész tár­saság együtt énekelt a zenekai'ral. Az ebéd menüje, a kiszolgálás, valamint a boi’ok igen kitűnőek voltak s dicséretéibe váltak Rumpold jóhirü vendéglőjének. A nőegylet hangversenye. Óriási érdeklődés mellett folyt le a Lendvay- szinházban a Nagybányai Jótékony Nőegyesiilei hangversenye. A nőegyesület jubiláris évet ün­nepelt : fennállásának ötvenedik évfordulóját. S ezen tiszteletreméltó dátum nemcsak a városia­kat késztette tömeges megjelenésre, hanem a vidéki rokonegyesületek is eljöttek pálmaáguk­kal hozzájárulni az ünnepély fényéhez. De a szokatlan látogatottság okát még a bányászati és kohászati egyesület kongresszusa is magya­rázza, mert az erre ide fáradó idegenek szintén nem mulaszthatták el, hogy a nőegyesület jubiláris estélyén részt ne vegyenek. A felejthetetlen szépségű ünnep, mely úgy erkölcsi, mint anjagi siker tekintetében párat­lanul áll a nagybányai mulatságok történetében, kilencz óra felé vette kezdetét. A karmesteri pálca ismételt kopogása intette a közönséget csendre az első szám kezdetekor. Stella Aranka szavalta el Révai Károlynak ez alkalomra Írott érzésekben gazdag s formailag tökéletes prolog - ját. Az előadó bájos megjelenése, jól álérzett, szívből jövő s szívhez szóló előadása csak emelte a költemény szépségeit. A prolog végén bemutatott élőkép, mely a nőegyesület áldásos működésének apolheozisa volt, festői látványt nyújtott. Második szám előtt újra ismételt pálca­kopogás utasította a közönséget hallgatásra s kezdődött a női énekkar és a’zenekar szereplése. Wagner Richárd Bolgó hollandi c. operájából a rokkadall és egy áriát adtak elő. Meglepett a bámulatos precizitással előadott i'okkadal, el­ragadott Szabó Sándorné lágy csengésű, hajié

Next

/
Thumbnails
Contents