Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1909-08-05 / 31. szám
■ ■■■■■■■■ii i i—— i i i —— ...............................................mu......................................uw ■ ■ fill ————————————g———————— El őfizetési árak: Egész évre 8 korona, félévre í korona, I Felelős szerkesztő: i Szerkesztőség: és kiaflóhivatal: Erdélyi-ut 22. szám, hova a negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. j * , ■ lapközleniények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—12 oldalon. EGLY MIHÁLY. Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő üzletében le. A liázadókataszter ismertetése. Augusztus i. A házadó reformjáról szóló 1909. V. t. c. házadókataszter készítését és vezetését rendelte el. A házadókataszter munkálatát az egész országban legközelebb megkezdik, mert annak f. évi október hó végéig el kell készülnie. Az uj házadó törvény 1910. január 1-én lép életbe. Az uj házadótörvény a kivetési eljárás egyszerűsítése szempontjából, — egyfelől szakit a 3 éves kivetési cziklu- sok rendszerével és évenkinti kivetést követel; másfelől pedig elrendeli egy állandó jellegű házadókataszter elkészítését és annak a jövőben leendő állandó nyilvántartását. A törvénynek ez a része a kihirdetés napján hatályba lépett, s most már végrehajtásra vár. Az első házadókataszter munkálatnak lolyó évi október hó végéig készen kell állani. A házadókataszter czélja az, hogy abból az adóköteles személyekre és az adótárgyakra vonatkozó adatok, épugy, mint a földadónál, bármely pillanatban megállapíthatók legyenek. A házadókataszter felvételének kiinduló pontját a törvényben kontemplált adókörzetek pontos megállapítása és meghatározása képezi. Házadó szempontjából a városokhoz tartozó vagy hozzájuk közigazgatásilag csatolt területen fekvő házak és épületek négy külömböző adókörzetbe oszthatók és ehhez képest az egyes körzetekről külön kataszter készítendő. Ezek a körzetek: „belső terület“; „külső terület“; „nyaralótelep“ és „engedélyezett gyógyfürdőterület“ néven jelzendők. A „belső terület“ körzetébe tartoznak: az egyes városok és községek belső összefüggő területén és határán 1 kilométeren belül fekvő házak és épületek, — kivéve az engedélyezett gyógyfürdőtelepeket és annak engedélyezett határvonalain belül emelt magánépületeket; — nemkülömben itt veendők fel a község határában bármily távolságra fekvő nyaralók, mulató és gyógyfürdőnek nem tekinthető fürdőhelyek. Oly községekben és városokban, melyeknek lakossága legalább 15.000 lélekből áll, a belső terület katasztere a közigazgatási területek szerint is elkülönítve készítendő. A „külső terület“ körzetébe soro- zandók a várostól legalább 1 kilométerre íekvó erdő- és mezőgazdasági területeken (majorságon, tanyán, pusztán, szőlőkben vagy gyümölcsösökben) álló épületek (a nyaralók, mulatóhelyek és a gyógyfürdőknek nem tekinthető fürdőhelyek kivételével); továbbá a bánya-, gyár és ipartelepek ‘(például: kőfejtők, tégla-, szén- és mészégetők, fatelepek stb.) A „nyaraló telep“ körzetébe sorozan- dók a községtől legalább egy kilométerre fekvő nyaralótelepek (1909. VI. t. ez. 5. §.) ha a területükön levő lakrészeknek legalább fele bérbe van adva és a község többi része csakis ennek következtében kerülne általános házbéradó alá. És végül az „engedélyezett gyógyfürdőterület“ körzetébe veendők fel a községnek akár bel-, akár külterületén fekvő oly fürdőterületek és azok határain belül emelt magánépületek, amelyeknek a gyógyfürdő elnevezés használatára a törvénynek megfelelő kormányhatósági engedélye van. A külső terület távolsága mindenkor a földadókataszteri térképen megállapított belső telkek szélső határvonalától számítandó, hacsak a város összefüggő építkezése ezt a határvonalat már át nem lépte. Az engedélyezett gyógyfürdők határvonalai, ha azok már az engedélyezésnél meg nem állapíttattak, vagy árterület kiterjedése fölött kételyek merülnének fel, a házadókataszter felvétele előtt pontosan meghatározandók. A körzetekről és illetőleg közigazgatási kerületekről külön-külön kataszter készül. Ha pedig valahol, a kataszter elkészülte után, gyógyíürdő engedélyeztetnék, az