Nagybánya, 1911 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1911-09-07 / 36. szám

1911. szeptember 7. NAGYBÁNYA 3 közelebb haladunk a fa felé, mig az egész talaj j keményre van taposva s a fa is szilárdan áll. Egy helyesen ültetett fának ültetés után oly ke­ményen kell állnia, mintha ugyanazon helyen nőtt volna: igy a fogamzása is egészen biztos. Itt még megemlítjük, hogy az újonnan ültetett fa csak igen lazán kötendő a támkaróhoz, hogy a sülyedő földet követhesse. A támkaró a ko­ronaágak alatt levágandó. Csak a késő tavaszi ültetésnél szükséges a fát öntözni, mig máskor fölösleges. Ha öntözésnél a földet annyira ki- iszapoljuk, hogy a gyökerek kilátszanak, akkor addig szórunk földet rá, mig az Összes ürege­ket betömjük. Az ültetésnél igen sokan azt a nagy hibát követik el, hogy ültetés uián a fa körül egy mélyedést, u. n. fatányért készítenek, miáltal a gyökeret szinte biztos kiszáradásnak teszik ki. E tányér készítését jövőben mindenesetre mel­lőzni kell, e helyett a föld a fa körül cca 30 czm. magasságban felhalmozandó, miáltal a gyö­kerek melletti talajnedvesség huzamosabb ideig megőrizhető. E halom csak akkor távolitandó el, ha az ültetett fa hajtani kezd. Helyébe akkor fatányért készítünk s azt szalmás trágyával be­fedjük, hogy a nedvességet megtarthassa. Egy igy ültetett és kezelt fa minden bi­zonynyal megfogamzik, föltéve, hogy az már előbb nem volt kiszáradva, ami gyakran meg­történik, különösen ha a csemetéket megérke­zés után még 4—6 hétig a csomagolásban, vagy amint sokszor látható, az ültetésnél megmetszés után órákig a napon heverteljük. Horváth István. HÍREK. Szeptember 6. Képviselőjelölt. A nádudvari kerület kép­viselőjének, Pap Eleknek gondnokság alá he­lyezése folytán megüresedett egy mandátum A nádudvari munkapárt Domahidy Viktor szatmár- megyei földbirtokost óhajtja képviselőjéül meg­nyerni. A főgimnázium építése. Megint egy lépéssel közelebb haladt a megvalósításához a gimnázium építésének ügye. A közoktatásügyi minisztérium ugyanis elfogadta a városnak a Klastrom-mező víztelenítésére vonatkozó tervezetét a városhoz intézett legutóbbi leiratában. Értesülésünk sze­rint Makray polgármester ez ügyben is lépése­ket akar tenni mostani budapesti útja alkal­mával. A láposvölgyi vasút engedélyezése. E sokat vajúdó vasút ügye talán mégis eldől már végleg. Épen ma van Budapesten a kereskedelmi minisztériumban a vasul engedélyezési tárgya­lása. A várost polgármesterünk képviseli, ki már kedden el is utazott Budapestre, honnan pénteken este érkezik vissza. Makray kútja. E czélra újabb adományt küldött a Kossuth utcai áll. iskola tanítótestü­lete 13 K, összes gyűjtés eddig 2119 K 90 fil­lér. További szives adományok Nagybánya vá­ros takarékpénztárának czimére küldendők. Angolok Szatmáron. E hó 20 és 21-én Budapesten a presbyteri világszövetség gyűlést tart, melyen az összes nemzetek képviseltetik magukat. E gyűlés angol és amerikai tagjai, számszerint mintegy negyvenen, a gyűlés előtt tanulmányutat tesznek az országban s megláto­gatják a magyar kálvinizmus góczponíjait, igy Debreczent, Sárospatakot, Pápát, Kolozsvárt, Komáromot és Szál márt. A vendégek egy-egy helyen természetesen sok időt nem tölthetnek, de még igy is minden városban beszédeket és felolvasásokat tartanak. Szatmárra e hó 14-én érkeznek. E látogatás Kováls István szatmári ref. lelkész érdeme, ki a vendégeket kalauzolni is fogja és mellettük a tolmácsi szerepet is be­tölti. A vendégek fogadtatásában egyébként Szatmár intelligens közönsége valláskülönbség nélkül részt vesz, maga vármegyénk főispánja, Csaba Adorján fogadja őket az állomáson a városi és a vármegyei előkelőségelUélén. A ven­dégeket a Pannóniában szállásolják el s termé­szetes jó magyar szokás szerint, a bankett, meg a tánczmulatság a tiszteletükre elmaradhatatlan. Iparkodik Szatmár kitenni magáért, de helyén is van, mert a vendégek nemcsak tanítani, ha­nem tanulni is akarnak, a müveit nyugat ha­talmas kullurállamának fiai eljönnek, hogy lás­sák saját szemükkel haladásunkat, a nyugati kultúra felé való közeledésünket. Beírások a főgimnáziumba. A folyó hó 1., 2. és 4 én megtartott beírások alkalmával be­iratkozott az I. osztályba 103, a II.