Nagybánya, 1912 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1912-01-11 / 2. szám
2 NAGYBÁNYA 1912 január 11. Az Országos Központi Takarékpénztárnak is, rideg pénzügyi magaslatról tekintve álláspontját, szintén igaza van, hogy amit lebonyolítani tud kedvező viszonyok között, nem hajlandó esetleg vesztesség árán is ugyanazt az üzletet megcsinálni. Ez utóbbinál csak az a kérdés, nem lehet-e esetleg per utján kényszeríteni a kölcsön folyósítására, mert kölcsönös megállapodásokról van szó. De a dolog e része nem tartozik ide. Az előadottakból leszűrhetjük azt a megdönthetetlen igazságot, hogy Magyar- országon a sok formalitáshoz kötött rendszer a hibás. A Nagybányáéhoz hasonló esetnek előfordulni nem volna szabad. Ha egy város kedvező pénzviszonyok mellett akar és tudna is fölvenni kölcsönt, nem teheti, mert mire jóváhagyják a pénz felvételét, a nálunk oly gyakori pénzdrágaság bekövetkezik s a hitelező nem állja a vásárt. Vagy megfordítva Ha nehéz pénzviszonyok daczára is tárgyalna egy város s magas annuitás mellett is hajlandó volna a kölcsön megkötésére, mire a kötvény jóváhagyást nyerne, esetleg a pénzviszonyok jobbra- fordulásával kellene drága kölcsönhöz jutnia. Ez igy nem maradhat! Nagybánya esetéből okuljanak azok, akiket illeti Moldován László. Zárlat. — A kereskedők helyzete. — Január 10, Az ó-év utolsó napján lezárt főkönyv tételeit vizsgálva, a magyar kereskedelem rovatánál nem csekély megdöbbenéssel állunk meg. Kereskedelmünk most lefolyt évének szemlésé- nél panaszra elég sok ok, dicsekvésre annál kevesebb jog van, mert le kell szögeznünk a tényt, hogy kereskedelmünk úgy az államtól, mint a társadalomtól édes-keveset várhat. A mérlegben annyit nyom, amennyi saját fajsulya, elérni pedig a még mindig dúló gazdasági harcz- bau egy szemernyivel sem fog többet, mint amennyit saját erejével kiküzd. Annyi tény, j A „Nagybánya“ tárczája. Urashima. (Japán mese.) — Irta: Lafcadio Hearn. — Urashima Taro, egy fiatal halász, ezernégyszáz évvel ezelőtt bárkájával elhagyta Suminoge partjait. Halványkék, álmodozó nyári nap volt, tündöklő világosságát hófehér csipkés felhők tompították. A hegyek is puha, kék ködökbe vesztek a távoli levegőégen és fáradtak voltak a levegőhullámok is. Urashima is fáradt volt és szabadjára engedte halászbárkáját. Furcsa bárka volt. S'.inte- len, kormányevező nélküli, különös alakú bárka, amilyet még soh’ se láthattál. Csakis a régi halászfalvakban, ott a japáni tenger partjain, láthatsz még ma is, tizennégyszáz évvel azután, ilyen különös, furcsa bárkákat. Soká ült Urashima és csöndesen horgászott. Végre megmozgolt a horog vége. De amikor felhúzta, csak egy teknösbéka lógott rajta. A teknősbékák Istennek szentelt állatok. Hosszú életnek örvendenek, ezer évig, némelyik tízezer évig is elél. Nagy bűn volna közülük agyonütni egyet is. A halász szelíden kiszabadította a teknőst és az Istenekhez küldve imáját, visszaadta szabadságát. Ámde ezentúl nem fogott semmit. A nap forró volt és csöndes a levegő és a tenger. Köhogy kereskedelmünk jelenlegi helyzetével megelégedve nem lehet. Az agrárizmus és merkantilizmus küzdelmébe a legélesebb diszonancziát az a nem egészen igazságos tudat veti, hogy a kereskedelem a termelő és fogyasztó közé ékelve magát, egyik főfaktora a drágaságnak. A kereskedelem, hangsúlyozzuk, hogy a tisztességes alapon álló kereskedelem produktiv érték, melyet támogatni kell, ha azt akarjuk, hogy a világkereskedelem