Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 1-21. szám)
1910-04-07 / 14. szám
NAGYBA N Y A 1910. ápri/is 7 2 Es ha figyelemmel kisérjük Széchényinek a közjó munkálásában lefolyt egész életét, tanulmányozzuk az ő Írásait, amelyek nemzetjavitó tevékenységének segítő társai, ha látjuk életének gyakran mutatkozó tragikus fordulatait, melyekben elvi kérdések miatt barátai elleneivé válnak, népszerűsége, elvszilárdsága miatt elfordultak tőle, reményei meghiúsultak; látjuk a nagy ember életén aranyszálként végighúzódni a tiszta, önzetlen hazaszeretetet, melyet mégis olykor önzéssel, gyávasággal gyanúsítanak meg; látjuk élete tragikus végén a valódi nagyokat üldöző balsors diadalát, — talán meg tudjuk érteni azt az őszinte fájdalmat, melyet egy olyan halott iránt ére- zünk, aki minket nagyon szeretett, akit mi sokszor félreértve, gyakran megbántottunk és most a vesztesség mellett az önvád is marczangolja szivünket miatta. * Szatmár vármegye is lerótta a maga kegyeletét annak idején a nemzet nagy halottja iránt, megemlékeznek arról az egykorú Írások. De hogy egy maroknyi magyar község lakóit is mennyire meghatotta Széchén)Ti István halála, arról és a magyar földmives népnek a nagyok iránt abban az időben táplált igaz sze- retetéről beszél a krónika és egy jegyzőkönyv sárga levele. A krónika azt mondja, hogy a Széchenyi-gyászünnep végeztével, a templomból kijövet igy szólott az Avasban fekvő Kőszeg-Remete egyik lelkes polgára, Henter Ferencz: „Atyafiak, menjünk ki a temetőbe, hányjunk fel egy dombot és nevezzük el Széchenyi-dombnak!“ Ebből az indítványból sarjadt ki egy Széchényi emlékoszlop felállítása, mely az avasi járásban fekvő Kőszeg-Remete község délkeleti végéhez alig 3—400 lépésnyire ma is hirdeti ott Széchényi István gróf emlékezetét. Ennek az emlékkőnek a keletkezése történetét mondja el a kőszegremetei református egyház resbyteri gyűléseiről vezetett jegvző- önyv Dudás József akkori lelkipásztor feljegyzése nyomán a következőkben: »Nro. 27. Magyar Ország közös nagy gyásza. Mellyet 1860-ik Év Április 19-én (a jegyzőkönyvben úgy van bejegyezve) kimúlt Magyar Nemzet legnagyobb fiának — legnagyobb Magyarnak és igy legnagyobb Halottjának, Nagy Méltóságú Gróf Széchenyi István Ur gyászos emlékére az egész Magyar haza országszerte ünnepélyesen megtartott. Ezen méltó nagy gyászban ezen reformált Kőszeg Remetei Egyház közönsége is, mint egy kis része a Nagy Magyar Nemzetnek, részesülni óhajtván, megtartotta a gyász ünnepélyt folyó év Junius 24-kén, még pedig oly szivrehatólag, miszerint a templomban számos Úri és minden Yalláskülönbség nélkül összesereglett egyéneknek jelenlétében, a szószéki alkalmi beszéd elhallgatása, ezen ünnepélyhez illő énekek, imák és az Isten tartsd meg a Magyart s Hazádhoz rendületlenül légy hiv Ó Magyar — dallamok elzengése után, két nemzeti és egy gyász-fekete zászlókkal a temetőbe énekelve kimenvén. egy Széchenyi névvel örökített halmot buzgó érzések között emelt a Nagy Halott emlékére!! E gyász ünnepélyei meg nem elégedvén kisded Egyházközségünk, az Ország nagy Halottja Gróf Széchenyi István édes hazánkra kiáradt nagy jótékonyságát mélyen érezvén, hazafiul buzgalmának kifejtésére egy Széchenyi emlékkő felállítását elhatározta. Mely nemes tettét 1861 -ik évben végre is hajtotta. (Látszik, hogy-e jkvi szám nem 1860 ban, hanem később Íródott) A felső fordulóban, a megnevezett Domokos domb nevű parochiális föld dombos részén egy három öl magasságú emlékkövet