-ba 74, a III - ba 54, a IV.-be 40, az V.-be 30, a VI.-ba 38, a VII.-be 24, a VIII.-ba 17. tanuló A lét­szám a múlt évihez képest 21-gyel emelkedett. Oly nagy az osztályok zsúfoltsága, hogy a VII. és Vili. osztály kivételével mindenütt öten ülnek a négy számára lévő helyen. A Veni Sancte 5-én volt, a rendes tanítást pedig tegnap kezd­ték meg. Térzene. A bányász-zenekar szokásos keddi térzenéjét a ligetben már fél 6 órakor kezdte meg az elmúlt héten. Ezentúl a térzene kez­dete mindig az említett időben lesz. Járvány. Örvendetesen konstatálhatjuk, hogy a járvány szünőféiben van. Az utóbbi napok­ban alig történt a megbetegedésről bejelentés, kedden pláne egy sem. Viszont ezzel szemben rémit a kolera. A fővárosban már felütötte a fejét, a vidékről is sok helyen jelentik, sőt Szat- mármegye és a szomszéd vármegyék területéről is jelentenek itt-olt kolerás megbetegedést. Sze­rencsére még veszély nem fenyeget, mert a rémes jelentések hiob-hirnek bizonyultak. De ez azért nem azt jelenti, hogy ne legyünk elő- vigyázók és ne féljünk. Meg kell tennünk mind­azon intézkedéseket, melyek a kolera behozását megakadályozzák. Nem ártana bejáratni a vá­ros összes házait, megszemlélni az udvarokat s ahol a közegészségre és a járvány terjesztésére alkalmas tisztátalanságot fedeznek fel, annak eltakarítása iránt a hatósági intézkedést hala­déktalanul megtenni. Betiltandó addig is, mig a rém városunkban járványszerüleg fellépne, a piacztéri gyümölcsárusitás s hatósági ellenőrzés alá veendő a tej, tejfel és vaj, amely a szom­szédos községekből kerül piaczra. Különösen szigorúan ellenőrzendő az, hogy a piacztér a vásár lezajlása után azonnal letakarittassék és az összegyűlt szemét és trágya elszállittassék. A lakosság körében minél szélesebb mederben útmutatások terjesztendők a kolera elleni vé­dekezésről. Megnyugtat ugyan bennünket az a ludat, hogy úgy polgármesterünk, mint a vá rosi orvosi kar felelőssége teljes tudatában, min­den lehetőt el fog követni a vész elhárítására, de szükséges, hogy ezen nehéz feladatból a la­kosság is kivegye a maga részét az állal, hogy a kiadandó rendelkezések pontos betartásával elősegítse azt az óriási munkát, amely a ható­ságra háromoina a vész járványszerü fellépése esetében. Búcsuzás. »Pilisszentkeresztre történt áthe­lyezésem folytán mindazon kollégáimnak, ba­rátaimnak, ismerőseimnek, kiktől az idő rövid­sége miatt személyesen el nem búcsúzhattam, ez utón mondok Isten hozzádoí Nagysomkut, 1911 szept. hó 3. Szűcs Gyula.« Indítvány a pótadó kivetésére. Marosfy Dezső városi számvevő, miután az 1912. évi kölségvetési előirányzat előre láthatólag hiánnyal fog zárulni, indítványt nyújt be a városi tanács­hoz, hogy az 1886. évi XXII. t.-e. 129. §-a mel­lőzésével a községi póladót ne a ház-, földbirto­kos és iparos közönségre, hanem a szesz és édesített italokra, a sör, az idegen termésű bor, pezsgő, ásványvizek és szódaviznemüekre ves­sék ki. Mert a községi pótadók alapjául szol­gáló állami adókra nagyon magas százalékú pótadó kivetése volna szükséges, másrészt, mert a ház- és földbirtokos közönség amúgy is túl van terhelve állami adó, vármegyei és községi pótadó-nemekkel, több terhet alig bírna meg. Ezen indítvánnyal kapcsolatban szükséges volna az adatok összegyűjtése, az italnemüek össze­írásának sürgős elrendelése, az erre vónatkozó szabályrendelet megalkotása iránt intézkedés és felsőbb helyen való jóváhagyása, hogy 1912. évi január hó 1-én ezen