annak engedélyezett határvonalain belül álló épületek törzseivel rögtön elkülönitendők s mint külön kataszterbe tartozók kezelendők. A házadókataszterbe minden a házadó tárgyát képező épület felveendő még akkor is, habár egyik vagy másik állandó vagy ideiglenes adómentességet is élvez. Kiterjed ennélfogva a kataszter a város egész területére, illetőleg annak határán emelt összes épületekre, ideértve terület szempontjából azokat a pusztákat, tanyákat, majorokat, telepeket, havasokat és egyéb lakott helyeket is, amelyek vagy mint a községi határ kiegészítő részei, vagy mint a közigazgatásilag csatolt területek tartoznak a községhez, vagy városhoz. Az egyes kataszterek körén belül, a kiadott nyomtatványmintán, minden házA „Nagybánya“ tárczája. Bor dal. Mit ér az élet, Ha gondok fellege árnyal ? Fel a pohárral I Éljen a bor, szerelem, az élvek! Vedd a virágot Olyannak, amilyen — S ne bánd, ha másfele billen, Nem arra, amerre irányzód. Bízd rája a dolgot, Majd rendre verődik. Ki semmivel se törődik, Az itt csak a boldog! Endrődi Sándor. Valóság két menyasszonya. — Irta: Dénes Tibor. — A Kék Gondolatok birodalmában nagy volt a vigasság. A király csodaszép leányának, Eszmény herczegnőnek ülték a lakodalmát. Egy vitéz királyfi, Valóság jött el, hogy oltárhoz vezesse és hegyen völgyön folyt a bor, harsogott a zene. Fenn a magas várkastélyban hosszú asztalok mellett mulattak a vendégek. Az aranyhaju menyasszony szerelmesen simult daliás vőlegényéhez. — Szeretsz ? — Mint az Istenemet. — És ha meghalnék ? — Hogy kérdezhetsz ilyet tőlem ? — Figyelj reám. Fájdalmas sejtés fogott el. Ezt a nagy boldogságot elbirni nem lehet. Én a halálé vagyok. Mire a nap újra bearanyozza a szelkakas kacskaringós csúcsát, az én fehér menyasszonyi ruhám halottas lepellé vált. És ha ott fekszem a ravatalon, fogsz-e még akkor is szeretni ? — Ameddig ez élet tart, én a tied vagyok. És ha itt hagynál, az én szivemnek meg kellene hasadnia ... De ... a menyegzőnk ünnepén nem valók az ily komor gondolatok. Itt a kehely, üritsd ki, azután ölelj át és nyomd ajkamra az első, a legelső csókot. Eszmény ajkához emelte az arany kelyhet, fenékig kiitta a gyöngyöző bort, azután szűzi pirulással nyújtotta száját az első csókra. A királyfi elragadtatva karolta át ifjú feleségét; forró ajkat ajkára szorította és ölelte, ölelte, mintha elereszteni sohasem akarná. A következő pillanatban a királykisasszony élettelenül hanyatlott alá. * A várkastély csúcsíves sírboltjában egy év óta szüntelenül égnek a hosszú fehér viaszgyertyák. Lobogó fényük ráesik az üvegkoporsóra, melyben habszin menyaszonyi ruhájában, myrtus koszorúval a fején fekszik Eszmény. A ravatal lábánál pedig szótalan bánatában elmerülve áll Valóság, aki nem hagyta el e helyet, mióta idehelyezték mátkája tulvilági szépségben sugárzó tetemét. Egy teljes év ... Vigasztalhatatlan, a fogyhatatlan szomorúság egy teljes esztendeje. És újra megkondult az éjféli harangszó, az az óra, amelyben egy év előtt Eszmény halottra vált. Valóság megsimitotta halavány homlokán a fekete hajfürtöket, kihúzta testét egyenesre, mint aki álomból ébred, egy utolsó pillantást vetett a koporsóra, azután hátat fordított neki és szilárd léptekkel indult fel a széles lépcsőkön. Kint a csillagos éjszakában kísérteties félhomály feküdt a várudvarra. A királyfi megfujta kis arany kürtjét: csatlósai, apródjai sietve futottak össze. — Hozzátok elő fegyvereimet és paripámat! Ott kint az Isten szabad ege alatt csatolta fel dísztelen páncélját, övezte körül suhogó kardját, tette fejére ragyogó sisakját. Azután kivezették holló fekete paripáját, az »Ellenállhatat- lanc-t, amely nyihogva, kapálva köszöntötte régen látott gazdáját. A királyfi nyeregbe szállt, egy csatlós átadta neki a hosszú lobogós kopját, nagy csikorgással megnyílt a várkapu és Valóság búcsú nélkül, kiséret nélkül elhagyta a Kék Gondolatok birodalmát. Soká, soká nyoma veszett. Csak mint mendemonda járt szájról-szájra, hogy féktelen vakmerőséggel keres feledést szörnyű küzdelmekben. Irdatlan óriások, ezerfejü szörnyetegek, félelmes sárkányok véreztek el kardja csapásai alatt, lehel-
