Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 22-52. szám)
1910-09-29 / 39. szám
4 1910. szeptember 29. NAGYBÁNYA éneklik a szatmárnémeti egyesitett dalárdák. A hangverseny második részében Bendiner Nándor zongora művész és Herman László hegedű művész, a zeneiskola uj igazgatója szórakoztatják a közönséget. Végül az egyesitett dalárdák éneklik Gaúl. Szentelt hamvak czimü apotheozisát. A hangverseny után táncz lesz a Társaskör helyiségeiben. Városunkból a tanítói kar teljes számmal vesz részt, természetes is, hisz az ő ünnepük. Továbbá a polgári leányiskola is képviselteti magát a fényes felavatáson Mint előadó városunkból Rozsos István igazgató szerepel a közgyűlésen, ki az árvaalap létesítéséről tesz előterjesztést, továbbá Székely Árpád igazgató, köri elnök, ki az alapszabályok módosítására nyújt be javaslatot. A Teleki-társaság1 felolvasó estélye elmarad. A Teleki-társaságnak október hó elsejére, az uj színházterembe hirdetett felolvasó estélye elmarad. Sajnáljuk ez estély elmaradását, mert oly nagy érdeklődés mutatkozott az estély iránt, hogy már az összes páholy-jegyek elfogytak. De leküzdhetetlen akadályok merültek föl. A város ugyanis a színpadot nem bocsáthatta volna a társaság rendelkezésére, mert a díszleteket a város még nem vehette át s azok a színpadon vannak elhelyezve. Már pedig az átvétel előtt azok el nem szállíthatók, különben ha valami baj adódnék elő, az a város nyakába szakadna. Mihelyt azonban a díszletek el lesznek raktározhatok, a Teleki-társaság a felolvasó estélyt megtartja. Királyi kegyelem a katona szökevényeknek. A király — nyolczvanadik születésnapja alkalmából — kegyelmet adott az összes katonaszökevényeknek. A honvédelmi miniszter leiratot intézet Szatmármegye alispánjához, hogy a katonaszökevényeknek névsorát írassa össze és terjessze föl, hogy az ellenük folyamatban levő eljárást megszüntethessék. Akik tehát a gyöngyélettől való félelmükben bujdosásra adták fejüket, most már bátran haza térhetnek, nem lesz semmi bántódásuk. A járványbizottság. A járvány-bizottság megalakult városunkban is. A járványbizottság tagjai a következők: Révész János, Bánvay József, Brebán Sándor, Bónis István, id. Égly Mihály, dr. Gondos Mór, György Gusztáv, dr. Kádár Antal, Révai Károly, Steinfeld Béla, Virág János, Was Lajos, dr. Varsa Ernő, Maday Pál, Almer Lajos, Bajnóczy Sándor, Glavitzky Károly és Gólya Janos. A járványbizottság dr. Herczinger Ferencz főorvos és Smaregla Mihály rendőrkapitány vezetése alatt minden szükséges intézkedést megtett az előleges védekezésre. A színház megnyitása. A városi nagyszállóban levő díszes szinházházhelyiségbe Thália népe Szabados színigazgató vezetésével tudvalevőleg ez év november 5-én költözik be. E napon lesz a színház ünnepélyes megnyitása is. Az ünnepi megnyitás programmjának kidolgozására a szin- ügyi bizottság Égly Mihályt és Révai Károlyt küldte ki. Törvényhatósági közgyűlés. Szatmárvár- megye törvényhatósága f. évi október hó 13 án déletőtt 11 órakor rendes közgyűlést tart. A közgyűlés napirendjére ki van tűzve a pótadók megszavazása is. És pedig 3/4% közművelődési czélokra; D/é0/« tisztviselői nyugdíjalapra; D/V/o a h. é. vasutak segélyezésére felvett kölcsön törlesztésére; 11/2°/o a különféle czélokra felvett kölcsön törlesztésére. A szatmári ügető lóversenyek. E hó 24-én folytak le Szalmáron az ügető versenyek. Részletes eredményei a következők: I. Ä kétfoga- iuak vei'senyében első Vecseg Zoltán, második Nagyiday Ferencz, harmadik Streicher Lajos, negyedik Streicher Andor fogata. II Hölgyfogatok versenyében hét induló volt s mind a hét dijat nyert. A nyertesek a következők a beérkezés sorrendjében : Streicher Andorné, Csaba Kaza, Luby Gyuláné, Kováts Sándorné, Jékey Isvánné, Luby Margit, Kölcsey Boriska III A négyes fogatok versenyében első Vecsey Zoltán, második Kováts Sándos, harmadik Luby Gyula, negyedik ifj. Helmeczy József. — A 