állíttatott fel. Mely szándékának kivitelében segítségül voltak az Avasi földes uraságok, akik e czélra 200 uj Osztrák forintokat adakoztak, gyűlvén mások által ezen összeghez még 31 osztrák forint. Elkészülvén ekként a Széchenyi emlékkő, mely- lyen márvány táblán arany hetükkel fénylik Nagyméltóságu báró Yécsey József Ur ajándékából a Gróf Széchenyi István neve. (Azóta az aranyat lemosta az eső.) Ez emlék 1861-ik évben Augusztus 19-kén ünnepélyesen lelepleztetek. Az ünnepély nagyságát emelte a közel lévő megyékből összesereglett nagy úri és köz- rendü néptömeg, több ezreket téve az Avasi 16 Helységek egybegyült lakosaival. Az ünnepélyhez illő könyörgést tartott helybeli Lelkész Dudás József, megelőzőleg a N. Bányai Dalárda énekelt. Ez után Báró Yécsey József országgyűlési követ ez idő szerint — szavalta el a Nagy férfi és Nagy Halott érdemeit. Utánna görög egyesült hitü Yicze Esperes az Avasi Dio- cesisben, Ráksai Lelkész Nagyon tisztelendő Erdős Sándor Ur szavalta román nyelven ugyan csak a Nagy Széchenyi érdemeit, melyet Báró Yécsei Mária kontesz szavazata zárt be. Egyszersmind Tekintetes Domahidi Domahidy Pál Ur magyar Nemzeti buzgalomtól lelkesültlen szavalta el Hazánk fájdalmán vett érzelmeit. Az ünnepély határidejének kitűzésére, rendezésére választmány neveztetvén ki az Avasi földes Uraságoktól, ennek tagjai: T. Kovács Eduárd, P. Boross Pál Fő Szolgabiró (az uj választás ulján) T. Mándy Bertalan ur, Nagyon Tisztelendő Yicze Esperes Erdős Sándor Ur és T. Dudás József helybeli Lelkész. Nyomtattatlak 400 meghívó levelet, melyek különböző helyekre és Vidékekre kiosztattaltak. Báró Vécsey József Ur ajándékozott az ünnepélyre egy ökröt, mely a népek számára olt helybe megsüttetelt egészben, egy serlést, ez is kisüttetett, egy 10 köblös (170 1.) hordó bort, Tekintetes Ujfalusi Miklós Első Alispán és Egyházvidéki Gondnok Úr ajánlott egy 25 köblös hordó bort, Tek. Mándy Bertalan Űr 1G köböl bort, Tek. Boross Pál Fő Szolgabiró Úr 10 köböl bort. Mindezek a hely színén az egész község napi munka ereje által készült Nyári Sátorok alatt ünnepélyesen elköltenek. Legtöbbet fáradozván az ünnepély rendezésében s kivitelében Tekintetes Kovács^ Edvárd Űr, Tek. Boross Pál fő szolgabiró Űr és a Helység Elöljárósága, kitünőleg és mégis legtöbbet Henter Ferencz köz lakos.« A szomorú évfordulón az ősi hagyományokhoz híven adózzunk mi is kegyelettel a nagy Széchényi emlékezetének ! Imre Károly. Komlódtótfalu. Április 6. Az ökörilói zöld farsang borzalmasságai s az a pár száz ujonan ásott sir, melybe üköritó fiatalsága, dísze, büszkesége temetkezett, igaz részvétet váltott ki a világ összes czivilizált népeinél. Koronás fők ajkain megindultan hangzik föl a részvét szava; külföldről százszámra érkeznek királyunkhoz, miniszterelnökünkhöz a a részvétnyilatkozatok; az ország határain kívül és belül megindul a hatalmas segélyakezió, hogy azok, akik a katasztrófánál mindenüket, kenyérkeresőjüket, eltartójukat vesztették, legalább az éhező nyomorúságtól szabadulhassanak, mely irgalmatlanul rájuk szakadt. És az irgalmas szivek e szamaritanus kö- nyörületességével ha nem is hegednek be a sebek, de fölszáradnak a könyek s az ököritói rémes katasztrófának csak a szívfacsaró emlékei fognak kísérteni egyideig, mig el nem halványítja, el nem mossa azokat a rohanó idők miu'dent feledtető, mindent kiegyenlítő hatalma. s még hozzá Zsuzsa. Sem Suzon, sem Susanne, csak parasztosan Zsuzsa. És még ez megveti őt. Oh mert Mártha asszony érezte ezt és valahányszor a leány csendes mosolylyal felelt finom tüszurásaira, szeretett volna belemarkolni a hajába. Ez a haj különösen fájt a szőke asszonynak. Mint egy óriási kígyó, fényes feketén vastag fonatba vette körül tulajdonosa nemes formájú szép fejét és Mártha világos kék szeme irigyen villant fel, ha tekintete a sötét, büszkén viselt hajkoronára esett. Gyűlölte a leányt. A nagyon temperamentumos, nagyon jó étvágyú, erős idegzetű csacska asszonykák ösztönszerü gyűlöletével, kiknek legtöbb gondjuk a ruhájuk szabása s legnagyobb bánatuk, ha barátnőjük bécsi százhúsz forintos — a párisi utczában negyven koronáért vett — kalapján nagyobb páva terpeszkedik, mint az övéken s a kik meghunyászkodásukat szellemileg magasan álló nők előtt palástolandó, rágalmakkal rontják mások és a maguk amúgy is gyönge erkölcseit. Mártha asszony is egyike volt az »on dit« boszorkány konyhájának mesterei közül é3 ez idényre Kovács Zsuzsát szemelte ki áldozatul. Bántotta őt a leány nyugodt, disztingvált modora, egyszerűen elegáns öltözködése, egész előkelő lénye. Mert határozottan előkelő volt, ezt fogcsikorgatva Mártha asszony — a férfiak társaságában oly szeretetreméltó, oly bájos Mártha asszony is beismerte. Egyszerű konytyától hosszú keskeny, lakk- czipőbe bujtatott lábáig kifogástalan volt mozdulataiban, beszédben, tettben. Igen! — Zsuzsa soha megbánni valót nem követett el életében, ezt a szép asszony biztosan tudta s ő, ki megdöbbentően sok fiirt s egy pár komolyabb kalandon is túl volt már, éppen ezért a lelki tisztaságért — mely egyedül adhat természetes üdeséget a női testnek — szerette volna megfojtani ezt a nyugodt teremtést. És mert ezt őszinte sajnálatára nem tehette meg, másképpen igyekezett keserűséget okozni ennek az elbizakodott »egyetemi» lénynek, ki még eddig csak a könyveibe volt belebotondulva s nem törődött a papája kerek egy milliójával se, amelyen pedig Mártha asszony számítása szerint annyi Doucet és Paquin ruhát lehetett volna csináltatni. Az utolsó télen azonban mintha változás történt volna Zsuzsával. Az arcza színesebb lett s valami derű lopta magát barna szemeibe. Több gonddal rendezte el a haját és már nem haladt el közömbösen a tükrök mellett, hanem megállóit s szinte aggódva vizsgálta ar- czának komoly, finom vonásait. És mikor a sötétkék feszes angol ruhákat is felváltotta omlós, puha fehér szövetekkel, Mártha asszony ártatlan kék szeme élesen kutatta a rejtély okát. Nem sokáig kellett fejtöréssel kínozni magát. Az a szál fehér szegfű, mely Zsuzsa blusáról Mérei Balázs kabátjára került, — mindent megmagyarázott. — Úgy, tehát az önállóságára oly büszke bölcsész kisasszony szerelmes, boldogan venné nyakába a házasság jármát — s örömmel tekint a jövő elé. Jól vau, rontsuk meg az örömét, ha oly sok van. És mire másra való volna ő, Mártha asz- szony, ha nem erre ? Ez az ő metierje és ő nem irgalmaz. Legalább Kovács Zsuzsának nem. Hadat üzent hát neki. A véres kard helyett ugyan csak suhogó uszályát hordta körül Zsuzsa külön birodalmában, de merész pillantásainak hatásából a leány már következtetett szép ellensége szándékára. Képzeletben felváltotta gyöngyös pártáját harczi kalpaggal és ezer apró női raffinement felvonultatásával védekezni próbál. Karteien kívüli f jnO r /-iirrjutányos áron szállít a hosszurévi (Szslmkíilolta-ieíiie) telepéről fával égetett iVltoZX 1 KRASSÓ MIKSA H«Ml fcillMUl. Építőmestereknek előnyár! WT Építőmestereknek előnyár!
