Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 1-21. szám)
1910-02-03 / 5. szám
2 1910. február 3. Hazánkban a törvényhatósági joggal felruházott városaink üzemi bizottságainak sem intézkedési, sem pedig döntési joga nincsen, tisztán csak véleményeznek és felügyelnek, a döntés a tanácsé, illetőleg a képviselőtestületé. A rendezett tanácsú városokban, olt ahol a szervezési szabályrendeleteket felebbezés nélkül sikerült a vármegyéknél jóváhagyatni, többkevesebb intézkedési jogot is találunk. Ennek oka abban rejlik, hogy a belügyminisztérium elvi okokból nem hajlandó a bizottságoknak döntő hatáskört adni s ezt az elvet egyöntetűen alkalmazza minden jóváhagyás czéljából oda kerülő szabályrendeletben, mig a vármegyéknél más-más elvek alapján történik a jóváhagyás. A tapasztalás hazánkban is azt mutatja, hogy egy bizottság mégis csak jobb üzemi igazgatóság, mint a képviselőtestület. A közüzemek kommunalizálásában a modern társadalmi elvek érvényesülését látjuk s ezért örömmel kell üdvözölnünk ezen felfogásnak minden újabb hódítását, mivel ez a közérdeknek diadalát jelenti a municzipalis életben. A Kereskedelmi Bank. Február 1. Amily nagy óvatossággal fogadjuk a gombamódra termő uj pénzintézetek nagy reklámozással körülvett alapítási műveleteit, épen olyan megnyugvást keltő, jóleső érzés fog el bennünket, ha egy-egy régi, kipróbált pénzintézet izmosodásáról, fejlődéséről adhatunk számot, Oly pénzintézetéről, melynek múltja bizonyítja, hogy nem kétes értékű spekulácziók, nem a végsőkig fokozott nyereményvágy, hanem a közgazdasági életnek akar hivatott és számottevő tényezője lenni. A Nagybányai Kereskedelmi Bank Részvénytársaság 1910. évi február hó 20-án tartja XX. évi rendes közgyűlését. Alkalmunk volt betekinteni az igazgatóság jelentésébe s a mérleg számadataiba s örömmel konstatáljuk, hogy ez a pénzintézet is azon i kevesek közé tartozik, mely a legszolidabb alapon a legzajtalanabbul működik ugyan, j mégis évről-évre az erősödés, a felvirágzás j utján van s az igazgatóság méltán rászolgált a részvényesek hálája mellett a pénzügyi körök s a hitelt kereső közönség elismerésére is. Mert ! minden pénzügyi műveletét a reálitás mellett a szolidság és gyorsaság jellemzi s e kvalitások j teszik e pénzintézetet képessé arra, hogy ma i már városunk és vidéke gazdasági, kereskedelmi és hitel igényeinek a lebonyolításában egyik jelentékenyül számottevő tényező lett. A reális és szolid üzletvezetés évről-évre mindjobban megizmosilja a közönség bizalmát is e régi intézetünk iránt, minek legfényesebb jele, hogy a betét állomány egyre növekvőben van. Az elmúlt évbon több mint 80000 koronával növekedett a betétállomány, úgy, hogy az összes betét ma már a félmilliót is meghaladja. Szép gyarapodást mutat az intézet kötvény, váltó s jelzálog hitel forgalma is s ennek köszönhető, hogy az 1909. évben elért jövedelem 22.553 K 41 fillért tesz ki az előző év 15.809 K 79 f jövedelmével szemben. Más vidéki pénzintézeteknél, ha ily szép üzleti eredménynyel zárulnak, az igazgatóságnak legelső gondja az, hogy az osztalékot fölemelje. A Kereskedelmi Bank igazgatóságának azonban körültekintő gondoskodását bizonyítja, hogy nem az osztalékot emeli föl, hanem a nyereség jó részét a tartalékalap növelésére fordítja. A részvényeseknek, mint ez ideig is 5 százalékot fizet, a tartalékalapot pedig 9500 koronával növeli. Ez a szép eredmény tagadhatatlanul első sorban az igazgatóság s a tisztikar ügybuzgó- ságának köszönhető. De most