Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 22-52. szám)
1910-09-22 / 38. szám
■VTII. évfolyam. 1910. íszeptember Hó 22. Előfizetési árak: Egész évre 8 korona, félévre á korona, Felelős szerkesztő: negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. , ' Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—12 oldalon. EGLY MIHÁLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hid-uícza 13. szám, hova a lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő üzletében is. Jelentés a nagybányai festőkolóniáról. — 1910. évre. — Szeptember 21. Az 1909. év őszén a nagybányai festőkoló- niát a végleges feloszlatás veszélye fenyegette. A feloszlatás ezen akut veszedelmét Nagybánya városa háritotla el, midőn november 27-iki közgyűlésén nagy szótöbbséggel megszavazta a festők memorandumát, elfogadva azt minden pontjában, minden feltételével. Hogy mi történt ez ügyben azóta, hogyan működött az iskola s milyen népes volt és hogy mit tartunk mi, ezen iskolának 9 éve vezetői s a kolóniának legrégibb tagjai a koiónia fentmara- dásának és fejlesztésének érdekében szükségesnek : ezekről óhajtom e jelentésemben a lisztéit vegyes bizottságot informálni. A tényeket és számokat akarom legelsősorban fölsorolni. A tavaszszal és a nyár elején temérdek tudakozódó, jelentkező, felvételt és vasúti kedvezményt kérő levél érkezett a vezetőség czi- mére (szám szerint 58). Az idejében jelentkezőket (37-et) beírtuk a vasúti kedvezménykérők névsorába, amelyet a kolónia rendes látogatóival kiegészítve 56 ra, április 1-én nyújtottunk be a városhoz. Április végén érkeztek meg az államtól a kedvezményes jegyek — 56 drb —, amelyeket gyors egymásutánban rendeltetési helyükre juttattunk, A szatmár—nagybányai vonalra ez idén nem kaptunk kedvezményt. A festőiskola rendszeres működése ez évben május hó közepén kezdődött meg. Junius közepére már erősen emelkedett a látogatók száma, amely a plénumot julius és augusztus hónapok alatt érte el. Most szeptember hóban is még folyik a rendes munka a ligeti műteremben. Ez évben az iskola látogatóinak száma ez- ideig 33 volt. Éhez hozzászámítva az iskolán kívül dolgozó — legalább egy hónapot iit időzött festőket — a teljes szám 49. A kolónia tagjainak a létszáma az utóbbi négy év alatt lassan, de évről-évre fogyott, e tényre és ennek okaira itt röviden rámutatni helyénvalónak tartom. E számcsökkenés okai nézetem szerint háromfélék, u. m.: 1. művészetiek, 2 konkurrenczionálisak, 3 megélhetésiek. A művészeti ok — az utóbbi 5 esztendő változó művészeti áramlataiban keresendő, amelyek hullámai itt is érezhetőkké lettek, de amelyek ma már csillapulóhan is vannak. A felfogás, mely az iskolai studium hasznát és szükségét kétségbevonni próbálta, —immár szünőben van. A kolónia régi népességét egészben csökkentette természetesen a konkurrenczia is. Kezdetben egyedüli nyári müvészlelep volt Nagybánya. Evek folyamán azonban éppen a mi példánkon indulva, uj kolóniák keletkeztek, nagy buzgalommal, szeretettel, anyagi áldozatokkal támogatva. így keletkeztek: Szolnok, Técső, Gödöllő, Kassa, Kecskemét. Hogy milyen anyagi eszközökkel léptek újabban sorompóba, arra nézve csak Kecskemétet és Szegedet említem meg. Az előbbi tavaly 250.000 koronát, Szeged pedig ez ídén 500 000 koronát szavazott meg erre a czéira. Tehát természetes, hogy a kolóniák ilyen megszaporodása részben Nagybánya rovására