szabályrendelet már jog­erősen életbe is léptethető és alkalmazásba is hoz­ható legyen. Halálozás. Vettük a következő gyászje­lentéseket: A hirtelen csapás súlyos terhé­től megdöbbenve, elfogódott szívvel, szomo­rúan tudatjuk, hogy Ercsényi István m. kir. fő- erdőmérnök ma délután 12 és fél órakor 55 éves korában váratlanul elhunyt. Temetése szept. hó 2 án délelőtt 10 és fél órakor lesz evang. szertartás szerint a Felsőbányai-utca 39 ik számú gyászháztól. Nagybánya, 1911. aug. hó 31-én. Emlékezete áldott közöttünk! Özv. Ercsényi Istvánné szül. Ditrich Mária neje. Károly, Béla, Erzsébet, István, Margit gyermekei. Ercsényi Béla m kir. főérdőtanácsos, Ercsényi Ilona, Szederjei Elemér cs. és kir. hadmérnökkari őr­nagy testvérei. Fromann István m. kir. állam- vasúti főellenőr, Fromann Irma, Ercsényi Bé- láné, Szederjei Elemérné mint sógora, illetve sógornői. — Özv. Széchényi Pálné szül. Né­meth Janka úgy a maga, valamint gyermekei Ilona és Sándor és a nagyszámú rokonság ne­vében fájdalomtól megtört szívvel tudatja, hogy szeretett férje Széchényi Pál állomáselőljáró folyó évi aug. hó 29 én, életének 44-ik évé­ben és házasságának 18 évében rövid szenve­dés után jobblétre szenderült. A szeretett halott hült teteme 1911. évi augusztus hó 30 án, d. u 5 órakor fog az ujpécsi róm kath. sirkert- ben örök nyugalomra helyeztetni. Engesztelő szentmise 1911. szeptember hó 1-én reggel 8 órakor fog megtartatni. Ujpécs, 1911. évi aug. hó 29-én. Széchényi János atyja. Károlyi Jó- zsefné szül. Széchényi Szabina, Forrai Sándorné szül. Széchényi Mariska, Széchényi Sándor test­vérei. Németh Mihályné szül. Stondl Anna anyósa. Németh Mihály apósa. Károlyi József, Forrai Sándor, Széchényi Sándorné szül. Szőlősi Irma, Németh Sándorné szül. Szelei Margit, Német Sándor, Német Béla, Németh Gyula sógornői és sógorai. Áldás és béke hamvaira! — Kápolnai Pauer Viktor úgy a maga, mint fájkürthi Kürthy Piroska és férje: árvanagyfalvi Farbaky István, fájkürthi Kürthy Antal és József s az összes rokonság nevében is fájda­lomtól megtört szívvel jelenti, hogy a rajon­gásig szeretett édes anya, a felejthetetlen jó testvér és rokon kápolnai Pauer Istvánné szül. fájkürthy Kürthy Irén honvédezredes özvegye folyó év és hó 4 én d. u. 6 órakor, hosszas szenvedés után, élete 67-ik évében, jobblétre szenderült. Kedves halottunk földi részeit folyó hó 6 án d. u. 5 órakor fogjuk temetni a róm. kath. temető kápolnájából s az engesztelő szent miseáldozatot pedig f. hó 7-én d. e. 9 órakor fogjuk érte az Urnák bemutattatni. Nagybánya, 1911. szeptember 4 én. Az örök világosság fényeskedjék neki! A magyar gazdaszövetség nagygyűlése Szat­máron. Már többször regisztráltuk, hogy a szat- mármegyei gazdasági egyesület szeptember hó 21. és október 2. közötti napokon Szatmár- Németiben általános gazdasági és ipari kiállítást rendez. E jubileumi ünnepségnek gazdaszem- ponfból különösen nagy fontosságot ad az a körülmény, hogy a Magyar Gazdaszövetség a kiállítással egyidejűleg szeptember 28 án, csü­törtökön d. e. 1U órakor Szatmár-Németiben Darányi lgnácz dr. elnöklete mellett nagy­gyűlést tart. A nagygyűlés napirendje: 1. Elnöki megnyitó. 2. A város és falu. Előadó: Majláth József gróf. 3. A gazdák érdekei és a parla­ment. Előadó: Mezössy Béla dr. 4. F'öldbérlő szövetkezetek. Előadó : Meskó Pál. 5. Közlege­lők kérdéséről. Előadó ■ Jékci László dr. Maga a programm, mely a legaktuálisabb agrár és szociális kérdéseket öleli fel s maguk az or­szágos nevű előadók iránti tisztelet, de a gaz­dák jól felfogott érdeke is azt követeli, hogy e öevásárlási forrás! Alapittatott 1894-ben. ékszerész Rákóczi-tér. Ajánlja dúsan fölszerelt rak­tárát az összes híres gyárt­mányú órákban. Nagy válasz­tók arany- ezüst és brilliáns ékszerekben, továbbá valódi és china-ezüat árukban.

Next

/
Thumbnails
Contents