sem hagyhatjuk említés nélkül, hogy nagy érdeme van ebben Moldován Lászlónak, a Kereskedelmi Bank volt igazgatójának is, aki ez intézet fejlődési képességeit a legbiztosabb alapokra rakta le. Az ő nyomdokait követi Almer Károly, a bank jelenlegi igazgatója, ki valóban páratlan ambi- czióval buzgólkodik azon, hogy a pénzintézet a gazdasági, kereskedelmi s a hiteligényeknek gyors és olcsó kielégítésével minél intenzivebben szolgálhassa hivatását. S hogy nem eredmény nélkül, azt a bank mérlege, mely a legszigorúbb realitással van összeállítva, bizonyítja a legfényesebben. Ez az ügybuzgóság és szolidság már abban is megnyerte a maga jutalmát, hogy a Kereskedelmi Bank részvényei az elmúlt évben a névértéken fölül 10—Í5 koronával emelkedtek. NAGYB Á N YA ___________ A „Nagybánya“ tárczája. Bál után. Illatos, fényes bálteremben Tánczolom át a hosszú éjét, E zajgó, örült forgatagban Talán az emlék úgy nem éget Feledni mindent, ami elmúlt, Alomnak is mi képtelen l Kaczagva pajzán zene mellett A szivemet temetgetem. Ledobva otthon csipkét, selymet, Vágyódva, hogy pihenni mennék, Feltámad újra minden, minden, Lelkemre száll a sok-sok emlék Csak azt tudom, hogy fáj a szívem, S hogy eltemettem: balga hit/ Siratok égő, forró könynyel Reggelig ébren — valakit. Jörgné Dr&skóczy Ilma. Nem vagyok szerelmes. — Magánjelenet. — Egy ur: Szőke és szerencsétlen. A szőkék rendesen szerencsétlen teremtések. Hát szerelmes vagyok? (mosolyog). Éppenséggel nem vagyok szerelmes. Nem, a legkevésbbé sem .. . Hiszen ha az lennék, ha tudnék szerelmes lenni! . .. Ez olyan édes bolondság, olyan együgyű boldogság .. . szerelem! (Nevet.) Sajnos, olyan józan vagyok, mint egy . . . mint egy . . . (nem talál elég szellemes hasonlatot) mint egy börzelovag .. . Pedig mennyire szeretnék szeretni . .. Szinte vágyom, epedek valaki után, aki utánam is vágyakozzék csak egy piczikét. .. csak ennyit . . . (Az ujja végét mutatja.) i De Margit! . . . (Ijedten néz körül, majd elmosolyodik.) Nos ? .. . Margit ? . . . Semmi! Biztosítom, hogy semmi... (Ráteszi a kezét a szivére és hallgatódzik.) Lám! . . . Semmi! . . . Már most hogy érzelmeim felől ennyire nyugodt lehetek, csak arra vagyok kiváncsi, hogy támadt ez a dolog? Honnét van az, hogy az egész város tele van vele, hogy Margit és én... azaz én és Margit. .. (körülnéz óvatosan) szeretjük egymást, azaz ... hogy én szeretem őt. (Fölényesen mosolyog, megböki a mellét.) Én? .. . Én? .. . Ha igy is lenne, éppenséggel nincs rá okom, hogy szégyenkezzem miatta, mert ami azt illeti, Margit határozottan csinos lány, sőt szép, ő a legfessebb a mi lányaink között, szellemes, okos és ügyes . . . Ezek mind olyan tulajdonságok, amikbe külön-külön is szerelmes lehet az ember, (kicsinylőleg) de azt hiszem, hogy éppen az, hogy ilyen nyíltan, ilyen elfogulatlanul beszélgetek róla, bizonyít mellettem, hogy (a szivére mutat és kezével tagadó mozdulatot csinál)— semmi, semmi... Tárgyilagosan fogom felvetni a kérdést: honnan gondolja a világ, hogy én Margitba szerelmes vagyok ? ... A Polgári Kör tisztújító közgyűlése. Február 1. A Polgári Kör vasárnap délután 4 órakor tartotta meg tisztújító közgyűlését szokatlanul nagy érdeklődés mellett. Már jóval a közgyűlés megnyitása előtt tömötten megteltek a termek tagokkal s javában megindult a korteskedés, mely főleg a választmányi tagsági helyek betöltésére irányult s amely vehemens korteskedésnek csaknem az lett a vége, hogy a régi választmányi tagok Almer Károly és Glavitzky