történt. Azelőtt csak ide jöhettek, most 6 — 8 kisebb-nagvobb hasonló czélu kolónia hívogatja kedvezménynyel a művészeket, Azonban daczára, hogy az utóbbi években ilyen konkurrenczia apasztja kolóniánk népességét, számok tekintetében ezidőszerint Nagybánya még mindig messze a többi előtt vezet. Szolnokon a legnagyobb évi létszám ezideig 13 volt, Técsőn 20 és 30 közölt váltakozott tudtom szerint és eddig ezek voltak a legnagyobbak. Kecskemét és Szeged még nem alakultak ki. A nagybányai kolónia hanyatlásának harmadik s legfőbb oka volt — az exisztencziális. A kolónia minden erkölcsi és anyagi támogatás nélkül szűkölködött, amint ezt már másutt más alkalommal bővebben is kifejtettem. Ennek volt az eredménye a tavalyi krízis és az ezt követő mentési mozgalom. Nagybánya város vezetőségét és a város nehány lelkesebb kulturemberét illeti a köszönet, hogy a közhangulatot befolyásolták és a múlt év november 27-iki közgyűlési határozat által egy jobb korszak megindulását helyezték kilátásba. E kedvező fordulat nyomán újraéledt bennünk a remény, hogy ííjukori lelkesedésünk müve nem omlik végleg össze, sőt reálisabb alapra fektetve, még meg is erősödik, életképesebb lesz. Azt hiszem azonban, a tisztelt vegyes bizottság minden egyes tagja egyetért velem abban, hogy ez még csak az első lépés volt, a betegnek nem elég a reczeptet megírni, meg is kell azt csináltatni. A memorandumot végre kell hajlani minden pontjában, szervezni kell az egész akcziót, megállásnak nem szabad történnie. A kolónia és a város érdeke egy és ugyanaz, akik ezt szivünkön viseljük, mindnyájunknak össze kell fognunk. A memorandum teltre váltásában az első lépés megtörtént: a műtermek építése megkezdetett, falaik emelkedőben már. Erre vonatkozólag intézzük első konkrét kérelmünket a város polgármesteréhez: hogy az iskola-műterem befejezését minden rendelkezésére álló eszközzel, a leghatályosabban sürgesse meg. Fölötte kívánatosnak és fontosnak tartjuk, hogy ez már ez év őszén készen legyen, hogy dolgozni lehessen benne. Többen kijelentették nekem a szándékukat, hogy itt maradnának a télre; többen fordultak hozzám a kérdéssel, készen lesz-e az iskola, fog-e lehetni dolgozni már a télen ? Mindenkép arra kell tehát törekednünk, hogy a munkálkodás lehetőségét megadjuk. Inkább a lakásos műtermek rovására kell az iskolahelyiség befejezését siettetnünk, mert azok 'már e télen úgy sem adhatók ki, mig emebben dolgozni lehet, ha jól fütik. Amazok befejezése inkább maradhat a jövő tavaszra. Szükséges lesz evégből is a megszavazott tűzifát is folyósítani. Az erős fűtés az épületnek is használni fog. A tűzifa kiutalásának módozatai azonban tüzetesebben megállapitandók, nehogy valami nehézkes, hosszadalmas eljárás utján történjék az. II. A műtermek építése mellett a kolónia létének egy másik fontos tényezője: a festőiskola. Ennek föntartására és fejlesztésére a memorandum 5. pontjában kifejezett kívánságunk szerint Nagybánya városa 5000 korona évi szub- veucziót szavazott meg, amely összeg fölött rendelkezni ezen vegyes bizottságnak tette tisztévé. A memorandum legtöbb pontja immáron teljesitteíett, vagy teljesitendőben; szükségesnek tartjuk, hogy a vegyes bizottság foganatosítsa a közgyűlési határozat ezen fontos rendelkezését is és evégből leszek bátor az összeg kiutalása és hovaforditása tárgyában javaslatainkat a t. bizottság elé terjeszteni. A memorandumnak a kérdéses pontja szó- szerint a következőkép hangzik : » ... 