Nagybánya, 1912 (10. évfolyam, 27-52. szám)

1912-07-25 / 30. szám

2

NAGYBÁNYA

1912. julius 25.

hiányozni fog, — de mindezek daczára elmondhatjuk, hogy a nagybányai országos képkiállitás úgy arányainál, mint művészi nívójánál fogva páratlan lesz.

A Műcsarnok kiállításain legtöbb- nyire 300—400 kép kerül bemutatóra. A nagybányai képkiállitás anyaga már a 600 darabot is meghaladja s ez a szám még mindig nő, mert napról-napra még egyre érkeznek a képek a kiállításra.

A képkiállitás rendezősége állandóan permanencziában van s hathatósan támogatva a város intéző köreitől, mindent elkövet, hogy az ünnepi napok külső keretei is impozánsak és méltóak legyenek a nagy kulturális eseményhez, de ez alkalomból hálás tér kínálkozik a város közönségének is arra, hogy közmondásosan szives, magyaros vendégszeretetéről ismét tanúságot tegyen s a maga hatáskörében mindenki elkövessen minden lehetőt, hogy a körünkbe érkező idegenek, illusztris vendégeink minél kellemesebben érezhessék magukat körünkben s innen a legszebb emlékeket vigyék magukkal.

Lobogózzuk fel házainkat az ünnepnapokra, némuljon e napokon a visszavonás szava s harmonikus egyetértéssel vegyünk részt mindannyian ama oltárt- emelő munkában, melyen a kultúra szö- vétneke fog kigyulladni s amely oltár egyúttal talpköve is a városok haladásának, felvirágzásának. é. m.

A bányászati kongresszus.

Meghivó.

Az »Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület« folyó évi, bányászati tárgyú kiállítással összekötött, rendkívül érdekesnek és igen látogatottnak ígérkező közgyűlését, Nagybánya város, az ottani bányaegyletek és a bányavidéki osztály szives meghívása folytán, f. é. augusztus hó 25., 26. és 27-én Nagybányán tartja meg. Örök emlékezetű egyesületünk régibb tagjai előtt első nyilvános közgyűlésünk, a melyet Nagybánya város vendégszerető falai között tartottunk meg s hisszük és reméljük, hogy most rendezendő második nagybányai közgyűlésünk, a tagok impozáns számban való részvétele folytán méltó módon fog ama, felejthetetlen első nagybányai közgyűlésünkhöz társulni. A közgyűléssel kapcsolatos ünnepélyek és kirándulások érdekesnek és tanulságosnak ígérkező programmja méltán fölkeltheti szak- és karíár- saink és a magyar bányászattal és kohászattal rokonszenvező nagyközönség érdeklődését.

Részvételi dij: személyenként tagok részére 15 borona, tagok nejei s illetőleg családtagjai részére személyenként 10 kor. A kissár- mási, kapnikbányai, máramarosszigeti kirándulás költségei külön fedezendők. A részvételi dijak a jelentkezés alkalmával egyesületünk pénztárosához, Gáger Emil bányaigazgatóhoz, Budapest, Arany János utcza 20. sz.-ra postautalványon küldendők be A jelentkezés és befizetés határideje, f é. augusztus hó 10 ike. Kedvezményes vasúti jegyekről, az augu-ztus hó 10-ig jelentkezők részére titkári hivatal gondoskodik.

>Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület« f. évi augusztus hó 25-én tartandó közgyűlésének programmja:

Augusztus 2k-én szombaton d. u. 5 órakor érkező vendégek ünnepélyes fogadtatása (bányász zenével) a vasutiállomásnál, elszállásolás ;

esti 7 órakor az igazgatótanács ülése a m. kir. bányaigazgalóság tanácskozó termében;

esti 8 órakor ismerkedési estély az István királyban.

Augusztus hó 25-én, vasárnap, délelőtt 9 órakor választmányi ülés a kaszinó helyiségében; d. e 10 órakor közgyűlés ugyanott.

A közgyűlés tárgysorozata;

1. A közgyűlés megalakítása és ünnepélyes megnyitása, küldöttségek és képviseletek bejelentése és üdvözlése.

2. Lázár Zoltán alelnök beszéde.

3. Beszámoló jelentés az egyesület múlt évi működéséről.

4. Könyvtáros jelentése a könyvtár állapotáról.

5. Az egyesületi pénztár 1911 évi zárószámadásának felülvizsgálása és a felmentvény megadása.

6. Az 1913. évre vonatkozó költségvetés megállapítása.

7. A szoborbizottság jelentése a befolyt adományokról.

8 A beérkezett pályamunkák bemutatása.

9. Bejelentett tárgyak, kérdések és indítványok tárgyalása.

a) Borsod—Gömöri osztály javaslata a magántisztviselők szolgálati viszonyainak nyugdij- és baleset biztosítása tárgyában már 1903-ban benyújtott indítványa II. és III. részének letár- gyalása és annak kieszközlése, hogy ez a bányatörvény életbeléptetéséig is novelláris utón rendeztessék.

b) A körmöczvidéki osztály javaslata egy nevelési alapnak Reitzner-alapilvány néven történő létesítése tárgyában.

10. Indítványok (Az indítványok jegyzékét annak idején közöljük.)

11. Előadások és felolvasások. (A felolvasások jegyzékét annak idején közöljük.)

12 A közgyűlés ünnepélyes bezárása.

Közgyűlés után:

Déli 12 órakor a helybeli jótékony nőegylet 50 éves fennállása alkalmából ünnepi közgyűlés a városház tanácskozó termében ;

déli 2 órakor ebéd az István királyban, adja: Nagybánya város;

délután fél 5 órakor a bányászati és kohászati kiállítás megnyitása gróf Teleki Géza őnagyméltósága által.

Ezután a festők kiállítása, városi muzeum, kereszthegyi és veresvizi bányaművek megtekintése.

esti 8 órakor vacsora a Széchenyi-Iigel- ben, bányász zene mellett, a la carte.

Augusztus hó 26 án, hétfőn, d. e. 9 órától előadások tartása a kaszinó helyiségében;

déli 2 órakor ebéd a Széchenyi-ligetben, adja a kerületi bányaegylet;

délután fél 5 órakor kirándulás Borpatakra, a Pokol Elek-féle aranybányászat megtekintése.

esti 8 és fél órakor a helybeli jótékony Nőegylet hangversenye az István Király Lendvay- szinházban, amely után tánczmulalság ugyanott.

Augusztus hó 27-én, kedd, d. e. 9 órakor kirándulás Alsófernezelvre a kincstári fémkohó és kénsavgyár, onnan Felsőbányára a kincstári és magánbányászat megtekintése;

déli 2 órakor ebéd Felsőbányán, adja Felsőbánya város;

esti 8 és fél órakor bucsuösszejővelel a Kaszinó helyiségeiben, a la carte.

Augusztus hó 28-án, szerda, elulazás, esetleg kirándulás Kissármásra, Kapnikbányára, Máramarosszigetre a sóbányák és peroleumfor- rások megtekintése.

Budapest, 1912. julius hó 15-én.

Az Orsz. Magy. Bányászati és Kohászati Egyesület.

Színház.

Az elmúlt hetet majdnem teljesen az operettnek szentelte a társaság, ami annál feltűnőbb, hogy közben még primadonna válság is izgatta nemcsak a társulatot, hanem a közönséget is. Komáromi Gizi hirtelen eltávozott s el is szerződött. Bizonyára nem kis hiúságnak kell tulajdoban nagyon szűk a képzelete. Kicsinyes. A fiatalság például, a mit mi el tudunk képzelni, csak egy arasz. Az örökkévalóság képét fehér fürtökkel és ránezos arczczal látjuk. Ilyen dolgokban szegények vagyunk egy porczelánbabához képest

De nem erről akarok most beszélni. Említettem, hogy Babettet odaállítottam az íróasztalom jobb sarkába: épen szemközt Jancsival. Ott álltak, egymástól vagy két méternyire, épen egymás felé fordulva. Én, őszintén megvallva, egész a legutolsó napokig nem vettem észre semmit.

— Miből?

A barátomat mintha meghökkentette volna kissé ez a kérdés. Hallgatott egy pillanatig, azután halkan folytatta:

— Mondottam már, hogy a história kissé különös. Szokatlan és attól tartok hihetetlen is. Semmit se szabad kérdezned, ha azt akarod, hogy a végéig jussak. Azt hiszem zavarba hoznál. Különben maga az eset is megzavart kissé.

Tegnapelőtt történt, a mikor hazajöttem a menyasszonyomtól. Hajnali négykor indul a vonat, a melylyel jönnöm kellett, hogy itt lehessek

délelőtt egy tárgyaláson. Nagyon el voltam törődve, álmos voltam, azt tettem tehát a mit nem szoktam tenni, lehevertem délután a dolgozószobámban a pamlagra, hogy majd alszom egyet. A függönyt leeresztettem az ablakon. A szobában különös tört napfényes homály volt. A szememet lehunytam és — akkor történt a különös dolog.

Beszédet hallottam mögöttem. Egy vékony, de nagyon csengő női hang kezdte azzal a szóvá':

— Alszik ?

Nagyon halkan mondta, de a vékony hangocska úgy zengett a levegőben, mint egy finom vékony pohár megütött fala. Én háttal feküdtem az íróasztalnak, de azonnal megismertem, hogy ez a Babett hangja. Izgalom fogott el, de azért mozdulatlan maradtam, sőt még erősebben hunytam le szememet. Egy pillanatig csönd volt, azután megint Babett szólalt meg:

— Hát miért nem beszél? — mondotta megint azon a csengetyühangoD.

Egy sóhajtás hallatszott, azután megint egy másik, különös, mély zengésű hang felelt:

— Szinte jobb szeretek hallgatni, Babett! Csak hallgatni és nézni magát. Hiszen úgy sem tudom elmondani azt, a mit érzek, úgy, ahogy szeretném. Édes Babettem ! Édes, szép Babettem 1

Ezt Jancsi mondotta, olyan csodálatos, muzsikás hangon, hogy a zengésével tele lett az egész szoba. És ez a hang átjárt engem is, a hogy átjárja egész testünket, lelkünket a tavaszi veröfény. Ez is úgy rezgeti és muzsikált minden izemben, magába burkolt és elkápráztatott egy különös, szelíd és meghatott izgalomban. Szerettem volna, ha halkabban dobog a szivem, hogy egy hangját se nyomja el annak, amit hallok.

— Édes, szép Babettem! — ismételgette, nem is tudom, hogy hányszor a márványemberke. — Ugy-e, hogy az vagy ? Az én Babettem 1 Az enyém I Mondd, hogy az vagy, én édesem 1

— A tied vagyok! — felelte a másik, olyan lágyan és olyan halk bensőséggel, a hogyan az emberek sohasem tudnak beszélni. — Esküszöm, hogy a tied 1

Megint egy kis csend következett, olyan muzsikás csönd, mintha a röpködő porszemek zengve

mely hatalmas erejű gyógyvizével a köszvény, cstj.:z, valamint minden reumatikus Toá.ntalrna,lcrLá,l csodás gyógyulásokat eredményezett. — A gyógyfürdőt, mely Molcsáng Gábor ny. erdőtanácsos tulajdona, a jóhirü Marosán-czég vette kezelésbe, azt teljesen újonnan berendezte s 'bod.e’rá.'va.l látta. el. A legkitűnőbb italok, hideg ételek, meleg konzervek minden időben a legolcsóbb árakon kaphatók a bodegában. A kiránduló közönség rendelkezésére nagy fedett mulatót rendeztek be. Lakószoba egy napra fűtéssel 2 korona. -------—-------—- ■ - x. oszt. fürdő 1 korona, II. oszt. fürdő 80 fillér. -----------=-------- -------