konczertjében ne a triangulumot verje a magyar kereskedelem, de ott végezze feladatát és hivatását a vezető hangok közölt. Nem lehet és nem szabad eltitkolnunk, hogy a lefolyt év törvényalkotásai között igen sok van, mely békót ver tisztességes kereskedelmünkre, holott kimondott czélja' épen az volt, hogy a tisztességtelen, visszaélésekből tengődő merkantilizmust rendszabályozza meg. Igv az uj perrendtartás lényegesen meg- rontolta a kereskedők perbeli helyzetét s dis- kvalifikálta jórészt a jogérvényesítés terén. A máv. tarifapolitikája is a kereskedők bőréből akarja kihasítani azokat a milliókat, melyekre egyéb czélolc elérésénél szüksége van Az adókivetésnél szintén a kereskedők azok, akiknek hetedik bőrét kezdik lenyúzni, azzal érvelve, hogy az általános drágaság egyik főokozója a kereskedelem. Az a kereskedelem, mely olcsón vesz s méregdrágán ad. Holott be kell ismernünk, hogy a tisztes polgári haszonnál többet kereskedőink nem vesznek s egyéb módon nincs is alkalmuk jövedelmük szapori- j tására. A munkás, a magánhivaíalnok, az orvos, a tanár, a vasutas-osztály sztrájkkal, tömörüléssel el tud érni valami keveset helyzete javítására s az állam is szívesen áll melléjük, de a kereskedőnek ez a fegyver sem áll rendelkezésére. Nem szervezkedhetik, nem amerikázhat, üzletét nem csukhatja be a sztrájk jeléül, mert akkor ki se nyissa többé! A termelés jó árat követel, a kereskedő kénytelen alig számbavehető nyereséggel megelégedni, mert a szervezett társadalom az árak leszorítása mellett küzd. A kereskedelem az a tér, hol az erős érvényesül, a gyönge elbukik. Csak meg kell nézni a fizetésképtelenségek és csődök szomorú rovatát, naponta egy hosszú névsor szól az elbukottak- ról. Igaz: sok volt köztük, aki a paragrafusok közt tojástánczot járva vágódott el a kereskerülötte mi sem mozdult. Nagy fáradtság fogta el Urashimát és elaludt a bárkájában. Az álmodozó tengerből ekkor csodaszép leány szállt fel. A ruhája bíborból és azúrból volt szőve, selymes fekete haja a sarkát verte, úgy, mint ezernégyszáz évvel ezelőtt a herczeg- kisasszonyok viselték. Oly puhán, mint a szellő, siklott végig a vizen, lehajolt az alvó halász fölé és halk érintéssel keltette föl. — Ne félj, mondta, Atyám, a tengerek Istene küldött ide hozzád, mert olyan jóságos a szived, visszaadod szabadságát ma egy teknős- békának. Jer el velem atyám palotájába, arra a szigetre, ahol soh’se hal meg a nyár. Ott a feleséged leszek és boldogan élünk a virágok között. Urashima csodálattal és bámulattal nézte. Mert csodaszép leány volt. Nem tehetett ellene, nagyon megszerette. Erre a leány kezébe vett egy evezőt, Urashima a másikat és együtt mentek, mint még ma is a nyugati partok halászai, férj és feleség együtt eveznek, ha aranyos esti fényben ragyognak a bárkák. Szelíden és csöndesen siklottak végig a nyugodt, kék vizeken, dél felé, mig odaértek a szigethez, ahol sohase hal meg a nyár. A sziget alacsony partja lassan emelkedett ki a kék hullámokból. Örökzöld bokrok fölött hegyes tetők tűntek elő. Ez volt a tengerek királyának palotája, oly csodaszép, mint Juriaku mikádó kastélya ezernégyszáz évvel ezelőtt. Ünnepi ruhába öltöztetett, különös szolgák fogadtak ott őket, tengeri szülöttek voltak, akik Urashimát, fejedelmüknek vejöt, alázatosan köszöntötték. delem meredek és síkos országutján s ezek meg is érdemlik sorsukat, de sok van olyan is, kiknek a gazdasági konjunktúrák vetettek gáncsot. A kereskedelem