5. Mindazon szükségleteink fedezetére, melyek iskolánk fentartására, szegényebb sorsú növendékeink anyagbeszerzésére s támogatására, modelek fölfogadására, mestereink bármily kismértékben! dotálására, avagy tehetségesebbjeink tanulmányköltségeire szükségeltetnek: bocsásson a nemes város a 3 pont szerint megalakítandó bizottságunk rendelkezésére évi 5000 koronát szubvenczióul « Ezen sokszerü rendeltetését a szubvenczió- nak három főcsoportban véljük összegezhetni: 1. Az iskola adminisztrácziója. 2 A növendékek művészi törekvéseinek némi anyagi támogatása. 3 Az iskola vezetőinek a honorálása. Éppen ezen utolsó pontra való tekintetből nagyon szívesen vettük volna, ha nem nekünk kellett volna a szubvenczió kiutalását indítványoznunk. Mivel azonban nem állt módunkban ez alól kivonnunk magunkat, az idő pedig előre halad és a kolónia érdekei szenvednének a halogatás által; mivel továbbá, mi a magunkra vállalt munka ez évre eső részét lelkiismeretesen teljesítettük: kénytelenek vagyunk a t. vegyes bizottság figyelmét e kérdésre irányítani és e kérdés minden részletéről álláspontunkat nyíltan kifejteni. Hogy a dolog nekünk legnehezebb részével végezzünk leghamarabb — legelsőbben a honorárium kérdését óhajtjuk preczizirozni. A minimális honorárium, amelynél kevesebbet sehol hasonló értékű szellemi munka ellenében nem kontemplálhatnak: 3000 korona. Ezen honoráriummal szemben itt mi hárman vállaljuk a felelősséget a nyári 6 hónapban az iskola rendes és rendszeres működéséért; ad- minisztraczióját irányítjuk és művészeti tekintetben a legjobb tudásunk szerint vezeljük. Amennyiben valamelyikünk télen is itt tartózkodik s amennyiben, mint kilátás is van reá, tanítványok lesznek, a korrektúrát az év ezen részében is teljesítjük. Az iskola művészi vezetése, iránya, a vezetés beosztása autonom és a magunk között való megállapodás szerint történik. Az iskola adminisztrálása és rendszeresebbé tételére a következőket javasoljuk: 1, Az iskola vezetőségének rendelkezésére egy írnok adandó, a levelezés és egyéb Írásbeli teendők elvégzésére, ami különösen tavaszszal s nyár elején halmozódnak fel. Ez évben pl. ezideig 58 levelet kellett magamnak elintézni, informá- cziókat küldeni, jegyeket elexpediálni. Ezt a kolónia vezetőinek utasításai szerint elintézni, azt hiszem bármely városi Írnok elvállalná évi 100 — 150 korona fizetésért. 2. Ugyané czélt könnyitenék: a nyomtatványok. Prospektusok, levelező-lapok az iskola szervezetének, szabályainak kivonatával s ezeken kívül levélpapiros, boríték és egy bélyegző is, ezekre és a postaköltségekre fordítandó egy bizonyos összeg, azt hiszem 50 koronánál nem több. 3 Szükség van egy iskolai szolgára Lakása az új iskolaműteremben. Ő a házmestere az épületnek, takarítást, fűtést ő végzi. Az iskolai intézőnek (az u n. Obman-nak) a rendtartásban, modelszerzésben stb, rendelkezésére segítségül áll Leltár mellett ügyel az iskola bútoraira, holmiira. Az iskola vezetőinek van alárendelve. Megbeszélendő a fizetése és egyéb módozatok, pl. folytathat-e egyéb mesterséget emellett és mit? Kisebb mellékjövedelme is lehetne: pl. rajzszerek árulása kicsinyben, mint ez más iskolákban is történik. És a fűtés is megadható neki. 4 Szükség van az iskola műteremben felszerelésre, bútorokra. Ezeket egyelőre a következőkben állapítjuk meg:
