Nagybánya, 1912 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1912-08-08 / 32. szám
1912. augusztus 8. NAGYBANYA 3 ben volt szerencsém hangsúlyozni, hogy én ide tartozónak érzem magamat Es a természet örök törvénye az, hogy ha a madár elszáll is a fészkéből, a fészek megmarad Én e fészekbe ismét visszaszállok, csak azért, hogy gyönyörködjem Nagybánya városának abban a nemes nagylelkűségében, melyben a művészeket részesítette. Mert hát mi is az a művészet s kik azok a művészek? A művészek nem mások, mint azok az alkotó lények, akik a bennük rejlő isteni szikra által különböznek más lényektől- Mi csak ismerjük és szeretjük a szépet és a jót, de azért megvalósítani nem tudjuk A művész a benne rejlő alkotó erőnél fogva ezt a szépet megvalósítja. Mert elővesz egy darab fát, ráleheli az ő képességét, a fa a levegő áramlatának kitéve megelevenedik s előttünk áll a zeneművész. Vagy elővesz egy darab anyagot, ráleheli lelkét, az az anyag megilletődik s j mint szép szobor áll előttünk. Vagy megnyílik ; ajka ékesszólásra s a benne rejlő alkotó képes i ségnél fogva a szavak elbűvölik a hallgatókat. I Vagy elővesz egy darab vásznat, azt megihleti ; s a vászon visszfényében még szebb lesz, mint ! a természet alkotta tárgy, vagy végre szint dérit j a deszkákra s a színész művész alakja áll élőt- ! tünk. Tehát a művészet minden ágazatában csak nagyot és szépet tud teremteni. Innét van az, hogy minden időben és minden korban a ' művészeket megbecsülték, ők a halhatatlanság felkentjei, kiknek homlokát mindig örök babér övezi Nagybánya városa mindig a művészetnek : s különösen a festőmüvészetnek nemes párto- ; lója volt. Engedjék meg tehát, hogy poharamat ; a vendégszerető város közönségére ürítsem azzal a hő kívánsággal, hogy e város virágozzék sokáig a magyar művészet dicsőségére. (Zajos éljenzés.) Thorma János szintén a város közönségét éltette s azt kívánta, hogy Nagybánya a művé j szetnek örök tanyája legyen. Gróf Teleki Géza v.b. 1.1. igen szellemes felköszöntőben a festőművészekre ürítette po- ! harát. Viharos éljenzéssel fogadták dr Kádár Antal bányakerületi főorvos azon bejelentését, hogy a Nagybányai Műbarátok Köre megala- i kult s az elnöki tisztet gróf Jeleki Géza volt kegyes elvállalni. A Műbarátok köre mindjárt e lakomán mintegy hatvan uj taggal gyara- i podott. Dr. Horváth Árpád főispáni titkár a nagysikerű kiállítás agilis elnökeire: Égly Mihályra és Thorma Jánosra ürítette poharát. Égly Mihály rendező-bizottsági elnök indítványára gróf Zichy János közoktatásügyi minisztert és HollÓ8y Simon mestert táviratilag üdvözölték. A két távirat szövege ez: finom vörös reflexszel kombinálta. A képen bizonyos nemes aranyos csiUogás is érezhető, melyben a színek csupän a legfinomabb sejtetésekre szorítkoznak. Réti kontemplativ szellemű ember és finom érzésű megfigyelője a környezetének, melynek hangulatát festményei kitünően tükröz tetik vissza. Képein sejtelmes melegség és mélység érezhető. Ez a sejtető erő az 1899-ben készült »Honvédtemetés« en nyilvánul meg a legnagyobb mértékben. A 48-as veteránok kis csapata épen elhagyja a temetőt, hol egy bajtársat örök nyugalomra helyezett. A feketeköpenyes főalak, egy vén sas, lobogó fehér szakállal, világoskék szemeivel szomorúan néz a távolba, hol az ember saját múltját szokta látni. Egy magyar művész se tudta felidézni ily nemes formában a szabad- ságharcz hangulatát. Réti e mellett, minden történelmi és költői rifl xiónak daczára, teljesen artisztikus maradt. A képnek mély alaplonusa ugyanis minden részlet fölött festői egység gyanánt uralkodik. Minden forma szomorú borús tónusba olvad és azon belül rendkívül finom árnyalatokat mutat. Nagy elbeszélő kompozicziók foglalkoztatták a nagybányai ko'onia másik alapítóját, Thorma Jánost, aki nem tudott lemondani az ilyen vállalkozásokról, amelynek pedig a mi korunk szelleme nem kedvez. A jövő azonban lehet, hogy hamarabb igazat ad neki, mint hinnők. Első, 1892-ben készült nagy festménye, a »Szenvedők* szintén egy temeiői jelenetet, ábrázol és még egészen az akkori Paris művészetét képviseli. Az érzésben és az előadás tudatos primitívségében ; Nagy méltóságú Zichy János gróf kultuszminiszter úrnak Budapest. A nagybányai országos képkiál litás mai szépen sikerült megnyitása alkalmából, midőn mély sajnálatunknak adunk kifejezést, hogy Nagyméltóságodat ünnepünkön nem üdvözölhettük, hálásan köszönjük, hogy Kegyelmessé- ged a megnyitási ünnepélyen magát képviseltetni méltóztatott. Kiváló tisztelettel a rendező bizottság nevében Égly, elnök. Hollósy Simon festőművész Técső. Hollósy Simont, Nagybánya művészetének atyamesterét kiállításunk megnyitása alkalmából szivünk egész melegével üdvözöljük. Égly, elnök. A diszebéd alatt a bányász-zenekar hangversenyezett igen nagy tetszés mellett. Üdvözlő sürgönyök. Dr. Makray polgármesterhez, Égly rendezőbizottsági elnökhöz s a festőművészekhez a kiállítás megnyitása alkalmából igen sok sürgöny érkezett, amelyekből kiemeljük a következőket: Nagybánya rendezett tanácsú város tekintetes Polgármesterének Nagybánya. Az otthon irók és hírlapírók körének nevében örömmel üdvözlöm kedves és szép városukat a mai napon, amidőn az országnak minden részéből összegyűlt vendégseregnek földjük és művészetük termékeit bemutatják. Adja Isten, hogy azok a kincsek, a melyeket a bányának mélye és művészeik lelke termelt, az idők múltával megsokszorosodjanak, nem hogy megfogyatkozzannak, hogy a földnek sötétjéből és a művészek lelkének viliágosságából fakadó isteni adományok a nemzetnek minél nagyobb részét gazdagítsák és gyönyörködtessék. Rákosi Jenő. Makray Mihály polpármester úrnak Nagybánya. Egészségi okokból sajnálatomra meg nem jelenhetvén, az országos kiállítás megnyitása alkalmából üdvözletemet Nagybányának, a magyar művészet második otthonának. Földes Béla. Ferenczy Károly festőművész tanár úrnak Nagybánya. Ünnepeteken meghatottsággal gondolok rátok a távolból. Isten áldása legyen veletek! K. Lippich Elek. Millet felfogása és a látottak interpretálásában az annak idején nagyon kedvelt és a Hollósy- iskolában különösen tisztelt Bastien Lepage ha tása is érvényesül. Thorma, ki Rétivel ellentétben a nyilvánosság embere, sokkal kisebb su'yt helyez az érzéki kvalitásokra, mint két évvel ifjabb barátja. Igazi festői problémákkal szemben Velasquez nyitotta ki először a szemét. 1899-ben ugyanis egy spanyolországi tanulmányúton lemásolta egy udvari törpének a Prado-Muzeumban látható képmását. Ettől az időtől kezdve nagyobb plasztikus egységek közvetlen felfogásában kereste a festői ábrázolás legfőbb problémáját. Egyben genreszerübbé, de hidegebbé is lett, mert formáinak nagy tömegét nem igyekszik a színek átlátszóságával és csillogásával élénkíteni. •Egész ereje érezhető azonban nagyobb lélektani problomák művészi megoldásánál; igy pl. a most kiállított anya és gyermekén, valamint az aradi tizenhárom kivégeztetésén, a magyar történelem legtragikusabb jelenetének művészi emlékén. Művészeink másik csoportja, melynek a nagybányai iskola népszerűsítése elsősorban köszönhető, azzal szerzett nagy érdemeket, hogy a magyar tájfestészetet uj érzésekkel gazdagította. Ferenczy, kiről itt első helyen kell szöknünk, nem szenvedélyes temperamentum, de ritka mély érzésű és kedélyű ember és mint nagy kolorista, finoman differencziált festői reflexióknak szokott kifejezést adni Legjobb alkotásainak színskálája mély és akkor dolgozik legtöbb eredményNagys. Égly Mihály elnök urnák Nagybánya. »A magyar képző művészeti egyesület üdvözli a város vezetőségét és a művész kolóniát mai ünnepe alkalmából, a mely mindnyájunk ünnepe « Róna József. Thorma János festőművész urnák Nagybánya. A gödöllői művészek szívből gratulálnak a nagybányaiak kiállításának szép sikeréhez és őszinte üdvözletüket küldik. Gyönyörű meleghangú levélben gratulált a nagy sikerhez Forster Gyula, a Képzőművészeti Tanács elnöke, Lyka Károly, a Művészet szerkesztője, továbbá az Ernst-Muzeum, dr. Lázár Béla, Balthazár Dezső ref- püspök, Iványi Orün- wald Béla, Hollósy Simon, Pásztorig Árkád, Kämmerer Ernő miniszteri tanácsos stb. stb. Díszelőadás a szabad színpadon. Este a kiá litás parkjában épített hatalmas szabad színpadon Neményi Lipót társulata előadta Sidney operettjét, a Gésákat. Ha visszagondolunk arra a pazar kiállításra, melylyel a darab színre került, akaratlan is meg kell hajolnunk az igazgató áldozatkészsége előtt, ki sem fáradságot, de még inkább költséget nem ismerve szerezte meg a közönségnek ezt a nem mindennapi szórakozást. A Budapesten készült pompás díszletek harmonikusan illeszkedtek bele a háttérül szolgáló lombos fák keretébe, ezer meg ezer virág tette tarkává a játszóteret, mig a megszámlálhatatlan apró, villanyfénnyel megvilágított lampionok misztikus fényt vetettek a színpadra, a nézőtérre. Mintha Neményi direktor leleményes ügyessége egy darab Japánt lopott volna az ünnepély díszének emlékére ide. Maga az egész előadás varázslatos káprá- zattal töltötte el a nézőt-A tipegő japán leányok festői kosztümeikkel, az angol tisztek elegáns öltözeteikkel megjelenve a természet és a művészet öszhatásából meseszépen érvényesülő milieuben, illúziónkat tökéletessé tette. Áz előadás pedig minden kritikát kiállhatna. Németh Gyula, a Népopera vendégszereplő művészének pompás éneke és férfiias játéka mindenkit bámulattal töltött el Nem láttuk még eddig itthon színpadon, csak konzert-dobogón. Nem csoda, ha őszinte érdeklődéssel néztünk első színpadi szereplése elé. Méltó partnere volt a címszerep személyesitője S. Arady Aranka,úgy szép énekével, mint finom játékéval A többiek közül elsősorban kiemeljük Füzes Lenkét (Juliette), továbbá N. Szelényi Ilonkát (Molly) és Kun Dezsőt (Vun Hi). Hogy mennyi közönség lehetett jelen, nehéz volna megmondani. Tudomásunk szerint 1200 ülőhely van a nézőtéren, ez mind el volt foglalva, az állóhelyen is elfért nyel, ha nem pályázik nagy szinellentétekre. Mint rajzoló is mélyérzésü absztrakcziókkal szerezte hírnevét. (Kis József illusztrácziók, a nagybányai kiállítások plakátjai, köztük a mostani is.) Ferenczynek is volt kezdetben egy Bastien- Lepage korszaka és azután a quattrocento s annak angol interpretatorai is befolyásolták. Whistler festészetének nagy szeretete is meglátszott müvein. »Hegyi beszéd* czimü és az első nagybányai kiállításon bemutatott festménye csupa prae- raffaelizmus volt a jelenet felfogásában, de a tájképnek a kép figurális tartalmához való viszonyában uj érzés nyilatkozott meg az előbbinek a jelentősége iránt. Ferenczynél ugyanis a tájkép a kompozi- czió kiindu'ási pontja és fő tényezője és a súly, amit arra helyez, világosan fölismerhető már a »Hegyi beszédében. A nagybányai tájnak sajátos szépségei vannak. Súlyos, nyugodt hegylömegek és gazdag lombos növényzet jellemzik. A város közvetlen környékét az erdővel borított Kereszthegy csonka kúpja uralja. Az északnyugatról a városhoz támaszkodó hegyláncz rajza nyűgöd', nagylélekzelü. A hegyvidék maga különösen gazdag intim motívumokban. Senki sem volt annyira hivatott ezeknek a természeti szépségeknek művészi feldolgozására, mint Ferenczy és mivel ő nagy szorgalommal és energiával látott ehez a feladathoz, sikerült is neki a nagybányai táj pszichológiájának teljes megértésen alapuló művészi magyarázatát adni. A sok tekintetben hasonlóan diszponált Grün- wa’d szintén nagyon szorgalmas feldolgozója volt