25-én megtartott lóverseny eredménye a következő: I. Mezőgazdák versenye. Első Szalontay Mihály lova (lov: Boda Ferencz) II. Sikverseny. A földművelésügyi miniszter dija. Indult 6 ló; első Erzsiké, tulajdonos Galgóczy István szolgabiró. (lov: a tulajdonos) III, Sikverseny. Szatmárnémeti szab. kir. város dija. Első Immergrün (lov: Strasser hadnagy) tulajdonos gróf Mezveldt őrnagy. IV. vadász verseny. Hölgyek dija. Első Galgóczy István lova, (lov: tulajdonos) V. Ho- morodi akadályverseny. Urlovasok szövetkezetének dija. Első báró Huszár Zsigmond Ádáz nevű lova. VI. Gátverseny. A földmivelésügyi miniszter dija Első Fanta. Géza kapitány lova. — Mindkét versenynapon állandó jó idő kedvezett s meglehetős nagyszámú közönség nézte végig a versenyeket. Városunkból is sokan fel- rándultak e nemes sport megtekintésére, de magán a versenyen kívül még a hangverseny is vonzotta őket. A hangverseny bennünket any- nyiban érdekel különösen, hogy berenczei Ko- v'áts Adrikó is szerepelt énekével, apja: Kováts Géza zongorakisérete mellett és meleg tetszésre talált. Teleki Sándor gróf, a 48/49 iki Ozv. Teleki Sándorné. szabadságharcz vitéz ezredesének, a jeles Írónak özvegye, szül. Litez de Tiverval Mathilde folyó hó 23-án, reggel 5 órakor, életének 70. évében jobblétre szenderült. A grófnővel, ki franczia származású volt, Teleki Sándor gróf ezredes 1859-ben lépett házasságra s mindvégig, az ezredes haláláig a legboldogabb házasságban éltek. Teleki Sándor gróf halála után a grófnő elköltözött városunkból, de visszavágyott ide s vissza is tért megpihenni, hol fiatalságának legboldogabb éveit töltötte. Az utolsó években gyengélkedése miatt igen visszavonultan élt. A napokban tüdőgyuladásba esett s ez oltotta ki életét. A boldogultat nagy temetési gyászpompával a Hunyadi János-utczai gyászházban ravatalozták s onnan szept 25-én délelőtt 11 órakor, beszentelés után a koporsót Kohóra szállították, hol boldogult férjének sírja mellé helyezték örök nyugalomra. A temetésen igen nagy közönség s a rokonság majdnem teljes számban vett részt. A koporsóra koszorút helyezett a Teleki-társaság is, mely az elhunyt néhai férjének nevét viseli. A család a következő gyászjelentést adta ki: Széki gróf Teleki Sándor és neje: kölesei Kende Juliska; széki gróf Teleki László és neje: Aubin, Anna, gyermekeik : Sándor és Irma; széki gróf Teleki János és neje: alsócsernátoni Damokos Ella, gyermekeik: János, István, Margit és Ella; széki gróf Teleki Blanka és férje: domahidai Domahidy Victor, gyermekeik: György és Ferenc mély fájdalommal tudatják, hogy a jó anya, nagyanya és szerető rokon özv. római szentbirodalmi széki gróf Teleki Sándorné született Litez de Tiverval Mathilde f. évi szeptember hó 23-án reggel 3/45 órakor, a halotti szentségek áhitatos felvétele után, életének 70 ik évében, hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult földi maradványai f. hó 25-én d. e. 11 órakor a nagybányai gyászháznál történendő beszentelés után, ugyanaznap d. u, 724 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint Kohón a sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise- áldozat folyó hó 26-án d. e. 10 órakor fog Nagybányán a Szentháromságról''nevezett plébánia templomban az Egek Urának bemutat- tatni. Nagybánya, 1910. szeptember hó 23-án. Béke legyen porai felett! Helyreigazítás. A nagybányai lapok Írták, hogy dr. Sziklay Dezső, ki most szerezte meg az ügyvédi oklevelet, városunkban fog letelepedni s itt fog ügyvédi irodát nyitni Dr. Sztklay Dezső most a szerkesztőségünkhöz irt levelében e hirt helyreigazítva kijelenti, hogy sem városunkban, sem másutt nem szándékozik ügyvédi irodát nyitni. Halálozás. Nagy Károly, giródtótfalusi r. kath. kántor és tanító e hó 27-én meghalt. A derék tanítót, akit fellebbvalói mint kiváló pedagógust, nemkülönben a magyarság terjesztőjét ismertek, felesége és kis gyermeke siratja. Temetése 28-án