Károly kivételével csaknem mind kibuktak. Nem tudjuk, minő befolyások érvényesültek a választásnál, de azt a törekvést, hogy egy egész választmányt egyszerre kibuktassanak, nem tarthatjuk helyesnek. Hiszen eltekintve a személyes momentumoktól, ne feledjük, hogy végre is a Polgári Kör sorsáról van szó s egy egész választmánynak kibuktatása, kik között sok régi, érdemes emberünk is van s a választmányi helyeknek mind uj emberekkel való betöltése, nem hagyhatja rázkódtatás nélkül a Polgári Kört sem, mely hogy nehéz helyzetét diadalmasan leküzdte, épen a jelenlegi vezetőség ügybuzgóságának köszönhető. Torday Imre elnök a közgyűlést pontban 4 órakor nyitotta meg s a jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Makray Mihályt, továbbá Bozán Pétert és Csepey Ferenczet kérte föl. Ezután Szentkirályi József titkár terjesztette elő részletes titkári jelentését, melyben beszámol a múlt év nevezetesebb mozzanatairól. A körnek jelenleg két tiszteletbeli és 256 rendes tagja van. A múlt évben a tagok sorából elhaltak: Bálint István, Füvessy Lajos, Nagy János orvos, Szikla- váry Adolf, Szellemy Geyza, Szűcs Károly és Láng Gyula. A titkári jelentés megemliti, hogy a Kör résztvett a Mikszáth-jubileumban is, amennyiben megrendelte az illusztris iró művének jubiláris kiadását. A pénztárnoki s a könytárnoki jelentést a közgyűlés tudomásul vette s azután pedig az 1910. évi költségvetési előirányzatot állapították meg. Végül a választásokat ejtették meg. Két bizottság előtt szavaztak, melynek elnökei Incze József és Rusolán József voltak, tagjai pedig Benedek József, Kóczy Szilárd, Szappanyos Jenő és Tömlő Miklós. A választás eredménye a kővetkező: Elnök Torday Imre; alelnök Jancsovits József; titkár Szentkirályi József; ügyész: dr. Miskolczy Sándor; pénztáros Bereyszászy Kálmán; ellenőr: Sziklai András; könyvtárnok Incze Lajos. Választmányi tagok: Almer Károly, Glavitzky Károly, Bányai József, dr. Makray Mihály, dr. Ajtai, Nagy Gábor, Bónis István, Ketney Mihály, Égly János, A múltkor — egy bálon — egy négyest lánczoltam vele. Ugy-e bár ez még nem ok ? ... A haját mesésen merészen fésülte ki ez alkalomra, még sohasem láttam igy . .. Kérem csak semmi mosoly, lehet, hogy más látta már ügy, de én nem . . . ízléses fehér ruhácska volt rajta — különben, ha őszinte akarok lenni, kénytelen vagyok beismerni, hogy mindig rendkívül Ízlésesen öltözik — tehát csinos fehér ruhácskája volt, amely titoktartva mutatta teste lágy körvonalait. Ha nem félnék tőle, hogy elfogultnak mondanak, azt állítanám, hogy a termete csodaszép, klasszikus ... de nem megyek olyan mesz- szire . . . mert... (zavart) hasztalan mosolyognak kerem . . . Az arczán csókolni való rózsákat fakasztott a táncz és szemében ezer ingerlő kis ördög ütött tanyát . . . pajkos, szellemes volt és én alig szóltam néhány szót ... Ez a fölényes viselet, azt hiszem : imponált neki . . . Különben ha nem úgy van, — hát mit törődöm vele? . . . Figyeltem, hogy mással mikép tánczol és úgy sajnáltam léha, haszontalan tánczosaitól minden szavat, minden pillantását s mosolyát. Egészen komolyan mondhatom, hogy nem érdemlik meg ezek az üres legények, akiknek egyedüli érdeme, hogy hajukat elválasztva fésülik és nadrágjuk vasalva van, bizony Isten nem érdemlik meg, hogy olyan leány mint Margit, a karjaikon lejlsen, az ő együgyüségeiken mulasson, az ő .. . (Meghökken.) De miért ne mulasson? Hiszen leány. Könnyelmű és léha, mint a többi, aki talán nem is érdemes rá, hogy utána gon-