Nagybánya, 1911 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1911-03-09 / 10. szám
6 NAGYBÁNYA 1911. márczius 9. József-keserüviz világszerte ismert jó hírnevét kizárólag kitűnő minőségének és gazdaságos alkalmazhatóságának köszönheti, minek következtében a földgömb minden részén található. Az összes gyógytárakban valamint jobb füszer- üzletekben árusítják. Saját előnye, ha hajat vágatni, borotválkozni Tréger modern berendezésű fodrász-termébe jár, hol jó, tiszta és gyors kiszolgálásban részesül. Tyúkszem vágást, mindennemű masszírozást szakszerűen végez Tréger Lajos. Gójya János (Felsőbányai-utcza 48. sz) készít a városi szabályrendelet értelmében czement és vízvezeték csatornázásokat, fürdő- és árnyékszék berendezéseket együttesen és külön-külön, jutányos árak mellett. Feltűnő szép művészi fényképeket készít — minden időben — az általánosan elismert czég: Huszihy Mátyás műterme, Hid-u. 15. sz. Ezüst evőkószletek, ezüst dísztárgyak olcsó áron BezsS Gyulánál. Utazásom a Középtengeren. — A »Bohemia« nevű Lloyd hajóval. — — Irta: Baltai János. — Kedd, augusztus hó 30. Korán kelünk, mert megyünk a frauczia lazaristák gondozása alatt álló St. Benoit templomba, hol Tauber Sándor, a szombathelyi szeminárium igazgatója, egy minden tekintetben kedves, szereteíre méltó, müveit ember és igazi pap, szentmise-áldozatot mutatott be annál az oltárnál, mely alatt még nem régen Rákóczi Ferencz és bujdosó társainak földi maradványai pihentek. A megjelent magyarok a vallás által megszentelt hazafiui kegyelettel gondoltak a nagy szabadsághősre és mártírra, ki a száműzetés keserveit és szenvedéseit a vértanú megadásával viselte s ki azóta magyar földben, a kassai dóm kriptájában piheni örök álmát. Reggelinél ki volt adva a parancs, hogy csolnakon fogunk átkelni az Aranyszarvon, hogy kikössünk Stambulban, a régi serail alá, mert itt van a császári kincstár, melyhez az engedélyt a szultántól a nagykövetség utján megkaptuk. Ez az átkelés majdnem végzetes volt egy utazó párra, mert a tenger hullámzott és csol- nakjuk felborult. Szerencsére a parthoz közel történt és igy megmentették őket, de komoly veszedelemben forogtak, az bizonyos és ránk, kik tanúi voltunk a jelenetnek, nagy hatással volt, mindnyájan intimidalva lettünk és az ezen- tuli bárkázásra csak félelemmel gondoltunk. A kincses-háznak megnyitása nagy czere- móniával történik. Mig a nyílt parancs az illetékes tiszt kezébe jutott, órák tellek el, végre kirukkoltak a császári egyenruhás tisztek, számra mintegy 30-an s azok felügyelete mellett megkezdődött a szemle. Ez a kincstári épület épen olyan, mint a drezdai Grünes Gewölbe, csak rosszul van világítva. Karzata keskeny és oly rossz beosztású, hogy a kifelé menő a befelé menővel mindenütt szembe kerül. A drága kincsek persze mind üveg alatt vannak. A nagy terem közepén van a perzsa trónszék, melyet Szélim szultán hódított el a perzsa sahlól. Csupa rubin, gyémánt, smaragd ékkövekkel van kirakva. A többi szekrények tele vaunak fegyverekkel, sisakokkal, handzsárokkal. Van egy nyeregtartó, ezer borsónagyságu gyémánttal kirakva. Vannak nagy tálak, telve smaragd, gyémánt, rubin ékkövekkel, borsótól diónagyságig. Az emeleten üvegszekrényekben a letűnt szultánok alakjai, díszruhájukba öltözve. A turbánjaikban a legkülönbözőbb formájú forgók és boglárok, kócsagból, gyémántból és ékkövekből Egynek-egynek értéke egy kis balkáni ország évi bevételével is felér. A kaftánt kerítő övékben handzsárok, pisztolyok, valamennyi az ötvösség és fegyverműipar remeke, némelyiknek fogantyúja egy darab smaragd vagy zafír, értéke megfizelhellen. Egy zárt helyen van a Mohamed próféta köpenye, zászlója és kardja. Megnéztük még a régi szultánok lakását is, melynek terasszáról igazán fejedelmi kilátás nyílik az Aranyszarvra és a Bosporusra. A szemle után átadtuk a személyzet részére gyűjtött baksist, mely ellen ugyau szabadkoztak, de látva a szép összeget, szépen zsebre vágták. Még a török nép jelleméről kellene egyet- mást elmondanom, de félek, hogy hosszadalmas leszek, azért csak nehány markánsabb tulajdonságát fogom felemlíteni. Vallásosabb és becsületesebb nép nincs, mint a török, Az izlam az egyedüli vallás még, mely fanatizálni tud. Az ő hite rendilhetlen. Még az üvöltő és tánezoló dervisek közt sincs képmutató és merem hinni, hogy azok is üdvöt éreznek az önkinzásban. A törököt az ő vallásos szertartásában nem zavarja semmi, bár hányán bámulják is őket. Ötször kell neki naponként imádkozni és mosakodni, ilyenkor kelet felé fordul és végzi hajlongásait és ő ezt megcselekszi a házban, az utczán, a templomban, az üzletben, vagy bárhol. Amikor a korán szólítja. A török vallás az állatokkal való rosszul bánást tiltja. Ezt a prófétáról szóló legenda a legszebben illusztrálja. Volt egy kedvencz macskája, mely vele aludt. Egyszer a próféta elébb ébredt, mint a czicza. A kis czirmos a kaftány szélén duruzsolt, de a prófétának sietős lévén a dolga, lenyirta a kaftánjának azt a részét, melyen a macska aludt és úgy távozott. Innen van, hogy a török a vadászatot nem ismeri. Szép jellemvonás a töröknél a becsületesség, a könyörületesség és a vendégszeretet. Ez utóbbira a legjobb példa Abdul Medsid, ki a magyar emigratiót vendégül tekintette s képes volt inkább háborút provokálni, semhogy őket Ausztriának kiadja. Nincs koldus, kinek a törők alamizsnát ne adna, de ha neki nincs, akkor szép szavakkal vigasztalja. Habár a korán a töröknek 7 törvényes feleséget enged, mégis legtöbbször csak egyet tartanak. A törők legény 18 éves korában megnősül, vagy vesz magához egy szolganőt, aki azonban ha gyermeket szül, a törvényes feleség jogaiba lép. Ezt kellene nálunk is törvényre emelni s akkor megszűnne a sok törvénytelen gyermek. Nos mit szólsz hozzá pupák? Ha azonban a házasság gyermektelen, akkor elbocsáthatja a feleségét, de tartozik ellátásáról gondoskodni. A házasság polgári egyezség s biró előtt lesz kötve. A török nő élete a hárem szűk falai közt, gyermekei körében folyik le. A fiuk 3 évig is szopnak, a leányok rövidebb ideig. A fiuk 8 éves korukig maradnak a háremben, a körülmetélés is e korban megy végbe. Daczára a nő alárendeltségének, a háremélet mellett is érvényesül a nő és a férfiak ott is csak olyan papucshősök, mint X. Y. és Z. barátom, kiket azonban megnevezni nem akarok. De mégis csak furcsa elképzelni, hogy a török a nejével sohase eszik együtt, sohase megy az ulczára a feleségével. A török nő hogylétéről tudakozódni: — Hogy van őnagysága? — Kérem kézcsókomat neki átadni — a legnagyobb sérelem. Szóval családi élet nálok európai értelem- 1 ben nincs. A nap legnagyobb részét a háremben evés- ! sei, czigarettázással és semmitevéssel töiti, vagy i kisétál, kikocsizik a fürdőbe, a bazárba, tavasz- szal pedig az édes vizekhez. Amint a háremből kilép, fel kell tenni a slájert, a jázmát — igaz, hogy most már olyan átlátszó, hogy mit sem takar, valószínű, hogy hovatovább el fog tűnni. Az öreg asszonyoknál azonban én meghagyandónak véleményezem. Az evésnél mindnyájan az alacsony asztal köré kuporodnak és az ételeket villa és kés nélkül fogyasztják el. Az evésnél csak a jobb kéz ujjait szabad használni, evés után egy edényben kezeiket : megmossák. Leggyakoribb étel náluk az ürü- I hús főve. Marha-, borjúhús egyáltalán nem kerül : asztalukra. A kacsa, liba nem tiszta állat, ép úgy I a lőtt vad sem. A sertéshúst pláne megvetik. Van egy nagy ünnepük, a Ramazán, annak i emlékére van felállítva, hogy e hónapban küldte Allah Mohamednek a koránt. Ez az ünnep szeptember hóra esik. Ez nap szigorú böjtöt tart. Nem szabad dohányozni, de még vizet sem szabad inni. A Bairam-ünnep pedig olyan, mint nálunk a karácsony és újév, amikor az emberek egymást jókivánatokkal üdvözlik és apró ajándékokkal kedveskednek. Siettünk vissza a hajóra, mert közeledett az idő az indulásra. A programra szerint a Bo- hémia sétautazást készült tenni a Bosporuson, erről pedig csak nem maradhattunk el, hisz egy oly páratlan látvány, hogy azt olcsóbban csak egy moziban lehet élvezni. A Bosporus köti össze a Fekete-tengert a Márvány-tengerrel. Ennek a tengerszorosnak a hossza 38 kilométer, helyenként a szoros 500 méterre szűkül, úgy, hogy mind a két partot jól ki lehet venni. Tele van a két part rakva várromokkal, fürdőhelyekkel, gazdag urak csodaszép palotáival, itt vannak a nagykövetségek nyári lakai, mesébe illő fénynyel kiállítva. . És mindezeket a tündéri kerteket itt kelle hagyni, mert hát a programmunk szerint Kis- Ázsiának legnevezetesebb városát kell még felkeresni, ez lévén utazásunk legkeletibb pontja. Lemenőben volt a nap, mikor hajónk elindult, az alkonypir biborfénybe borította a várost, a kép még nagyszerűbb volt, mint érkezésünkkor, mindnyájan a fedélzetről néztük a látományt, melynél szebbet elképzelni alig lehet s melyet elfeledni nem fogunk soha, Hajónk reggelre Mudania előtt vetett horgonyt, mely a Brussába utazóknak kikötője lenne ugyan, ha lenne kikötője, de semmi sincs, csak olyan czölöpőkre épült famolója van, primitiv szerkezettel. Mi a csolnakokkal is csak a csupasz parton kötöttünk ki; valóságos ázsiai állapotok. No de tartsunk sorrendet. Lesz még ennél rosszabbul is és fogjuk még mi emlegetni Mu- daniát máskép is. Mudania egy rongyos falu, csak annyiban bir jelentőséggel, hogy innen indul a vasút az D/a órai távolságra fekvő Brussába. Hajónk roppant messze kötött ki a parttól, ami már maga rossz omen, de belenyugodtunk, mert a tenger csendes volt. Amint bárkánk partot ért, rögtön az indulásra készen álló vonatra ültünk és elindultunk. Amint az indóházból kiért a vonat, azonnal emelkedni kezdett a pálya és egy buja termé- kenységü völgykatlanba került, melyben a szőlő, az olajfák, füge- és gyümölcsfák erdőt képeztek s melyből a fiatal eperfák világos-zöldes színe csodás szinpompával hatott. Felérve a tetőre, ragyogó panoráma tárul élénkbe. Előttünk a 2350 m. magas bithiniai Olymp, vele szemben a 100 000 lakosú Brussa. Brussa hires selyemtenyésztéséről, fonógyárairól, meleg forrásairól és szép fekvéséről. Brussa most már inkább nyers selymet termel és azt Lyonba exportálja, ahol feldolgozzák. Meleg fürdői kén- és vastartalmuak és nagyon hasonlítanak a gasteini forrásokhoz. Végül ami a város szép fekvését illeti, azt leginkább a nagy hegyek által bekerített csodás termékenységü völgy adja meg, melyekkel a a város harmonikusan egybeolvad. A város két részből áll, az egyik a felső város a régi citedellával, melynek falai meredeken emelkednek ki s feltűnően szép zöld rep- kénynyel vannak befutva, de ma már csak omladozó falai láthatók, — a másik az alsó város, mely félkör alakban terül el a hegy oldalon. Ezt a várost a Göksu patak kék vize szeli át roppant magasból ered és cascadokat képezve rohan a völgybe. Ezen egy hid vezet keresztül, melyről a kilátás oly felséges, hogy nem csoda, ha Brussat a kelet Granadójának hívják. A citadellában, vagyis a, fellegvárban van Osman Sultan mausoleuma. Ő volt az Osman dinasztia megalapítója (1326. évben), ide temetkeztek utódai is. Itt van egy mulatóhely is a Bunár Baschi forráshoz, a kristály tisztaságú forrás egy sziklából bugyog ki. A viz jó volt, de a kávé az csak a töröknek jó. A városban tömérdek sok a templom, törökül Dsehami. A legnagyobb az Ulu Dsehami, ennek a közepén egy nagy szökőkút van, ahol a hívők