volt, melyet Brogyányi Káz- mér minorita házfőnök, giródtótfalusi plébános végzett nagy segédlettel. Köszönetnyilvánítás. Mindazon jó ismerőseink és jóbarálaink, kik fiam, illetve testvérünk: Almer László elhunyta alkalmából akár részvét- nyilatkozataikkal, akár a végtisztességen való megjelenésükkel fájdalmunkat enyhíteni szívesek voltak, fogadják ez utón is hálás köszönetünket. Nagybánya, 1910. szeptember 24. Almer Károly és családja. A színházi vasfüggöny hirdetési jogának bérlete. A képviselőtestület legutóbbi ülésének napirendjén szerényen húzódott meg egy iczike- piczike kérdés: a színházi vasfüggöny hirdetési jogának bérlete. Tiz-tizenkét jónevü kereskedő és iparos ugyanis összeállód s évi száz koronás ajánlatot tett a hirdetési jog bérletére. Ha pénzügyi szempontból vizsgáluk e bérletet, az ajánlat, ha nem is valami fényes, de elfogadható, hiszen csak másfél vagy két hónapos színi szezon felvonásközeiről van szó, amikor tudvalevőleg a kisvárosi közönség inkább egymásnál vizitel a páholyokban, vagy a földszinten rögtönöz egy kis parázs zsurt, mintsem a a vasfüggöny hirdetéseit tanulmányozza. Bálok alkalmával pedig a vasfüggöny fogja a legcsekélyebb szerepet játszani, mert egy-egy batyubál ropogósra pirított libaczombja, vagy a batyunélküli bál Rózsikája, Margitja s más lengő virágszálai bizony nagyon nem létezővé fogják tenni a vasfüggöny legszebben megpingált czim- tábláit is. Denique pénzügyi szempontból az ajánlat ha nem is fényes, de épen elég. Azonban nem is annyira a hirdetés, mint inkább más szempontok lebegtek azon tiz-tizenkét jónevü kereskedő és iparos előtt, akik ez ajánlatot tették. A legfőbb szempont az okkupáczió volt. A vasfüggöny okkupácziója. Hogy arra a mai agyonreklamirozott világban oly hirdetések ne kerülhessenek semmi pénzért, melyek nemcsak a nagybányai kereskedelemnek s iparnak, de a városnak sem válnak nagy dicsőségére. De azért a hirdetési jogot az ajánlattevők korántsem akarták privilégiummá tenni. Befogadták volna maguk közé nyereség hajhászása vagy keresése nélkül bármely társukat, akinek hirdetése lisztes s a megengedett határokat át nem lépi. Dehát valljuk be, hogy mi, midőn az ajánlatot elvetettük a bérleti ár kicsinysége miatt s nyilvános árverést rendeltünk el, e fölötte fontos szempontokat teljesen szem elől tévesztettük. Sőt, nagyzási mániába és igen súlyos következetlenségbe estünk. Legalább is azt gondoltuk, hogy a nemzeti színház vasfüggönyéről van szó, melyet minden este ezer ember betüzget unalmában, mivel szomszédokként teljesen idegenek kerülnek egymás mellé. Eihisszük, sőt konczedáljuk is, hogy a nyilvános árverésen talán pár koronával nagyobb bérleti összeget fogunk elérni, de vájjon fölér e pár korona azzal a kárral, amit esetleg egy nyerészkedő konzorczium fog a tisztes kereskedelemnek okozni? De súlyos az a következetlenség is, melybe a város esett. Úgy tudjuk, hogy a város a városi hirdetések közzétételének díjazásában a helyi lapokkal szemben nem igen erőlteti meg magát, sőt, hogy a pótadó rémét valamikép elhessegesse, húsz koronás aranyat vételez be évenkint a város házi pénztárába csupán azért, hogy hirdetéseit az egyik lap szerencsés közölhetni. A következetesség tehát az volna, — quod uni justum, alteri aequum — hogy a város maga se szedjen dijakat azért, hogy az utczán felállítandó hirdetési táblákon vagy vasfüggönyön hirdet, hanem még maga ajándékozzon legalább egy öt ko„BITUMINA“ ,BITUMINA* tiszta bitumonból készített valódi aszfalt-tetőlemez, tartós, tűzbiztos, szagtalan, kátrányozást vagy egyéb fptn Tpr]nqnv3fT fedett tetői bemeszelve szép fehér mázolást nem igénylő iciU^lcUUuIlj ujj. maralj gs kitűnő védelmet nyújt a nap melege ellen. régi zsindelytetök átfedésére is kiválóan alkalmas. ===== Csakis vódjegygyel ellátott tekercseket fogadjunk elGyári főraktár Nagybánya és vidéke részére: Harácsek Vilmos Utódai nagykereskedésében Nagybányán.
