Nagybánya, 1911 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1911-09-07 / 36. szám

4 NAGYBANYA 1911. szeptember 7. gazdagyülésen oly impozáns tömegben jelenje­nek meg, mely az összetartásnak vezérekhez való ragaszkodásnak imponáló kifejezése. A mozi. Újra megkezdődtek az előadások a moziban. Vasárnap nagy nézőközönség kereste fel a már sokáig nélkülözött mozit. De nem is lehet csodálkozni a közönség lelkes pártfogásán, mert a bérlő részvénytársaság kitűnő lemezei oly képeket szolgáltatnak, melyek még a leg­kényesebb ízlést is kielégítik. Azonban nem mulaszthatjuk el megjegyezni, hogy a sorok a nézőtéren nincsenek számozva, igy a közönség csak hosszas keresgélés után találja meg helyét. Igaz, hogy jó bányai szokás szerint, amint ez már a színházi idény alatt is megvolt, egyesek idegen helyet foglalnak el, de ha a számozást látnák, talán a könnyű mentegetőzéstől is elesné­nek a helybitorlók. Vagy legyen ott valami alkalmazott, aki a helyeket megmutatja. Aranylopás. Nehéz munka a bányászkodás, nem egykönnyen sikerül a föld gyomrából a mindenkit boldoggá tevő aranyat kiásni s igy nem csoda, hogy mindig akadnak olyanok, akik a keserves munka helyett könnyű szerrel, lopással akarnak hozzájutni. Újabban is a kincstári bánya­telepeken nagyobbszabásu aranylopásnak jöttek nyomára. A csendőrség erélyesen nyomozta a tetteseket s meg is volt az eredménye. Letartóz­tatta Weisz János és Marosán László bánya­munkásokat. Weisznál négy mázsa érczet talál­tak, melyre ő azt mondta, hogy a saját bányá­jából való. Mivel azonban bányáját nem mun­káltatja, maga pedig félkezü, igy nem dolgozhat, a nagymennyiségű érez eredetét gyanúsnak találta a csendőrség. Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk főispánja, Csaba Adorján e hó 12-ére Nagykárolyba rend­kívüli közgyűlésre hívja össze a vármegyei törvényhatósági bizottság tagjait, e gyűlés 190 pontja közül városunkat közelebbről csak három érdekli: Nagybánya város ingatlan vétele, Nagy­bánya város ingatlan eladása és Nagybánya város legeltetési szabályrendelele. Az elmegyógyintézetbe internált »családi majorátus«. Blazsek Antal, a mindenféle válasz­tások állandó jelöltje, ki a legutóbbi választáson nálunk is fellépett, a »családi majorátus«, amint ő magát nevezte, végre eljutott oda, ahová már régen el kellett volna helyezni. Blazsek Antal, kiről köztudomású volt, hogy őrült, kisebb kel­lemetlenkedésekkel éveken át zavarta sok em­ber nyugalmát, de azért elmegyógyintézetben mégsem helyezték el. Állandó rögeszméje volt, hogy őt jogos örökségéből kifosztották és ezért rokonait szüntelenül zaklatta és fenyegette. Úgy látszik azonban, hogy szóbeli fenyegetéseit nem tartotta elég kielégítőnek, mert nemrégiben egyik rokonát meg is támadta. Ezért a szatmári tör­vényszék fogházába került. A vizsgálat során az orvosszakértők elmebajosnak nyilvánították, miért is az ügyészség elmegyógyintézetben leendő elhelyezését javasolta. Nálunk tehát egy őrült- nok bűntényt kell elkövetnie, hogy elmegyógy­intézetbe elhelyezzék. Koleragyanus eset Nagykárolyban. Vidám fináléja lett a nagy ijedtségnek, mely a múlt héten izgalomban tartotta Nagykároly közön­ségét. A sárga rémről, a koleráról szóló riasztó hírekkel úgyis telve vannak a fővárosi lapok, de meg a környékünkön is hol itt, hol olt hal­lunk kolerás megbetegedésekről. Nem csoda tehát, ha a megfélemlített közönség állandóan rettegésben van és rémképeket lát maga előtt. Múlt hó 30-án Nagykárolyban is óriási pánikot idézett elő az a hír, hogy a nap folyamán a városban több kolerás megbetegedés történt. Csakhamar beszélték, hogy a megbetegedett emberek egyike, egy asszony, alig egy pár pereznyi szenvedés után meghalt. Szerencsére e színes fantáziával kieszelt hírek nem bizo­nyultak valónak. Mindössze az történt, hogy a Fazekas-utczán egy Felez Lajos nevű szobafestő­segédet erős hányási inger vett elő Megijedt hozzátartozói rögtön orvosért küldtek, ki biz­tonság okáért a járványkórházba helyeztette el és egyben jelentést tett a hatóságnak, melv az előirt óvintézkedéseket nyomban foganatosította. A beteg bélváladékát bakterologiai vizsgálat végett Budapestre küldték. Pelcz Lajos jobban lett. A bakterologiai vizsgálat eredményéről az értesítés e hó 1-én érkezett meg. A vizsgálat eredménye negativ és e szerint nincs szó kole ráról. De még a távirat vétele előtt megállapít­ható volt, hogy Pelcz Lajos nem kolerás. Be­tegségét az okozta, hogy az ipartestület zászló- szentelési ünnepélyén 20 üveg sört ivott meg. Erdőöri és vadőri szakvizsgák. A földmi- velésügyi miniszter rendelkezése folytán a folyó évi erdőőri és vadőri szakvizsgákat október hó 16-án és az erre kővetkező napokon tartják meg a fővároson kívül Máramarosszigeten, Po­zsonyban, Beszterczebányán, Miskolczon, Kassán, Kolozsváron, Brassóban, Nagyszebenben, Temes­váron, Pécsett és Szombathelyen. A kérvénye­ket szeptember hó 30-ig adhatják be a folyamodni szándékozók. Jó példa. Makó nagyobbrészt magyar ajkú gölög katholikus hitközség híveinek régi óhaj­tása a magyar istentisztelet, mely elől a plébá­nos egyházi fönhatóságára, Radu nagyváradi püspökre való hivatkozással mindeddig kitért. A hívek végre megunták a jogos kérelmüket akadályozó huzavonát, 500 tagú küldöttséggel keresték fel Boros plébánost azzal, hogy ha kérelmüknek eleget nem tesz, mindnyájan el­hagyják az egyházmegyét. E nyomatékos kére­lemnek aztán engedett is a plébános s a múlt vasárnap megtartotta az első magyar istentisz­teletet. Az örvendetes esemény ünneplésére valláskülönbség nélkül díszes körmenetben vo­nult fel Makó lelkes magyarsága. Vájjon a többi magyarajku román egyház hívei mikor indul­nak meg e dicséretes példa követésére kérni papjukat ? A Jó Pajtás.A Margitvirág ünnep, melyet gróf Károlyi Fruzsina pendített meg a Jó Paj- tás-ban, még csak a jövő tavasszal lesz, de máris nagyon érdekli, izgatja a lap kis olvasóit. Már nagyban festegetik, rajzolják a levelező­lapokat, melyekkel az ünnepen kitűzendő pályá­zaton részt fognak venni; erre vonatkozólag a kis grófnő a Jó Pajtás legújabb számában ad jó tanácsokat. Sebők Zsigmond és Benedek Elek kedves kis gyermeklapja e számába Be­nedek Elek irt kedves verset. Zsoldos László elbeszélést, Sebők Zsigmond folytatja Dörmögő Dömötör tátrai utazását, Nagymama szép mesét mond egy királyfiról, Baranski László bájos képet rajzolt, Zsiga bácsi mulatságos történetet mond el. Elek nagyapa mesél a tyukszemü em­berről, Zsoldos László folytatja regényét A rejtvények, szerkesztői izenetek egészítik ki e szám gazdag és változatos tartalmát. A Jő Paj­tás t a Franklin-társúlat adta ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, félévre 5 ko­rona, egész évre 10 korona Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad s kívánatra mu­tatványszámokat kiild a Jő Pajtás kiadóhivatala Budapest, IV., Egyetem-uícza 4. szám. Brutális férj. Pap Péter giródtóifalusi ember nem túlságosan utálja az italt s ilyen állapot­ban feleségén szokta kipróbálni erejét. A vere­kedések napi renden vannak a házastársak között, mert Pap gyakran ellátogat a korcsmába. A múlt héten újra kapatos volt s úgy össze­visszaverte, rugdosta áldott állapotban lévő feleségét, hogy az asszonyt csak az összecsődült falubeliek tudták a dühöngő ember kezéből ki­szabadítani. Az asszonyt az orvos, a férjet pe­dig a bíróság vette kezelés alá. Betörések. Eddig nem igen fordult elő vá­rosunkban, hogy a tolvajok a csukott üzletekre vetették volna ki hálójukat. Most azonban a betörés is napirendre került, nem ugyan az internaczionális betörők pompás szerszámaival, hanem csak álkulcs segítségével hatoltak be is­meretlen tettesek e hó 1-én éjjel két üzletbe. Az egyik helyen, a Steinberger és társa Kossuth Lajos-utczai üzletében nem sok sikerrel jártak, mert a kasszában pénz nem volt. Össze is tör­tek a betörők dühökben mindent. A másik he­lyen szintén azon éjjel működtek a sötétség lo­vagjai. Simon és Válent hentesüzletének ajtaját nyitották ki, vagy 60 korona készpénzt és sok készárut elloptak. A csendőrség nyomozásának még eddig nincs semmi eredménye, nyomra akadni nem tudnak, legfellebb sejteni lehet, hogy a két helyen ugyanazon banda keze mű­ködött s a tolvajoknak a helyi viszonyokkal igen jó ismerősöknek kell lenniök. A jelenlegi járványos időben rendkívüli bacteriumölö hatása és szerencsés vegyi össze­tétele folytán legtökéletesebb az összes álla­mokban törvényesen védett: Calox-fogpor. Ártalmatlan — savmentes — antiseptikus — szagtalanító por, melyből a szájnedvek behatá­sára oxygen (H2 O2) szabadul fel Az oxygen a fogakat az elromlástól óvja, fehéríti, — a fog­hust gyógyítja. A »Calox« legtökéletesebb fog­por, mely a szájat ideális hygienikus állapotba hozza, üdíti, tisztítja és fogkőképződést meg­gátolja. A »Calox« az összes betegségek csiráit (bacteriumait), melyek a szájon át igyekeznek a szervezetbe, elpusztítja. Gyermekeket óvja fertőző betegségektől. 1 szab. acél doboz, mely 3 hó­napig eltart, 1 K 50 fill. 4 darabot bérmentve küld: Bajnóczy S. gyógyszerész laboratóriuma Nagybánya. Ezüst evőkészletek, ezüst dísztárgyak olcsó áron Bezső Gyulánál. Huszthy Mátyás fényképész, Ilid-utcza 15. Felvételeket eszközöl és elvállal a nappal bár­mely. szakában. A vízvezetékhez és csatornázáshoz szükséges összes felszerelések, fürdőszoba és closelt-beren- dezések, angol öntött vas, -- ólom — és beton­csövek s mindennemű anyagok legjutányosabb árak mellett szerezhetők be Harácsek Vilmos Utódai czégnél Nagybányán. HIVATALOS RÉSZ. Nagybánya sz. klr. r. t. város rendffrkapitányl hivatalától 2528—19 L1 kp. sz. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a mai naptól a malom melletti Zazar-parlon levő szemét- lerakodő helyre sem házi, sem utczai szeme­tet többé lerakni nem szabad, hanem úgy a házi, mint az utczai szemét helyének az Agyagos-utcza végén a régi peczérlak körüli gödrös terület és a Virág-utcza végén levő Zazar-meder, mig az ürülék lerakodási helyéül a Virág-utcza végén a Zazar-me- derbe ürülő csatorna melletti terület jelöl­tetett ki, mely helyek figyelmeztető táblák­kal is elláttatlak. Aki tehát a házi, vagy utczai szemetet, avagy ürüléket nem az itt megjelölt helyre rakatja, vagy rakja le, szigorú büntetéssel lesz sújtva. Nagybánya, 1911. szept. 4. Smaregla Mihály _____ rendőrkapitány. 50 25—1911. sz. Hirdetmény. Nagybánya város tanácsa által közhírré tétetik, hogy a város tulajdonát képező kis­malom 1911. évi szeptember hó 15-én a városháza tanácstermében megtartandó nyilvános árverésen 1911. évi október hó 1-től 1617. évi szeptember hó 30-ig terjedő hat évi időtartamra 5700 korona évi bér­összeg kikiáltási ár mellett haszonbérbe fog adatni. Az árverésen résztvevők tartoznak a kikiáltási ár 10 °/0-át készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírban az árverelő kül­döttség elnöke kezéhez letenni. Zárt írásbeli ajánlatok alólirotl naptól kezdődőleg a polgármesteri hivatalnál a hivatalos órák alatt adhatók be, mely aján­latok azonban megfelelő bánatpénzzel lá­tandók el s azonkívül azt is magukban kell foglalniok, hogy ajánlattevő a részletes ár­verési feltételeket ösmeri és azok szigorú betartására magát kötelezi. A részletes árverési feltételek a város­háza irodahelyiségében bárki által is a hivatalos órák alatt betekinthetők és azok­ról költségükre másolatok is vehetők. Nagybánya, 1911. augusztus 31-én. A város tanácsa. Dr. Makray Mihály s. k. polgármester. Kiadó laptulajdonos ÉGLY MIHÁLY.

Next

/
Thumbnails
Contents