ne várjon mástól semmit. Dobja ki kebeléből a kétes elemet s haladjon bátran, fáradhatatlanul, fellartózhatallanul czélja felé. A tisztességes kereskedelem győzni fog, mert győznie kell! .. . HÍREK. Január 10. Személyi hírek. Hóléczy Gyula és Bogsch Kálmán főmérnökök az állami óvódák és gazdasági iskola épületeinek átvétele végett városunkba érkeztek. — Rényi Árpád üveggyáros városunkban időzött. — Ifj. Molcséty Gábor erdész pár napra haza érkezett. Uj tartalékos hadnagyok. A király Öttömösy Zoltán dr. bírósági jegyzőt és Varga Sándor dr. tanárt tartalékos hadnyagyokká nevezte ki. Teleki Sándor gróf főrendi kinevezése. A hivatalos lap közli, hogy őfelsége a király Teleki Sándor gróf volt képviselőt, néh. Teleki Sándor ezredes fiát, örökös főrendiházi taggá nevezte ki. Uj bányagyakornok. A m. kir. pénzügyminiszter Beck Rezső végzett főiskolai hallgatót a verezvizi bányaműhöz gyakornokká nevezte ki. A tiszántúli ref. egyházkerület uj főjegyzője. Debreczenből Írják: A tiszántúli ref. egyház- I kerület főjegyzői állására csütörtökön bontották fel Baltazár Dezső püspök és gróf Dégenfeld i József főgondnok einöklése mellett a beérkezeti 785 szavazatot. Kiss Ferencz esperes 490, Futó Zoltán egyházkerüleli aljegyző pedig 281 szavazatot kapott. így tehát az uj főjegyző Kiss Ferencz lett. Egyházkerületi tanácsbiróvá egyhangúlag Jánosi Zoltánt választották meg. Dr. Almer Sándor kinevezése. Dr. Almer Sándor fővárosi orvost, Almer Károly bankigazgató fiát nagy kitüntetés érte. A fiatal orvost, aki már három éve a budapesti klinika sebészeti osztályán mint mütőorvos működik, a budapesti irgalmas kórház sebészeti osztályára alorvosnak nevezték ki. Dr. Almer az uj állását már el is foglalta. Ugyanezen kórház sebészeti osztályán működik városunk egyik nagyhírű orvosa is, dr. Lovrioh Sándor, ki az igazgató-főorvosi tisztet tölti be. Eljegyzés. Özv. lzik Vilmosnál, szül. Ilosuay Erzsébetet eljegyezte Duha Tivadar szatmári kereskedő. Uj vármegyei bizottsági tag. Szatmárvár- megye igazoló választmánya Almer Lajos nagvIgy lett Urashima menyasszonya a tenger királyának leánya. Csodaszerü pompával ülték meg a nászt és örömmel, jókedvvel teltek meg a palota termei. Urashima napoDta uj csodákat látott a tenger mélységéből, ahonnan a király szolgái felhozták őket. Annak a meseországnak csodáit, ahol sohse hal meg a nyár. Három év múlt el igy. Ez idő alatt folyton nehéz szívvel gondolt haza Urashima atyjára, anyjára, akik bizonyára várakoztak reá. Végre megkérte szerelmes asz- szonyát, engedje őt haza, csak kis időre engedje el magától. Egy szót akar csak mondani a szüleinek és menten visszatér hozzá. Erre sírva fakadt az assszony és soká sir- dogált, szép csöndesen sirdogált. Végre igy szólt Urashimához: — Minthogy menni készülsz, el kell, hogy engedjelek. De nagyon félek, attól félek, hogy többé nem látjuk egymást. Fogadj el tőlem egy kis dobozt. Az megsegít, hogy visszatérhess, ha megfogadod azt, amit most mondok neked: Soh’se nyisd ki. A világ minden kincséért se nyisd ki a dobozt, akármi történjék is veled! Mert ha felnyitod, soh’se jöhetsz ide vissza és mi nem láthatjuk többé egymást! Erre átadott neki egy kis festett dobozt. Selyem zsinórral volt átkötve. Ezt a zsinórt még ma is mutogatják a templomban. Kanaga- vában a tengerparton és a papok megőrizték Urashima horgát és a különös ékköveket, amiket magával hozott a tengerkirály szigetéről. De Urashima megvigasztalta a feleségét.
